Gyorgy Gajduschek | Corvinus University of Budapest (original) (raw)
Book Chapters by Gyorgy Gajduschek
In: Neuhold, Ch. And Vanhoonacker, S. (Eds.). Civil Servants and Politics : A Delicate Balance. Basingstoke: Palgrave Macmillan. Pp. 123-151. ISBN 978-0-230-30483-3, 2013
Civil service reforms in Central and Eastern Europe (CEE) in the last decade have focused on vari... more Civil service reforms in Central and Eastern Europe (CEE) in the last decade have focused on various tools that would increase professionalization and depoliticize civil service. Different countries have undertaken different trajectories of reforms, starting gradually with a regime change in Hungary or rapidly - mainly under pressure from the EU - in Slovakia. While there have been some policy successes and institutional improvements, these achievements have tended to be ad hoc and dependent on individuals, not on a solidly performing system. Thus, the overall reform goal of an unpoliticized professional civil service recruited and remunerated by way of a merit system, has not been achieved satisfactorily. This article deals with civil service reforms undertaken in Slovakia and Hungary and argues that regardless of the different reform modi chosen, politicization of the civil service still remains due to the dynamics of transition.
Papers by Gyorgy Gajduschek
A growing number of countries are introducing a distinct narrow group of civil service with speci... more A growing number of countries are introducing a distinct narrow group of civil service with specific processes for recruitment, management and remuneration and accountability that differ from those applied for general civil service. This core civil service is usually called senior civil service. This paper explores the establishment and institutionalization of Senior Civil Service in three CEE countries: Estonia, Hungary and Slovakia. We analyze the formation, the systemic arrangement (merit vs. position), coordination mechanisms, the selection and recruitment as well as the remuneration system of senior civil servants, looking for similarities and differences between these countries and the potential explanation for these in the concluding setion.
Wolters Kluwer Kft. eBooks, 2016
Állam-és Jogtudomány, 2021
Pro Futuro, 2015
A Pro Futuro előző számában megjelent írásunkban bemutattuk azt a munkát, amellyel Kulcsár Kálmán... more A Pro Futuro előző számában megjelent írásunkban bemutattuk azt a munkát, amellyel Kulcsár Kálmán jogismereti kutatását kívántuk rekonstruálni és részben megismételni. Ismertettük azokat a módszereket, amelyekkel az összevetés nehézségeit kezeltük, végül vázoltuk a kutatás legáltalánosabb eredményét, amely a jogismeret változására mutatott rá, az egyes konkrét kérdések, az egyes jogterületek általánosabb szintjén, és a teljes jogismeret szintjén egyaránt. Ebben a tanulmányban kiindulásként azt elemezzük különféle módszerekkel, hogy milyen tényezők hatnak, illetve hatottak a jogismeretre, majd visszatérünk az alapkérdéshez, és azt vizsgáljuk, hogy miként értelmezhetők adataink a magyar társadalom teljes jogismeretét tekintve.
Provides an overview of empirical research projects and findings carried out on field of legal cu... more Provides an overview of empirical research projects and findings carried out on field of legal culture / consciousness between 1990 and 20017
Perhaps the most important distinction within the socially motivated compliance category is betwe... more Perhaps the most important distinction within the socially motivated compliance category is between (a) obeying the laws because we accept that laws must generally be obeyed (e.g. irrespective of the circumstances and the content of the specific law), and (b) every other reasons of norm-driven compliance. This is summed up in the below graph. 1. Figure Classification of major theories about reasons of law-abiding behavior 3 All these speculations are relevant only, of course, if the given person is aware of the legal regulation. If she does not know the law, which may be quite frequently the case, these issues of conflicting norms is not activated.
Review of Central and East European Law
This article addresses the issue of rights consciousness in the context of the Hungarian legal cu... more This article addresses the issue of rights consciousness in the context of the Hungarian legal culture. The paper first elaborates the theoretical and conceptual framework, then it describes the research design used for the empirical investigation. The empirical section of the article presents the findings about the Hungarian empirical analysis on rights consciousness with some comparative remarks, and then it reflects on the historically shaped socio-legal embeddedness of rights consciousness patterns in Hungary. In conclusion, the paper points out that the apparent broadening of rights consciousness as a normative pattern may counterbalance the widespread legal alienation rooted in the state Socialist past. Whether this transformation may mitigate the recent autocratic power aspirations is still an open question.
