Botond Dániel | Babes-Bolyai University (original) (raw)
Erdélyi magyar szociális háló, nonprofit szervezet by Botond Dániel
Veres Valér (szerk.): Erdélyi magyar ifjúság. Szociológiai jellegzetességek és változások 2001 és 2016 között, 2020
This paper analyses the civil participation of Hungarian young people from Transylvania based on ... more This paper analyses the civil participation of Hungarian young people from Transylvania based on the data of the 2016 Magyar Ifjúság Kutatás (Hungarian Youth Research) survey and other previous large-sample youth surveys. It examines the degree to which young people participate in organisations with diff erent activities and the social factors (age, sex,
type of locality of origin) that determine participation in the life of different organisations.
Besides giving a general analysis, this paper separately examines the groups of secondary school pupils and university students trying to analyse the data both in regional comparison and from a time series perspective.
The main results of our analysis show that young people’s ties to civil organisations decrease with age: on average they maintain relationships with fewer and fewer organisations and the type of organisation (or activity) in which they participate also changes. There are
significant differences between boys and girls and men and women, and these differences manifest themselves in different ways according to age. Regional differences are significant as well, both for secondary school pupils and university students. Analysing changes in time, we found that there was not signifi cant change in relation to the most popular organisations: the same domains of activity (youth, cultural, religious, sports, and recreational) have remained dominant during the last years.
Erdélyi Társadalom, 2018
A tanulmány az erdélyi magyar, szociális tevékenységű nonprofit szervezetek által alkotott szociá... more A tanulmány az erdélyi magyar, szociális tevékenységű nonprofit szervezetek által alkotott szociális háló szerkezetét, erőforrásait vizsgálja egy online kérdőíves kutatás alapján. Leírja a háló szerkezetét, a szervezetek működtetői hátterét, a célcsoportokat és megcélzott szociális problémahelyzeteket, elemzi a szervezetek infrastrukturális, pénzügyi és emberi erőforrás ellátottságát, valamint hogyan építik, működtetik szakmai kapcsolataikat.
A vizsgálat empirikus hátterét egy online kérdőíves vizsgálat jelenti, melynek során 200 bejegyzett nonprofit szervezet vezetője válaszolt kérdéseinkre, 2015 tavaszán
Kulcsszavak: nonprofit hátterű szociális szervezetek, szociális szolgáltatók, erdélyi magyar nonprofit szociális szervezetek, szociális ellátórendszer
Analysis of the Structure and Resources of the Hungarian Social Care System in Transylvania The study examines the structure and resources of the social care network created by Hungarian nonprofit organizations in Transylvania, based on an online survey. It describes the structure of the field, the organizational background of the organizations, their target groups and the social problems targeted, analyzes the infrastructural, financial and human resources of the organizations, and how they build and operate their professional relationships. The empirical background of the study is an on-line survey, during which the leaders of 200 registered non-profit organizations answered our questions in the spring of 2015.
Keywords: non-profit social organizations, social service providers, Hungarian non-profit social organizations in Transylvania, social care system
Civil Szemle, 2014
A tanulmány az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szféra néhány szociológiai jellemzőjét ... more A tanulmány az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szféra néhány szociológiai jellemzőjét vizsgálja szervezeti adatbázisok elemzése alapján. A szerző a szociális szférát a bourdieu-i értelemben vett társadalmi mezőként értelmezi, számba veszi a mező méretét, szerkezetét, valamint a szociális szervezetek egyéb jellegű tevékenységeit. Bemutatja továbbá az akkreditált szociális szolgáltatásokat működtető szervezetekből álló almező méretét, a szervezetek szolgáltatói profilját, az általuk megcélzott problémahelyzeteket és célcsoportokat, valamint szolgáltatásaikat, mindezt kisebbségi-többségi, magyar–román összehasonlításban. Végül pedig a szociális mező foglalkoztatási potenciálját tárgyalja.
A vizsgálat empirikus hátterét a kutatás során összeállított romániai magyar nonprofit hátterű szociális szervezetek adatbázisa és a romániai államilag akkreditált szociális szolgáltatások nyilvántartása jelentették.
Az eredmények azt mutatják, hogy mind az erdélyi magyar nonprofit szociális mező mérete, mind foglalkoztatási potenciálja körülbelül kétszer olyan nagy, mint ahogy előző kutatások találták, illetve a magyar nonprofit szervezetek nagyobb súlyt képviselnek a romániai nonprofit hátterű akkreditált szociális mezőben, mint amekkorát a magyar népesség országos aránya elővetít. Az akkreditált szervezetek viszonylag kiegyenlített mértékben célozzák meg a különböző célcsoportokat, a legnagyobb arányban a családok problémáin való segítést tűzték ki célul, de jelentős a sérülteknek, illetve az időseknek szóló szolgáltatások aránya is.
