Laszlo Z. Karvalics | University of Szeged (original) (raw)
Papers by Laszlo Z. Karvalics
Abstract: To summarize and illustrate Frank Webster’s main theses and arguments on the Informatio... more Abstract: To summarize and illustrate Frank Webster’s main theses and arguments on the Information Society domain, we used three pieces of his oeuvre, forming theses (T1-9) from his strong statements. Before a more detailed analysis we pas-sionately argue against these theses. In our view the original concept of Information Society is complex and holistic, and was formulated on civilization theory level. The only methodologically acceptable approach is the multi-criteria definition. Since Webster constantly refuses to accept it, and insists on using an information density-based definition instead of it, all his main statements become false.
Integrating Semantic Applications and Web 2.0 Technologies
1. All those who feel responsible for l'informatique strive to better the existing world thro... more 1. All those who feel responsible for l'informatique strive to better the existing world through it and/or wish to create a 'new world of l'informatique'. 2. The question what is counted among the determining factors of 'the world informatique', or the weight and level of the discussion on the various problems are jointly determined by the local (national or regional) practical challenges and t heoretical necessities the questioner has to face. 3. The way to find a common denominator for the various approacbes of l'informatique certainly cannot by creating an artificial unity through disregarding the differences of aspect and opinion and stressing the overall common elements: t he creation of a global, comprehensive model cannot do without taking into account the different necessities and realities inherent to each given region. The world l'informaiique, too, needs a computerised world model
Academia Letters, 2021
In this study we summarize the importance, research aspects of social innovation both from the th... more In this study we summarize the importance, research aspects of social innovation both from the theoretical and practical points of view. We begin with the introduction of the KRAFT Programme (started in 2012), a pilot regional development policy and its relation to social innovation. It is followed by presenting the interrelatedness of social innovation and the UN Sustainable Development goals, highlighting the various challenges which should be addressed. In accordance with many years of experience in regional development, we put much emphasis on the governance of social innovations and the variety of actors which could be the initiators. In this regard, we describe how different organizations can be engaged in such practices resulting in social change (social meta-innovation). Finally, we highlight some best practices in the field of social innovation at the Institute of Advanced Studies Kőszeg (iASK).
Belvedere Meridionale, 2020
Információs Társadalom, 2008
Hogyan modellezzük az individuális tudattartalmak individuumok feletti közösségi mintázatokká val... more Hogyan modellezzük az individuális tudattartalmak individuumok feletti közösségi mintázatokká való összekapcsolódását? A szerző az eddigi megoldásokhoz képest új oldalról közelíti meg a kérdést: a különbségek levezethetőségét nem egyszerűen ugyanolyan fontosnak tartja, mint az azonosság kérdéskörét, hanem egyenesen nélkülözhetetlennek, az azonosságok és a különbségek ugyanis egyaránt ugyanarra a közös magyarázó mechanizmusra vezethetőek vissza. Kimutatja, hogy négy rétegből (fizikai attribútum-kombinációk, individuális tudattartalom-kombinációk, kulturális kódok és tartalmak kombinációi, reflektív csoportfogalmak és azok kombinációi) származnak azok az információs alakzatok, amelyeknek a rekonstrukcióival információközösségek definiálhatók, a viselkedések különbözőségét pedig az információközösségek „metszéspontjai” értelmezik.
Információs Társadalom, 2004
Az Internet-tudomány az elmúlt években végigment a diszciplínává válás útján. Létrejött mint-egy ... more Az Internet-tudomány az elmúlt években végigment a diszciplínává válás útján. Létrejött mint-egy félszáz lektorált szakfolyóirata, amelyek közül a legjelentősebbek bebizonyították, hogy ma már nemigen van modern társadalomtudományi ütközet digitális segédcsapatok nélkül. A referencialáncba szerveződő Internet-szakirodalom mára mintegy félezer kötetet számlál, kb. két tucat „klasszikus" és 50-60 szignifikáns munkával. Gyorsan növekedik a szakosított kutatóintézeti hálózat, a világon kb. félszáz frissen létrehozott intézettel és évente kb. 400 jelesebb Internet-vonatkozású konferenciával. A szerző összefoglaló tanulmányában az egyre táguló kutatási univerzum tagolódását mutatja be, négyféle tengely mentén rendszerezve az Internettel kapcsolatos társadalomtudományi kutatásokat.