Pro Futuro, 2020
dolgozat az otkA 105552, "A magyar lakosság jogtudata-elméleti és empirikus elemzés" című projekt... more dolgozat az otkA 105552, "A magyar lakosság jogtudata-elméleti és empirikus elemzés" című projekt keretében készült. A mögöttes adatfelvétel költségeit is ez a kutatás biztosította. 1 A modern jog koncepciójának klasszikus kifejtését lásd WeBer, max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológiai alapvonalai, közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1995, 22, 183-191.
Sociologija, 2015
In 1965 K?lm?n Kulcs?r, the leading researcher of legal sociology carried out the first and for l... more In 1965 K?lm?n Kulcs?r, the leading researcher of legal sociology carried out the first and for long the last questionnaire survey that aimed to assess the legal knowledge of the Hungarian population. In an omnibus survey representative for the adult Hungarian population we used several questions identical with those of Kulcs?r?s in order to answer some of his research question. These questions are for instance: how the knowledge of law (criminal, constitutional, procedural) differs; or how the knowledge level of various social groups (based on gender, age, social status etc.) varies; or how media consumption, civil activity or previous interaction with legal institutions (e.g court) influences knowledge level. Obviously, we had an additional major question: how all these have changed in the past almost half century? Our main finding is that the knowledge about law has certainly increased during this period; moreover, the main impetus behind this was the increase of the general educ...
Kulcsar Kalman 1965-ben vegzett egy kerdőives vizsgalatot a tarsadalom egeszenek jogismereteről. ... more Kulcsar Kalman 1965-ben vegzett egy kerdőives vizsgalatot a tarsadalom egeszenek jogismereteről. Eredmenyeit 1967-ben publikalta: KULCSAR Kalman: A jogismeret vizsgalata (Budapest: MTA JTI 1967). A kiadvany tartalmaz egy tanulmanyt, a vizsgalat kerdőivet, es emellett az adatfelvetel eredmenyeit szamos tobbdimenzios adattablaban kozli. A vizsgalatnal alkalmazott mintavetel sajnos korantsem tekinthető reprezentativnak (Budapest es ket egyetemi nagyvaros mintegy negyszeresen tulreprezentalt, s ezeken kivul negy varoskornyeki kozseg alkotja a mintat), az adatfelvetelt joghallgatok vegeztek, megis evtizedekig ez volt az egyetlen atfogo, a dolgozo lakossag egeszere iranyulo jogismeret-vizsgalat. A Gajduschek Gyorgy vezette kutatocsoport az OTKA 105552 szamu projektjenek kereteben szűkebb formaban ismetelte meg ezt a vizsgalatot 2013-ban, majd 2015-ben. Kulcsar kozel szaz kerdese helyett 2013-ban 13, 2015-ben 21, tartalmaban a Kulcsar-fele vizsgalat kerdeseivel megegyező kerdest vizsgaltak...
A jogalkotás minőségéről szóló viták a demokratikus országok közéletének egyik állandó témáját ad... more A jogalkotás minőségéről szóló viták a demokratikus országok közéletének egyik állandó témáját adják. Ezekben a vitákban keverednek a politikai, közpolitikai, alkotmányossági és az eljárási szempontok. Jelen kötetben a jogalkotás minőségét egy, a közéleti vitákban megszokottnál szisztematikusabb keretben vizsgáljuk. Ez egyszerre épít a jog- és politikatudomány szemléletmódjára, s ugyanúgy felhasznál kvalitatív, mint kvantitatív módszereket, így kiemelten a téma vizsgálata kapcsán újdonságnak számító szövegbányászatot és hálózatkutatást. A könyv három fejezetcsoportja közül az első a jogalkotás minőségének elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozik. Itt mutatjuk be azt az értelmezési keretet, mely a jogalkotásról az egyes törvények és rendeletek jellemzőit aggregálva határoz meg egy általános képet. Ez a megközelítés négy fő dimenzióra épül. Ezek a tartalmi-közpolitikai oldal (a jogszabály megfelel-e a közpolitikai programok logikájának), a formai-jogi-alkotmányos megközelítés (érthetőség, átláthatóság, koherencia), az eljárási (pl. kellően hosszan és megfelelő véleményeket kikérve tárgyalta-e az Országgyűlés a jogszabályt), illetve a stabilitási szempont. A kötet további két nagyobb blokkja először a jogalkotási folyamat, majd a végrehajtás és értékelés kapcsán elemzi majd 30 év magyar jogszabályainak minőségét. A kötet szerzőgárdájának egy része a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont, ezen belül is a Politikatudományi Intézet munkatársai közül került ki. E bázis mellett a kötet széles intézményközi együttműködést valósít meg, és a szerzők között megtalálhatóak a vezető fővárosi és vidéki egyetemek, valamint szakpolitikai elemzőintézetek munkatársai is.