Kulcsszavak: nonprofit hátterű szociális szervezetek, szociális szolgáltatók, erdélyi magyar nonprofit szociális szervezetek, szociális ellátórendszer
Erdélyi Társadalom, 2015
A tanulmány a gyergyószentmiklósi helyi szociális háló működését vizsgálja a közösségi rezilienci... more A tanulmány a gyergyószentmiklósi helyi szociális háló működését vizsgálja a közösségi reziliencia szemszögéből, különös tekintettel a sérült gyereket nevelő családok számára biztosított szolgáltatásokra.
A kutatás empirikus alapját a helyi szociális szolgáltatások körében végzett két felmérés adatai, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal által készített környezettanulmányok adatbázisának statisztikai elemzése, valamint sérült gyereket nevelő családokkal és szociális programvezetőkkel készített interjúk jelentik. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyergyószentmiklósi szociális háló a szolgáltatások magas száma mellett a reziliencia sok pozitív jelét mutatja. Ezek a diverzitás, a szolgáltatások életképessége és társadalmi beágyazottsága. Továbbá pozitívum, hogy az együttműködés keretei évek óta ki vannak épülve, a szervezetek önállóan pozitív jövőképpel és saját célokkal rendelkeznek, azonban negatívum, hogy hiányzik a valós együttműködés, a szolgáltatások közötti tapasztalatcsere, a közös jövőképtervezés, a problémák megoldására tett közös törekvések.
Kulcsszavak: közösségi reziliencia, szociális háló, szociális szolgáltatások
THE EXAMINATION OF LOCAL SOCIAL SERVICES NETWORK FROM THE PERSPECTIVE OF COMMUNITY RESILIENCE IN THE TOWN OF GHEORGHENI
The article studies the local network of social services in Gheorgheni, Romania, from the perspective of community resilience, mainly through the services provided for families with disabled children. Th e empirical base of research were the results of two surveys done among the local social services, the statistical analysis of the database of social environment studies realized by the local government, as well as interviews with families with disabled children and social service providers. Th e results show that the local network of social services in Gheorgheni in addition to the large number of social services, show other positive signs of resilience. These are mainly the diversity, the viability and the social embeddedness of the services. The frameworks of cooperation are built for years, the organizations have their own goals and a positive outlook, but in the same time they lack real cooperation, the exchange of experiences, common vision and strategies on the level of the network.
Keywords: community resilience, social services, local network of social services
Civil Szemle, 2014
A romániai magyar kulturális intézményrendszer első felmérésére több mint tíz évvel ezelőtt, 2003... more A romániai magyar kulturális intézményrendszer első felmérésére több mint tíz évvel ezelőtt, 2003-ban került sor. Azóta több jelentős kutatás is megvalósult, amely a romániai magyar nonprofit szférát vagy annak egy-egy speciális szegmensét vizsgálta, viszont a romániai magyar kulturális szervezetek újabb felmérése még várat magára.
Vizsgálatunk célja, hogy újabb (még ha nem is friss) adatokkal járuljunk hozzá a romániai magyar kulturális intézményrendszer és általánosabban az erdélyi magyar nonprofit szektor megismeréséhez. Ennek érdekében a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2009-es kutatásának adatbázisát másodelemeztük, összehasonlítottuk a romániai magyar nonprofit kulturális, oktatási és kutatási, szociális, sport- és szabadidős, valamint gazdaság-, település- és közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket.
Tanulmányunkban a romániai magyar nonprofit kulturális szervezetek erőforrással való ellátottságát vizsgáljuk. Eredményeink azt mutatják, hogy az erdélyi magyar kulturális szervezetek az átlagnál kisebb arányban rendelkeznek saját tulajdonú székházzal és saját irodai infrastruktúra szempontjából jelentősen el vannak maradva az átlagtól. Pénzügyi erőforrásaik megfelelnek a teljes romániai magyar nonprofit szektor átlagának, leggyakrabban hazai forrásból származó, pályázati úton elnyert támogatásokból, szponzori támogatásokból, hazai magánszemélyek adományaiból és 2 százalékos adófelajánlásokból működnek, a források közül a hazai pályázati források és a „más külföldi források” (leginkább magyar állami támogatások) a legfontosabbak. Magasan képzett humán erőforrással dolgoznak, önkéntesbevonási képességük pedig megfelel az átlagnak. Leginkább más civil szervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal ápolnak kapcsolatokat.
A kulturális szervezetekkel kapcsolatos eredmények mellett, a kutatás segítségével, árnyaltabb képet kaptunk a romániai magyar nonprofit szektorról, és sikerült megismernünk az egyes alszektorok közötti különbségeket is.