Információs Társadalom, 2005
A tanulmány a modernizáció négy aktorát (Gazdaság – Politika – Tudomány – Civilitás) hat csatorná... more A tanulmány a modernizáció négy aktorát (Gazdaság – Politika – Tudomány – Civilitás) hat csatornán keresztül összekapcsoló Wilson-gyémánt (és különösen a civil csúcsból induló három tengely) történetét tekinti át, 1777-től napjainkig. A magyar Wilson-tengelyek négy szakaszra osztható históriájából kiemelkedik a Tudomány és a Civilitás között kiépült gyümölcsöző kölcsönhatás-rendszer, ami a leghosszabb ideje működő, legkiegyensúlyozottabb és legtöbb eredményt felmutató modernizációs csatornának tekinthető. Stratégiai értéke emiatt óriási, s miután ezt a Gazdaság józanul ki is használja, már csak a Politikának kellene felismernie és adekvát beavatkozási programokká konvertálnia.
Információs Társadalom, 2003
Információs Társadalom, 2002
Információs Társadalom, 2006
A gazdasági racionalitás mentén felépített korszerű politikai stratégiának a hátrányos helyzetűek... more A gazdasági racionalitás mentén felépített korszerű politikai stratégiának a hátrányos helyzetűekre mint potenciális tudáshordozókra, „vagyonelemekre” kellene tekintenie. Ezen a „makro-szinten” jelenik meg az új tervezési és szemléleti kiindulópont: a tudásvagyon-gazdálkodás. Ez az érintett társadalmi csoportnál „újraírja” a beavatkozás lehetőségeit és imperatívuszait. Az “Információs társadalom szakmai napok” alkalmából rendezett konferencia válogatott előadásait bevezető tanulmány ebből a szempontból tekinti át röviden az idősek, a kismamák, a fogyatékosok, a romák, a társadalom anyagi és szellemi értelemben leszakadó negyede és az állami gondozottak helyzetének a tudásvagyon-gazdálkodás szempontjából leírható jellegzetességeit.
Információs Társadalom, 2007
A tanulmány az információs társadalom szakirodalmának szinte az egészén végigvonuló, szokatlanul ... more A tanulmány az információs társadalom szakirodalmának szinte az egészén végigvonuló, szokatlanul erős ahistoricitásra és az információs társadalom elméletének az idő- és térkezeléssel összefüggő fogalomkezelési ellentmondásaira hívja a figyelmet. Három jelenségcsoportot vizsgál, ezeket „jövő-túlsúlyosságnak”, „hiper-történetiségnek” és „fals szinkronicitásnak”nevezi. Részletesen elemzi a jövő-túlsúlyosság okait (szám szerint hetet), bemutatja, miért káros a diskurzusnak az, ha a huszadik század közepe helyett egyre régebbi történelmi korszakokba, esetleg földműves kultúrákba vagy épp iparosodófélben lévő országokba „látnak bele” információs társadalmat.
Információs Társadalom, 2001
A lap főszerkesztője az információs társadalom majdani tudománytörténetéhez készített rendszerező... more A lap főszerkesztője az információs társadalom majdani tudománytörténetéhez készített rendszerező előhangot. Felvázolja azt a háromdimenziós teret (a vizsgált Tárgyakkal, a megközelítés-módok Tengelyeivel és az ezekhez szükséges Tudományokkal), amelyben az információs társadalom három narratívája formálódik. Végül – régi adósságot törlesztve – az információs társadalom fogalomtörténetének kezdeteit keresve Japánba vezet, első nagyhatású teoretikusaként pedig Tadao Umesao portréját rajzolja meg.