Most contemporary scholars regard bureaucracy as an inefficient phenomenon. At the same time, we ... more Most contemporary scholars regard bureaucracy as an inefficient phenomenon. At the same time, we may find a great number of bureaucratic organizations in the various social spheres. Max Weber, who introduced the concept of bureaucracy into the social sciences, however, was convinced that bureaucracy is superior to any other organizational form and explained its prevalence by the immanent rationality of bureaucratic organizations. In analyzing Weber’s text, the author argues that Weber was mistranslated into English and then misinter-preted. Weber’s term rationality is not at all identical to efficiency. Rationality includes also uncertainty reduction regarding internal organizational procedures as well as outputs. Un-certainty reduction may induce several advantages, which, in several cases, ensure organi-zational superiority.
A kutatas celkitűzese abban allott, hogy az Europai Unio 27 tagallamanak belső kozigazgatasi rend... more A kutatas celkitűzese abban allott, hogy az Europai Unio 27 tagallamanak belső kozigazgatasi rendszeret mutassuk be. Modszertanilag a feldolgozas egy előzetesen kialakitott egyseges vazlat alapjan tortent, mivel a kozigazgatasi osszehasonlitas, mint minden komparatisztikai tevekenyseg, csak egyseges es azonos elvek alapjan lehetseges. Ezen a bazison a kovetkező temak kerultek elemzesre: Az orszag altalanos jellemzese (az orszag legfontosabb adatai, az orszag kozigazgatas-tortenete, az orszag kozigazgatasa altalaban, modellbe sorolas); A kozigazgatas jelenlegi felepitese, szervezete (kormanyzati rendszer, miniszterialis szint es egyeb orszagos hataskorű kozigazgatasi szervek, helyi igazgatas); A kozigazgatas műkodese (kozigazgatasi eljaras, a műkodes hibait javito korrekcios eszkozok, targyi feltetelek es informatika); A kozigazgatas szemelyzete. A kozigazgatasi rendszerek bemutatasara sajat hazai tortenelmi es politikai kontextusukban kerult sor. E targyalasmod lehetőve tette a rendszerek egymassal valo egybeveteset, es fejlődesi tendenciaik erzekelteteset is. A vallalkozas legnagyobb erenye teljes korűsegeben, es osszehasonlito jellegeben rejlik, mivel ilyen iranyu kutatas meg a legfejlettebb kozigazgatasokat tomoritő OECD, es IIAS keretei kozott sem folyt az elmult ket evtizedben. A kutatas legfőbb megallapitasa az, hogy a torteneti eredetre epitő modellkepzes a jelenkor kozigazgatasainak rendszerezesere ma mar csak modjaval alkalmas, mivel a rendszerkepző elemek a globalizacio es az EU hatasa kovetkezteben keverednek az egyes allamok gyakorlataban. | The goal of the research was to demonstrate the internal administrative systems of the 27 EU member states. Methodologically the implementation of research was built on a common draft plan. On this basis the following issues were analyzed: General characteristics of the country (the country's most important data, government characteristics, history, of the country's public administration in general, and on this basis the classification of the countries into different models); The current government structure, organization (system of government, ministerial and other levels of national scope to public administrations, local government); The functioning of public administration (administrative procedures, improve operational errors correction tools, facilities and information technology); The administrative staff (civil service). The administrative systems are presented in their own historical and political contexts. This method is enabled the comparison of the systems with each other (as well as perceived trends in their developments). The greatest advantage of this approach lies in its most comprehensive and comparative nature, because such a research has not been realized within the last two decades, even in such important international organisations as OECD, or IIAS. The most important conclusion on the basis of the research is the influence of globalisation and the formation of new models within the EU whose characteristics are becoming increasingly mixed.