Kulcsszavak: nonprofit hátterű kulturális szervezetek, szervezeti erőforrások, nonprofit szektor összehasonlító vizsgálata, erdélyi magyar nonprofit szervezetek
Fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedése és karrierje by Botond Dániel
Szabó Andrea - Bauer Béla - Pillók Péter (szerk): Mozaik 2011 - Magyar fiatalok a Kárpát-Medencében, 2013
"A tanulmány a sajátos kisebbségi léthelyzetben élő erdélyi magyar fiatalok jövőterveit, munkaerő... more "A tanulmány a sajátos kisebbségi léthelyzetben élő erdélyi magyar fiatalok jövőterveit, munkaerőpiaci integrációját, gazdasági etnocentrizmusát vizsgálja fókuszcsoportos beszélgetéseken alapuló kutatás eredményei alapján. Számba veszi a fiatalok továbbtanulási és munkavállalási terveit, migrációs szándékait, vizsgálja az etnikai szempontok meglétét a munkahelyválasztásban, valamint a fogyasztásban, illetve azokat az erőforrásokat, amelyek segítenek a munkahelytalálásban, különös tekintettel a többségi nyelvvel, valamint idegen nyelvekkel kapcsolatos kompetenciákra. A vizsgálat eredményei segítségével az elmúlt évek elsősorban kvantitatív kutatásai által rajzolt képet egészítjük ki, árnyaljuk minőségi jellegű információkkal, ezáltal igyekszünk pontosabbá tenni az erdélyi magyar fiatalok munkaerőpiaci helyzetével és migrációs szándékaival kapcsolatos tudásunkat, továbbá hozzájárulunk az etnikai fogyasztással, illetve helyi termékekkel kapcsolatos erdélyi vizsgálatokhoz.
Our study is focusing on future plans, labour market integration, economic ethnocentrism of Hungarian youngsters from Transylvania, living in a special minority status, based on
results of focus group interviews. It reviews the future educational and employment plans of youngsters, their migration intentions, examines the existence of ethnic criterias in choosing a job or products and services, and also those resources which help youngsters finding employment, especially language skills of the majority and other foreign languages. The results of the research help complete the picture drawn by mainly quantitative researches of recent years with qualitative information; thereby we try to refine our knowledge on labour market situation and migration intentions of Hungarian youngsters from Transylvania.
Furthermore we contribute to studies about local products and consumer ethnocentrism in Transylvania."
Erdélyi Társadalom 2009/1, 2009
A tanulmány az erdélyi magyar fiatal diplomások munkába állásának, munkaerő-piaci helyzetének vál... more A tanulmány az erdélyi magyar fiatal diplomások munkába állásának, munkaerő-piaci helyzetének változásait vizsgálja három életkori kohorszon végzett összehasonlító kutatás alapján. Számba veszi a strukturális hatások szerepét az eltérő származási háttérrel rendelkező diplomások karrieralakulásában, a vidék-város törésvonal mentén megvizsgálja a munkahelyi életpályák sajátosságait, végül az egyes karriertípusok szerint rendszerezi a fiatalok pályaorientációjával kapcsolatos jövőterveit. Az interjúkon és fókuszcsoportos beszélgetéseken alapuló vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az egyetemet végzettek karrier-habitusában a társadalmi háttér szerint differenciált átalakulások mentek végbe, jellemző a diplomás munkaerőpiac településtípus szerinti erőteljes szegmentáltsága, a jövőtervek kapcsán pedig a csökkenő külföldre irányuló migrációs szándék.
Csata Zsombor és Kiss Dénes egyetemi tanársegéd a BBTE Szociológia Tanszékén (csatazsombor@yahoo.com, kissdenes2000@yahoo.com), Dániel Botond szociológus, magiszteri hallgató (daniel@logframe.ro), Ruszuly Emese szociológus, a KleffmanGroup piackutató intézet projektvezetője (emese.ruszuly@kleffmann.ro), Sólyom Zsuzsa szociológus-közgazdász, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója (solyom_zsuzsa@yahoo.com).
Magyar Kisebbség, 2014
Az anyanyelvű képzés támogatói szerint a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszer feltétele ... more Az anyanyelvű képzés támogatói szerint a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszer feltétele a romániai magyarság identitásának megőrzésének, versenyképes közösséggé válásának, míg kritikusai a felsőoktatásban végzett magyar fiatalok hiányos román szaknyelvi tudását, a román ügyfelekkel való (vélt vagy valós) kommunikációs nehézségeket hozzák fel ellenérvként.