Információs Társadalom, 2009
Az információs társadalom elmélettörténeti kezdeteinek keresésekor mindenki szinte egyöntetűen Fr... more Az információs társadalom elmélettörténeti kezdeteinek keresésekor mindenki szinte egyöntetűen Fritz Machlupra (1902-1983), a Princeton Egyetem osztrák származású közgazdász professzorára, illetve „A tudás termelése és elosztása az Egyesült Államokban” (The Production and Distribution of Knowledge in the United States) címmel 1962-ben megjelent nevezetes könyvére szavaz, annak ellenére, hogy Machlup nem használja az „információs társadalom” kifejezést, sőt annak egyetlen szinonimáját sem, és tárgyának is egészen mást tekint: nevezetesen a „tudásipart” (knowledge industry). A tanulmány nagy felbontásban mutatja be a művet, hogy megfogalmazhasson egy határozott javaslatot: Minden egyéb irányú érdeme ellenére, ideje volna Fritz Machlupot „kiemelni” az információs társadalom elmélettörténeti hagyományának fősodrából, és valódi érdemei szerint méltatni, annak a két másik irodalmi hagyománynak a részeként, ahol viszont kétségkívül iránymutatót alkotott.
Információs Társadalom, 2003
Mára már elfogadottnak tekinthető az információs társadalomra vonatkozó tudomány (information soc... more Mára már elfogadottnak tekinthető az információs társadalomra vonatkozó tudomány (information society studies) léte, de még nyitott kérdés az, hogy ennek a stúdiumnak - ami rohamos tempóban válik tantárggyá és terjed a világ egyetemein - mi a tárgya, milyen a belső szerkezete, és hogyan közelíthető meg a tantárgypedagógia hagyományos módszereivel. Z. Karvalics László tanulmányában az erre irányuló rendszerezési elképzeléseket gyűjtötte össze, s tekinti át, külön kiemelve azokat a sajátosságokat, amelyek életkori vagy "műfaji" szempontból igényelnek egyedi megoldásokat - kitérve a hazai helyzetre is.
Információs Társadalom, 2008
Információs Társadalom, 2004
Információs Társadalom, 2006
A vitaösszegző esszé szerzője először az információs társadalom fogalmának politikai-közéleti dis... more A vitaösszegző esszé szerzője először az információs társadalom fogalmának politikai-közéleti diskurzusához szól hozzá, majd három részre bontja a társadalomelméleti reflexiót. Formációelméleti, fejlődéselméleti és „információs társadalom tudományi” irányokat elkülönítve eltávolít az információs társadalom narratívájából számos olyan – egyébként tudományos igényű – megközelítést, amelyeket hagyományosan oda sorol az irodalom. Ugyanakkor beemeli az információ és tudás jelenségcsaládjának ontológiai és kognitív dimenzióját, amelyeknek az igényes művelése nélkül a fogalmi tisztázatlanság megszüntetése nehezen remélhető.
Opus et Educatio, 2019
Máté Nászai had been at the first course when he had started his experiments on a mini biogas pow... more Máté Nászai had been at the first course when he had started his experiments on a mini biogas power plant fed with bacteria that would be able to provide energy for his school (Miklós Radnóti Secondary Grammar School in Szeged). Ten years ago when, at the age of 15 and the second year of the school, his work was presented in a newspaper article (Hargitai, 2009), his current research challenge was to jump from the ten-litre size to one cubic metre. And although he was giventheoretical support and microorganisms by the relevant department of the University of Szeged, the work he carried on together with his teachers and peers, which was aimed at the development of new biotechnological know-how, must be considered an independent applied research project. 1 Let us see an example from the world of basic researches, too. The youngest author of the gravity centre of scientific publication products, the Nature, fifteen-year-old Neil Ibata contributed to the theory of galaxy evolution when, ...
Abstract: To summarize and illustrate Frank Webster’s main theses and arguments on the Informatio... more Abstract: To summarize and illustrate Frank Webster’s main theses and arguments on the Information Society domain, we used three pieces of his oeuvre, forming theses (T1-9) from his strong statements. Before a more detailed analysis we pas-sionately argue against these theses. In our view the original concept of Information Society is complex and holistic, and was formulated on civilization theory level. The only methodologically acceptable approach is the multi-criteria definition. Since Webster constantly refuses to accept it, and insists on using an information density-based definition instead of it, all his main statements become false.