Tanulmányunkban a román nyelvi kompetenciák fontosságát vizsgáljuk a Kolozsváron, magyar nyelvű képzésben végzett szociális munkások munkaerőpiaci érvényesülésében. Írásunk empirikus alapját egy doktori kutatás képezi, amely célja a BBTE szociális munka, illetve teológia-szociális munka végzetteinek életpálya vizsgálata volt.
Eredményeink szerint a román nyelvtudás és a szakmai nyelv ismerete az alkalmazás során fontos kritérium, másrészt fontos szerepe van a munkavégzés során is, a végzettek a harmadik legfontosabb tényezőként említették, mint a munkavégzés során szükséges kompetenciát. A Romániában élő végzettek között jelentős azok aránya, akik úgy gondolják, hogy hiányosságaik vannak román nyelvi kompetenciák terén, ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem az egyetemtől, mint felsőoktatási intézménytől várják el ezen kompetenciák fejlesztését.
Kulcsszavak: kisebbségi nyelvhasználat, többségi nyelvi kompetenciák, szociális munka, karrier
The supporters of mother tongue based education a full-vertical mother tongue based educational system is a premise of preserving the national identity and competitiveness of the Hungarian minority of Romania. At the same time, the critics put forward as contra-arguments the deficient Romanian terminological knowledge of the graduates of a Hungarian language based higher education and their (real or imagined) communication difficulties with Romanian clients.
In our study we try to find out the importance of Romanian language competences in the labor market success of Hungarian social work graduates of Cluj-Napoca. Our article is empirically based on a PhD research, which aimed to analyze the career paths of Hungarian social work graduates of the Babeș-Bolyai University.
Our results show that the Romanian language competences have an important role in the career success of the Hungarian social work graduates (in their professional work as well as an important criterion during employment), a significant proportion of those graduates who live and work in Romania think that they have deficiencies in these competences, and in the same time it seems that they did not expect the development of Romanian language competences primarily from the university, as a higher educational institution.
Keywords: minority language, majority language competences, social work, career
Tünde Székely – Botond Dániel – Botond Talpas: Carrier-path Analysis of Ethnic Hungarian PhD Stud... more Tünde Székely – Botond Dániel – Botond Talpas: Carrier-path Analysis of Ethnic Hungarian PhD Students from Transylvania The analysis is based on the online survey ARANYMETSZÉS 2013 with special focus on the ethnic Hungarian doctoral students from Romania. At the beginning we had no information regarding the exact number and the place of study of ethnic Hungarian doctoral students in Romania. Although though the survey we have learned about their whereabouts, namely that: 489 students are studying in Romania partly or totally in Hungarian, another approximately 615 Ph.D. students are studying in Romania in Romanian, English, German or French languages, further 210 Ph.D. students with Romanian citizenship are studying in Hungary, mainly through Hungarian medium, so we suppose that they are ethnic Hungarians. So, in the end we can say that our target group are these 1314 Ph.D. students, and some more, who are studying in Western Europe, in the United States of America, or in the Arab E...
Diáktanácsok és iskolai demokrácia by Botond Dániel
The article studies in a theoretical approach the student governments (or student councils, as th... more The article studies in a theoretical approach the student governments (or student councils, as they are named in Romania), a particular form of self-organization of high school students. In Hungarian high schools of Romania the student movement has a history of more than 25 years, the national organization of the Hungarian high school students in the present has 72 member organizations. However very little research has been done on student councils despite the fact that they are very common in high schools and they are the first direct experience that youth have of representative government.
The goal of the present article is to draw attention to the important role of student councils in society (mostly in the democratic socialization of youths) and the importance of social research on this form of youth self-organization.
At first the author reviews the interpretations of the high school student councils as they are defined by law in Hungary and in Romania, the common and different attributions they have in the two educational systems. Second, it presents the role of student councils in society: as they are an important framework for learning democracy (an important field of democratic political socialization), as they help the formation of self-motivated, autonomous adults, and they give the opportunity to learn how to organize themselves to act together in order to solve community problems. Finally, in the last part of the article, the author discusses the threats and negative effects that a dysfunctional school democracy can have on the political socialization of youth.
Ifjúság, oktatás by Botond Dániel
In March 2016, a new Clean Air Law was implemented in Romania, which bans smoking in common areas... more In March 2016, a new Clean Air Law was implemented in Romania, which bans smoking in common areas and enclosed public spaces. The aim of study was to assess the perceptions of the new tobacco control law among adolescents in Romania and to understand the role of sociodemographic, behavioral, environmental and personal factors on influencing adolescent perceptions. We conducted a self-administered, cross-sectional survey of 695 7th grade students from 21 localities, 21 schools, and 55 classes. Logistic regression was used to assess the correlates of acceptance of the clean air law. Most of the responders (94.8%) had heard about the new law, and 76.0% of the students agreed with the bans on smoking in closed places. According to the regression analysis the law was eight times more accepted by the non-smokers. It is also important how informed they are concerning the law - more they know, more they accept it
Egyéb publikációk by Botond Dániel
Papers by Botond Dániel
Veres Valér (szerk.): Erdélyi magyar ifjúság. Szociológiai jellegzetességek és változások 2001 és 2016 között, 2020
This paper analyses the civil participation of Hungarian young people from Transylvania based on ... more This paper analyses the civil participation of Hungarian young people from Transylvania based on the data of the 2016 Magyar Ifjúság Kutatás (Hungarian Youth Research) survey and other previous large-sample youth surveys. It examines the degree to which young people participate in organisations with diff erent activities and the social factors (age, sex,
type of locality of origin) that determine participation in the life of different organisations.