Integrating Semantic Applications and Web 2.0 Technologies
1. All those who feel responsible for l'informatique strive to better the existing world thro... more 1. All those who feel responsible for l'informatique strive to better the existing world through it and/or wish to create a 'new world of l'informatique'. 2. The question what is counted among the determining factors of 'the world informatique', or the weight and level of the discussion on the various problems are jointly determined by the local (national or regional) practical challenges and t heoretical necessities the questioner has to face. 3. The way to find a common denominator for the various approacbes of l'informatique certainly cannot by creating an artificial unity through disregarding the differences of aspect and opinion and stressing the overall common elements: t he creation of a global, comprehensive model cannot do without taking into account the different necessities and realities inherent to each given region. The world l'informaiique, too, needs a computerised world model
Academia Letters, 2021
In this study we summarize the importance, research aspects of social innovation both from the th... more In this study we summarize the importance, research aspects of social innovation both from the theoretical and practical points of view. We begin with the introduction of the KRAFT Programme (started in 2012), a pilot regional development policy and its relation to social innovation. It is followed by presenting the interrelatedness of social innovation and the UN Sustainable Development goals, highlighting the various challenges which should be addressed. In accordance with many years of experience in regional development, we put much emphasis on the governance of social innovations and the variety of actors which could be the initiators. In this regard, we describe how different organizations can be engaged in such practices resulting in social change (social meta-innovation). Finally, we highlight some best practices in the field of social innovation at the Institute of Advanced Studies Kőszeg (iASK).
Belvedere Meridionale, 2020
Információs Társadalom, 2008
Hogyan modellezzük az individuális tudattartalmak individuumok feletti közösségi mintázatokká val... more Hogyan modellezzük az individuális tudattartalmak individuumok feletti közösségi mintázatokká való összekapcsolódását? A szerző az eddigi megoldásokhoz képest új oldalról közelíti meg a kérdést: a különbségek levezethetőségét nem egyszerűen ugyanolyan fontosnak tartja, mint az azonosság kérdéskörét, hanem egyenesen nélkülözhetetlennek, az azonosságok és a különbségek ugyanis egyaránt ugyanarra a közös magyarázó mechanizmusra vezethetőek vissza. Kimutatja, hogy négy rétegből (fizikai attribútum-kombinációk, individuális tudattartalom-kombinációk, kulturális kódok és tartalmak kombinációi, reflektív csoportfogalmak és azok kombinációi) származnak azok az információs alakzatok, amelyeknek a rekonstrukcióival információközösségek definiálhatók, a viselkedések különbözőségét pedig az információközösségek „metszéspontjai” értelmezik.
Információs Társadalom, 2004
Az Internet-tudomány az elmúlt években végigment a diszciplínává válás útján. Létrejött mint-egy ... more Az Internet-tudomány az elmúlt években végigment a diszciplínává válás útján. Létrejött mint-egy félszáz lektorált szakfolyóirata, amelyek közül a legjelentősebbek bebizonyították, hogy ma már nemigen van modern társadalomtudományi ütközet digitális segédcsapatok nélkül. A referencialáncba szerveződő Internet-szakirodalom mára mintegy félezer kötetet számlál, kb. két tucat „klasszikus" és 50-60 szignifikáns munkával. Gyorsan növekedik a szakosított kutatóintézeti hálózat, a világon kb. félszáz frissen létrehozott intézettel és évente kb. 400 jelesebb Internet-vonatkozású konferenciával. A szerző összefoglaló tanulmányában az egyre táguló kutatási univerzum tagolódását mutatja be, négyféle tengely mentén rendszerezve az Internettel kapcsolatos társadalomtudományi kutatásokat.
Információs Társadalom, 2005
A tanulmány a modernizáció négy aktorát (Gazdaság – Politika – Tudomány – Civilitás) hat csatorná... more A tanulmány a modernizáció négy aktorát (Gazdaság – Politika – Tudomány – Civilitás) hat csatornán keresztül összekapcsoló Wilson-gyémánt (és különösen a civil csúcsból induló három tengely) történetét tekinti át, 1777-től napjainkig. A magyar Wilson-tengelyek négy szakaszra osztható históriájából kiemelkedik a Tudomány és a Civilitás között kiépült gyümölcsöző kölcsönhatás-rendszer, ami a leghosszabb ideje működő, legkiegyensúlyozottabb és legtöbb eredményt felmutató modernizációs csatornának tekinthető. Stratégiai értéke emiatt óriási, s miután ezt a Gazdaság józanul ki is használja, már csak a Politikának kellene felismernie és adekvát beavatkozási programokká konvertálnia.