Besides giving a general analysis, this paper separately examines the groups of secondary school pupils and university students trying to analyse the data both in regional comparison and from a time series perspective.
The main results of our analysis show that young people’s ties to civil organisations decrease with age: on average they maintain relationships with fewer and fewer organisations and the type of organisation (or activity) in which they participate also changes. There are
significant differences between boys and girls and men and women, and these differences manifest themselves in different ways according to age. Regional differences are significant as well, both for secondary school pupils and university students. Analysing changes in time, we found that there was not signifi cant change in relation to the most popular organisations: the same domains of activity (youth, cultural, religious, sports, and recreational) have remained dominant during the last years.
Erdélyi Társadalom, 2018
A tanulmány az erdélyi magyar, szociális tevékenységű nonprofit szervezetek által alkotott szociá... more A tanulmány az erdélyi magyar, szociális tevékenységű nonprofit szervezetek által alkotott szociális háló szerkezetét, erőforrásait vizsgálja egy online kérdőíves kutatás alapján. Leírja a háló szerkezetét, a szervezetek működtetői hátterét, a célcsoportokat és megcélzott szociális problémahelyzeteket, elemzi a szervezetek infrastrukturális, pénzügyi és emberi erőforrás ellátottságát, valamint hogyan építik, működtetik szakmai kapcsolataikat.
A vizsgálat empirikus hátterét egy online kérdőíves vizsgálat jelenti, melynek során 200 bejegyzett nonprofit szervezet vezetője válaszolt kérdéseinkre, 2015 tavaszán
Kulcsszavak: nonprofit hátterű szociális szervezetek, szociális szolgáltatók, erdélyi magyar nonprofit szociális szervezetek, szociális ellátórendszer
Analysis of the Structure and Resources of the Hungarian Social Care System in Transylvania The study examines the structure and resources of the social care network created by Hungarian nonprofit organizations in Transylvania, based on an online survey. It describes the structure of the field, the organizational background of the organizations, their target groups and the social problems targeted, analyzes the infrastructural, financial and human resources of the organizations, and how they build and operate their professional relationships. The empirical background of the study is an on-line survey, during which the leaders of 200 registered non-profit organizations answered our questions in the spring of 2015.
Keywords: non-profit social organizations, social service providers, Hungarian non-profit social organizations in Transylvania, social care system
Civil Szemle, 2014
A tanulmány az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szféra néhány szociológiai jellemzőjét ... more A tanulmány az erdélyi magyar nonprofit hátterű szociális szféra néhány szociológiai jellemzőjét vizsgálja szervezeti adatbázisok elemzése alapján. A szerző a szociális szférát a bourdieu-i értelemben vett társadalmi mezőként értelmezi, számba veszi a mező méretét, szerkezetét, valamint a szociális szervezetek egyéb jellegű tevékenységeit. Bemutatja továbbá az akkreditált szociális szolgáltatásokat működtető szervezetekből álló almező méretét, a szervezetek szolgáltatói profilját, az általuk megcélzott problémahelyzeteket és célcsoportokat, valamint szolgáltatásaikat, mindezt kisebbségi-többségi, magyar–román összehasonlításban. Végül pedig a szociális mező foglalkoztatási potenciálját tárgyalja.
A vizsgálat empirikus hátterét a kutatás során összeállított romániai magyar nonprofit hátterű szociális szervezetek adatbázisa és a romániai államilag akkreditált szociális szolgáltatások nyilvántartása jelentették.
Az eredmények azt mutatják, hogy mind az erdélyi magyar nonprofit szociális mező mérete, mind foglalkoztatási potenciálja körülbelül kétszer olyan nagy, mint ahogy előző kutatások találták, illetve a magyar nonprofit szervezetek nagyobb súlyt képviselnek a romániai nonprofit hátterű akkreditált szociális mezőben, mint amekkorát a magyar népesség országos aránya elővetít. Az akkreditált szervezetek viszonylag kiegyenlített mértékben célozzák meg a különböző célcsoportokat, a legnagyobb arányban a családok problémáin való segítést tűzték ki célul, de jelentős a sérülteknek, illetve az időseknek szóló szolgáltatások aránya is.