Információs Társadalom, 2003
Információs Társadalom, 2002
Információs Társadalom, 2006
A gazdasági racionalitás mentén felépített korszerű politikai stratégiának a hátrányos helyzetűek... more A gazdasági racionalitás mentén felépített korszerű politikai stratégiának a hátrányos helyzetűekre mint potenciális tudáshordozókra, „vagyonelemekre” kellene tekintenie. Ezen a „makro-szinten” jelenik meg az új tervezési és szemléleti kiindulópont: a tudásvagyon-gazdálkodás. Ez az érintett társadalmi csoportnál „újraírja” a beavatkozás lehetőségeit és imperatívuszait. Az “Információs társadalom szakmai napok” alkalmából rendezett konferencia válogatott előadásait bevezető tanulmány ebből a szempontból tekinti át röviden az idősek, a kismamák, a fogyatékosok, a romák, a társadalom anyagi és szellemi értelemben leszakadó negyede és az állami gondozottak helyzetének a tudásvagyon-gazdálkodás szempontjából leírható jellegzetességeit.
Információs Társadalom, 2007
A tanulmány az információs társadalom szakirodalmának szinte az egészén végigvonuló, szokatlanul ... more A tanulmány az információs társadalom szakirodalmának szinte az egészén végigvonuló, szokatlanul erős ahistoricitásra és az információs társadalom elméletének az idő- és térkezeléssel összefüggő fogalomkezelési ellentmondásaira hívja a figyelmet. Három jelenségcsoportot vizsgál, ezeket „jövő-túlsúlyosságnak”, „hiper-történetiségnek” és „fals szinkronicitásnak”nevezi. Részletesen elemzi a jövő-túlsúlyosság okait (szám szerint hetet), bemutatja, miért káros a diskurzusnak az, ha a huszadik század közepe helyett egyre régebbi történelmi korszakokba, esetleg földműves kultúrákba vagy épp iparosodófélben lévő országokba „látnak bele” információs társadalmat.
Információs Társadalom, 2001
A lap főszerkesztője az információs társadalom majdani tudománytörténetéhez készített rendszerező... more A lap főszerkesztője az információs társadalom majdani tudománytörténetéhez készített rendszerező előhangot. Felvázolja azt a háromdimenziós teret (a vizsgált Tárgyakkal, a megközelítés-módok Tengelyeivel és az ezekhez szükséges Tudományokkal), amelyben az információs társadalom három narratívája formálódik. Végül – régi adósságot törlesztve – az információs társadalom fogalomtörténetének kezdeteit keresve Japánba vezet, első nagyhatású teoretikusaként pedig Tadao Umesao portréját rajzolja meg.
Információs Társadalom, 2009
Az információs társadalom elmélettörténeti kezdeteinek keresésekor mindenki szinte egyöntetűen Fr... more Az információs társadalom elmélettörténeti kezdeteinek keresésekor mindenki szinte egyöntetűen Fritz Machlupra (1902-1983), a Princeton Egyetem osztrák származású közgazdász professzorára, illetve „A tudás termelése és elosztása az Egyesült Államokban” (The Production and Distribution of Knowledge in the United States) címmel 1962-ben megjelent nevezetes könyvére szavaz, annak ellenére, hogy Machlup nem használja az „információs társadalom” kifejezést, sőt annak egyetlen szinonimáját sem, és tárgyának is egészen mást tekint: nevezetesen a „tudásipart” (knowledge industry). A tanulmány nagy felbontásban mutatja be a művet, hogy megfogalmazhasson egy határozott javaslatot: Minden egyéb irányú érdeme ellenére, ideje volna Fritz Machlupot „kiemelni” az információs társadalom elmélettörténeti hagyományának fősodrából, és valódi érdemei szerint méltatni, annak a két másik irodalmi hagyománynak a részeként, ahol viszont kétségkívül iránymutatót alkotott.