Kulcsszavak: nonprofit hátterű szociális szervezetek, szociális szolgáltatók, erdélyi magyar nonprofit szociális szervezetek, szociális ellátórendszer
Erdélyi Társadalom, 2015
A tanulmány a gyergyószentmiklósi helyi szociális háló működését vizsgálja a közösségi rezilienci... more A tanulmány a gyergyószentmiklósi helyi szociális háló működését vizsgálja a közösségi reziliencia szemszögéből, különös tekintettel a sérült gyereket nevelő családok számára biztosított szolgáltatásokra.
A kutatás empirikus alapját a helyi szociális szolgáltatások körében végzett két felmérés adatai, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal által készített környezettanulmányok adatbázisának statisztikai elemzése, valamint sérült gyereket nevelő családokkal és szociális programvezetőkkel készített interjúk jelentik. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyergyószentmiklósi szociális háló a szolgáltatások magas száma mellett a reziliencia sok pozitív jelét mutatja. Ezek a diverzitás, a szolgáltatások életképessége és társadalmi beágyazottsága. Továbbá pozitívum, hogy az együttműködés keretei évek óta ki vannak épülve, a szervezetek önállóan pozitív jövőképpel és saját célokkal rendelkeznek, azonban negatívum, hogy hiányzik a valós együttműködés, a szolgáltatások közötti tapasztalatcsere, a közös jövőképtervezés, a problémák megoldására tett közös törekvések.
Kulcsszavak: közösségi reziliencia, szociális háló, szociális szolgáltatások
THE EXAMINATION OF LOCAL SOCIAL SERVICES NETWORK FROM THE PERSPECTIVE OF COMMUNITY RESILIENCE IN THE TOWN OF GHEORGHENI
The article studies the local network of social services in Gheorgheni, Romania, from the perspective of community resilience, mainly through the services provided for families with disabled children. Th e empirical base of research were the results of two surveys done among the local social services, the statistical analysis of the database of social environment studies realized by the local government, as well as interviews with families with disabled children and social service providers. Th e results show that the local network of social services in Gheorgheni in addition to the large number of social services, show other positive signs of resilience. These are mainly the diversity, the viability and the social embeddedness of the services. The frameworks of cooperation are built for years, the organizations have their own goals and a positive outlook, but in the same time they lack real cooperation, the exchange of experiences, common vision and strategies on the level of the network.
Keywords: community resilience, social services, local network of social services
Civil Szemle, 2014
A romániai magyar kulturális intézményrendszer első felmérésére több mint tíz évvel ezelőtt, 2003... more A romániai magyar kulturális intézményrendszer első felmérésére több mint tíz évvel ezelőtt, 2003-ban került sor. Azóta több jelentős kutatás is megvalósult, amely a romániai magyar nonprofit szférát vagy annak egy-egy speciális szegmensét vizsgálta, viszont a romániai magyar kulturális szervezetek újabb felmérése még várat magára.
Vizsgálatunk célja, hogy újabb (még ha nem is friss) adatokkal járuljunk hozzá a romániai magyar kulturális intézményrendszer és általánosabban az erdélyi magyar nonprofit szektor megismeréséhez. Ennek érdekében a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2009-es kutatásának adatbázisát másodelemeztük, összehasonlítottuk a romániai magyar nonprofit kulturális, oktatási és kutatási, szociális, sport- és szabadidős, valamint gazdaság-, település- és közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket.
Tanulmányunkban a romániai magyar nonprofit kulturális szervezetek erőforrással való ellátottságát vizsgáljuk. Eredményeink azt mutatják, hogy az erdélyi magyar kulturális szervezetek az átlagnál kisebb arányban rendelkeznek saját tulajdonú székházzal és saját irodai infrastruktúra szempontjából jelentősen el vannak maradva az átlagtól. Pénzügyi erőforrásaik megfelelnek a teljes romániai magyar nonprofit szektor átlagának, leggyakrabban hazai forrásból származó, pályázati úton elnyert támogatásokból, szponzori támogatásokból, hazai magánszemélyek adományaiból és 2 százalékos adófelajánlásokból működnek, a források közül a hazai pályázati források és a „más külföldi források” (leginkább magyar állami támogatások) a legfontosabbak. Magasan képzett humán erőforrással dolgoznak, önkéntesbevonási képességük pedig megfelel az átlagnak. Leginkább más civil szervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal ápolnak kapcsolatokat.
A kulturális szervezetekkel kapcsolatos eredmények mellett, a kutatás segítségével, árnyaltabb képet kaptunk a romániai magyar nonprofit szektorról, és sikerült megismernünk az egyes alszektorok közötti különbségeket is.
Kulcsszavak: nonprofit hátterű kulturális szervezetek, szervezeti erőforrások, nonprofit szektor összehasonlító vizsgálata, erdélyi magyar nonprofit szervezetek
Szabó Andrea - Bauer Béla - Pillók Péter (szerk): Mozaik 2011 - Magyar fiatalok a Kárpát-Medencében, 2013
"A tanulmány a sajátos kisebbségi léthelyzetben élő erdélyi magyar fiatalok jövőterveit, munkaerő... more "A tanulmány a sajátos kisebbségi léthelyzetben élő erdélyi magyar fiatalok jövőterveit, munkaerőpiaci integrációját, gazdasági etnocentrizmusát vizsgálja fókuszcsoportos beszélgetéseken alapuló kutatás eredményei alapján. Számba veszi a fiatalok továbbtanulási és munkavállalási terveit, migrációs szándékait, vizsgálja az etnikai szempontok meglétét a munkahelyválasztásban, valamint a fogyasztásban, illetve azokat az erőforrásokat, amelyek segítenek a munkahelytalálásban, különös tekintettel a többségi nyelvvel, valamint idegen nyelvekkel kapcsolatos kompetenciákra. A vizsgálat eredményei segítségével az elmúlt évek elsősorban kvantitatív kutatásai által rajzolt képet egészítjük ki, árnyaljuk minőségi jellegű információkkal, ezáltal igyekszünk pontosabbá tenni az erdélyi magyar fiatalok munkaerőpiaci helyzetével és migrációs szándékaival kapcsolatos tudásunkat, továbbá hozzájárulunk az etnikai fogyasztással, illetve helyi termékekkel kapcsolatos erdélyi vizsgálatokhoz.
Our study is focusing on future plans, labour market integration, economic ethnocentrism of Hungarian youngsters from Transylvania, living in a special minority status, based on
results of focus group interviews. It reviews the future educational and employment plans of youngsters, their migration intentions, examines the existence of ethnic criterias in choosing a job or products and services, and also those resources which help youngsters finding employment, especially language skills of the majority and other foreign languages. The results of the research help complete the picture drawn by mainly quantitative researches of recent years with qualitative information; thereby we try to refine our knowledge on labour market situation and migration intentions of Hungarian youngsters from Transylvania.
Furthermore we contribute to studies about local products and consumer ethnocentrism in Transylvania."
Erdélyi Társadalom 2009/1, 2009
A tanulmány az erdélyi magyar fiatal diplomások munkába állásának, munkaerő-piaci helyzetének vál... more A tanulmány az erdélyi magyar fiatal diplomások munkába állásának, munkaerő-piaci helyzetének változásait vizsgálja három életkori kohorszon végzett összehasonlító kutatás alapján. Számba veszi a strukturális hatások szerepét az eltérő származási háttérrel rendelkező diplomások karrieralakulásában, a vidék-város törésvonal mentén megvizsgálja a munkahelyi életpályák sajátosságait, végül az egyes karriertípusok szerint rendszerezi a fiatalok pályaorientációjával kapcsolatos jövőterveit. Az interjúkon és fókuszcsoportos beszélgetéseken alapuló vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az egyetemet végzettek karrier-habitusában a társadalmi háttér szerint differenciált átalakulások mentek végbe, jellemző a diplomás munkaerőpiac településtípus szerinti erőteljes szegmentáltsága, a jövőtervek kapcsán pedig a csökkenő külföldre irányuló migrációs szándék.
Csata Zsombor és Kiss Dénes egyetemi tanársegéd a BBTE Szociológia Tanszékén (csatazsombor@yahoo.com, kissdenes2000@yahoo.com), Dániel Botond szociológus, magiszteri hallgató (daniel@logframe.ro), Ruszuly Emese szociológus, a KleffmanGroup piackutató intézet projektvezetője (emese.ruszuly@kleffmann.ro), Sólyom Zsuzsa szociológus-közgazdász, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója (solyom_zsuzsa@yahoo.com).
Magyar Kisebbség, 2014
Az anyanyelvű képzés támogatói szerint a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszer feltétele ... more Az anyanyelvű képzés támogatói szerint a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszer feltétele a romániai magyarság identitásának megőrzésének, versenyképes közösséggé válásának, míg kritikusai a felsőoktatásban végzett magyar fiatalok hiányos román szaknyelvi tudását, a román ügyfelekkel való (vélt vagy valós) kommunikációs nehézségeket hozzák fel ellenérvként.