Információs Társadalom, 2003
Mára már elfogadottnak tekinthető az információs társadalomra vonatkozó tudomány (information soc... more Mára már elfogadottnak tekinthető az információs társadalomra vonatkozó tudomány (information society studies) léte, de még nyitott kérdés az, hogy ennek a stúdiumnak - ami rohamos tempóban válik tantárggyá és terjed a világ egyetemein - mi a tárgya, milyen a belső szerkezete, és hogyan közelíthető meg a tantárgypedagógia hagyományos módszereivel. Z. Karvalics László tanulmányában az erre irányuló rendszerezési elképzeléseket gyűjtötte össze, s tekinti át, külön kiemelve azokat a sajátosságokat, amelyek életkori vagy "műfaji" szempontból igényelnek egyedi megoldásokat - kitérve a hazai helyzetre is.
Információs Társadalom, 2008
Információs Társadalom, 2004
Információs Társadalom, 2006
A vitaösszegző esszé szerzője először az információs társadalom fogalmának politikai-közéleti dis... more A vitaösszegző esszé szerzője először az információs társadalom fogalmának politikai-közéleti diskurzusához szól hozzá, majd három részre bontja a társadalomelméleti reflexiót. Formációelméleti, fejlődéselméleti és „információs társadalom tudományi” irányokat elkülönítve eltávolít az információs társadalom narratívájából számos olyan – egyébként tudományos igényű – megközelítést, amelyeket hagyományosan oda sorol az irodalom. Ugyanakkor beemeli az információ és tudás jelenségcsaládjának ontológiai és kognitív dimenzióját, amelyeknek az igényes művelése nélkül a fogalmi tisztázatlanság megszüntetése nehezen remélhető.
Opus et Educatio, 2019
Máté Nászai had been at the first course when he had started his experiments on a mini biogas pow... more Máté Nászai had been at the first course when he had started his experiments on a mini biogas power plant fed with bacteria that would be able to provide energy for his school (Miklós Radnóti Secondary Grammar School in Szeged). Ten years ago when, at the age of 15 and the second year of the school, his work was presented in a newspaper article (Hargitai, 2009), his current research challenge was to jump from the ten-litre size to one cubic metre. And although he was giventheoretical support and microorganisms by the relevant department of the University of Szeged, the work he carried on together with his teachers and peers, which was aimed at the development of new biotechnological know-how, must be considered an independent applied research project. 1 Let us see an example from the world of basic researches, too. The youngest author of the gravity centre of scientific publication products, the Nature, fifteen-year-old Neil Ibata contributed to the theory of galaxy evolution when, ...
This book that will appear soon, examines possible congruencies between information literacy and ... more This book that will appear soon, examines possible congruencies between information literacy and Research 2.0, because the work of today’s researcher mobilizes a number of literacies. From among the various types of relevant literacies, at least three types of literacies can be mentioned in this relation: information literacy, scientific literacy and academic literacy. Our book addresses these literacies from in the light of the changing research landscape characterized.
Broad contexts of the researcher’s abilities, as adaptive and innovative thinking, problem solving skills, self-management or design mindset are examined shortly. Computational thinking and the computational paradigm in a number of fields of research are taken into consideration, as well. We did not forget that researchers clearly differ from the amateurs, populating social media, which means that these two different groups require different literacies. A new approach in the book is that we take the relationship between information literacy and information overload into consideration. Among the multitude of issues, we introduce a new interface between information literacy and Research 2.0. It encompasses the issues of big data, research data management and data literacy, which represent also a challenge both for the library and the communities of researchers. Similarly, the questions of new metrics of scientific output are addressed in the book.
Access information in the Elsevier bookstore http://store.elsevier.com/product.jsp?isbn=9780081000755&utm_campaign=ELS_STBK_20150194_BRelJune&utm_campaignPK=104801416&utm_term=OP12282&utm_content=106178144&utm_source=93&BID=290972421&utm_medium=email&SIS_ID=0