Tanulmányunkban a román nyelvi kompetenciák fontosságát vizsgáljuk a Kolozsváron, magyar nyelvű képzésben végzett szociális munkások munkaerőpiaci érvényesülésében. Írásunk empirikus alapját egy doktori kutatás képezi, amely célja a BBTE szociális munka, illetve teológia-szociális munka végzetteinek életpálya vizsgálata volt.
Eredményeink szerint a román nyelvtudás és a szakmai nyelv ismerete az alkalmazás során fontos kritérium, másrészt fontos szerepe van a munkavégzés során is, a végzettek a harmadik legfontosabb tényezőként említették, mint a munkavégzés során szükséges kompetenciát. A Romániában élő végzettek között jelentős azok aránya, akik úgy gondolják, hogy hiányosságaik vannak román nyelvi kompetenciák terén, ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem az egyetemtől, mint felsőoktatási intézménytől várják el ezen kompetenciák fejlesztését.
Kulcsszavak: kisebbségi nyelvhasználat, többségi nyelvi kompetenciák, szociális munka, karrier
The supporters of mother tongue based education a full-vertical mother tongue based educational system is a premise of preserving the national identity and competitiveness of the Hungarian minority of Romania. At the same time, the critics put forward as contra-arguments the deficient Romanian terminological knowledge of the graduates of a Hungarian language based higher education and their (real or imagined) communication difficulties with Romanian clients.
In our study we try to find out the importance of Romanian language competences in the labor market success of Hungarian social work graduates of Cluj-Napoca. Our article is empirically based on a PhD research, which aimed to analyze the career paths of Hungarian social work graduates of the Babeș-Bolyai University.
Our results show that the Romanian language competences have an important role in the career success of the Hungarian social work graduates (in their professional work as well as an important criterion during employment), a significant proportion of those graduates who live and work in Romania think that they have deficiencies in these competences, and in the same time it seems that they did not expect the development of Romanian language competences primarily from the university, as a higher educational institution.
Keywords: minority language, majority language competences, social work, career
Tünde Székely – Botond Dániel – Botond Talpas: Carrier-path Analysis of Ethnic Hungarian PhD Stud... more Tünde Székely – Botond Dániel – Botond Talpas: Carrier-path Analysis of Ethnic Hungarian PhD Students from Transylvania The analysis is based on the online survey ARANYMETSZÉS 2013 with special focus on the ethnic Hungarian doctoral students from Romania. At the beginning we had no information regarding the exact number and the place of study of ethnic Hungarian doctoral students in Romania. Although though the survey we have learned about their whereabouts, namely that: 489 students are studying in Romania partly or totally in Hungarian, another approximately 615 Ph.D. students are studying in Romania in Romanian, English, German or French languages, further 210 Ph.D. students with Romanian citizenship are studying in Hungary, mainly through Hungarian medium, so we suppose that they are ethnic Hungarians. So, in the end we can say that our target group are these 1314 Ph.D. students, and some more, who are studying in Western Europe, in the United States of America, or in the Arab E...
The article studies in a theoretical approach the student governments (or student councils, as th... more The article studies in a theoretical approach the student governments (or student councils, as they are named in Romania), a particular form of self-organization of high school students. In Hungarian high schools of Romania the student movement has a history of more than 25 years, the national organization of the Hungarian high school students in the present has 72 member organizations. However very little research has been done on student councils despite the fact that they are very common in high schools and they are the first direct experience that youth have of representative government.
The goal of the present article is to draw attention to the important role of student councils in society (mostly in the democratic socialization of youths) and the importance of social research on this form of youth self-organization.
At first the author reviews the interpretations of the high school student councils as they are defined by law in Hungary and in Romania, the common and different attributions they have in the two educational systems. Second, it presents the role of student councils in society: as they are an important framework for learning democracy (an important field of democratic political socialization), as they help the formation of self-motivated, autonomous adults, and they give the opportunity to learn how to organize themselves to act together in order to solve community problems. Finally, in the last part of the article, the author discusses the threats and negative effects that a dysfunctional school democracy can have on the political socialization of youth.
In March 2016, a new Clean Air Law was implemented in Romania, which bans smoking in common areas... more In March 2016, a new Clean Air Law was implemented in Romania, which bans smoking in common areas and enclosed public spaces. The aim of study was to assess the perceptions of the new tobacco control law among adolescents in Romania and to understand the role of sociodemographic, behavioral, environmental and personal factors on influencing adolescent perceptions. We conducted a self-administered, cross-sectional survey of 695 7th grade students from 21 localities, 21 schools, and 55 classes. Logistic regression was used to assess the correlates of acceptance of the clean air law. Most of the responders (94.8%) had heard about the new law, and 76.0% of the students agreed with the bans on smoking in closed places. According to the regression analysis the law was eight times more accepted by the non-smokers. It is also important how informed they are concerning the law - more they know, more they accept it