In: Neuhold, Ch. And Vanhoonacker, S. (Eds.). Civil Servants and Politics : A Delicate Balance. Basingstoke: Palgrave Macmillan. Pp. 123-151. ISBN 978-0-230-30483-3, 2013
Civil service reforms in Central and Eastern Europe (CEE) in the last decade have focused on vari... more Civil service reforms in Central and Eastern Europe (CEE) in the last decade have focused on various tools that would increase professionalization and depoliticize civil service. Different countries have undertaken different trajectories of reforms, starting gradually with a regime change in Hungary or rapidly - mainly under pressure from the EU - in Slovakia. While there have been some policy successes and institutional improvements, these achievements have tended to be ad hoc and dependent on individuals, not on a solidly performing system. Thus, the overall reform goal of an unpoliticized professional civil service recruited and remunerated by way of a merit system, has not been achieved satisfactorily. This article deals with civil service reforms undertaken in Slovakia and Hungary and argues that regardless of the different reform modi chosen, politicization of the civil service still remains due to the dynamics of transition.
A growing number of countries are introducing a distinct narrow group of civil service with speci... more A growing number of countries are introducing a distinct narrow group of civil service with specific processes for recruitment, management and remuneration and accountability that differ from those applied for general civil service. This core civil service is usually called senior civil service. This paper explores the establishment and institutionalization of Senior Civil Service in three CEE countries: Estonia, Hungary and Slovakia. We analyze the formation, the systemic arrangement (merit vs. position), coordination mechanisms, the selection and recruitment as well as the remuneration system of senior civil servants, looking for similarities and differences between these countries and the potential explanation for these in the concluding setion.
Wolters Kluwer Kft. eBooks, 2016
Állam-és Jogtudomány, 2021
Pro Futuro, 2015
A Pro Futuro előző számában megjelent írásunkban bemutattuk azt a munkát, amellyel Kulcsár Kálmán... more A Pro Futuro előző számában megjelent írásunkban bemutattuk azt a munkát, amellyel Kulcsár Kálmán jogismereti kutatását kívántuk rekonstruálni és részben megismételni. Ismertettük azokat a módszereket, amelyekkel az összevetés nehézségeit kezeltük, végül vázoltuk a kutatás legáltalánosabb eredményét, amely a jogismeret változására mutatott rá, az egyes konkrét kérdések, az egyes jogterületek általánosabb szintjén, és a teljes jogismeret szintjén egyaránt. Ebben a tanulmányban kiindulásként azt elemezzük különféle módszerekkel, hogy milyen tényezők hatnak, illetve hatottak a jogismeretre, majd visszatérünk az alapkérdéshez, és azt vizsgáljuk, hogy miként értelmezhetők adataink a magyar társadalom teljes jogismeretét tekintve.
Provides an overview of empirical research projects and findings carried out on field of legal cu... more Provides an overview of empirical research projects and findings carried out on field of legal culture / consciousness between 1990 and 20017
Perhaps the most important distinction within the socially motivated compliance category is betwe... more Perhaps the most important distinction within the socially motivated compliance category is between (a) obeying the laws because we accept that laws must generally be obeyed (e.g. irrespective of the circumstances and the content of the specific law), and (b) every other reasons of norm-driven compliance. This is summed up in the below graph. 1. Figure Classification of major theories about reasons of law-abiding behavior 3 All these speculations are relevant only, of course, if the given person is aware of the legal regulation. If she does not know the law, which may be quite frequently the case, these issues of conflicting norms is not activated.
Review of Central and East European Law
This article addresses the issue of rights consciousness in the context of the Hungarian legal cu... more This article addresses the issue of rights consciousness in the context of the Hungarian legal culture. The paper first elaborates the theoretical and conceptual framework, then it describes the research design used for the empirical investigation. The empirical section of the article presents the findings about the Hungarian empirical analysis on rights consciousness with some comparative remarks, and then it reflects on the historically shaped socio-legal embeddedness of rights consciousness patterns in Hungary. In conclusion, the paper points out that the apparent broadening of rights consciousness as a normative pattern may counterbalance the widespread legal alienation rooted in the state Socialist past. Whether this transformation may mitigate the recent autocratic power aspirations is still an open question.
Pro Futuro, 2020
dolgozat az otkA 105552, "A magyar lakosság jogtudata-elméleti és empirikus elemzés" című projekt... more dolgozat az otkA 105552, "A magyar lakosság jogtudata-elméleti és empirikus elemzés" című projekt keretében készült. A mögöttes adatfelvétel költségeit is ez a kutatás biztosította. 1 A modern jog koncepciójának klasszikus kifejtését lásd WeBer, max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológiai alapvonalai, közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1995, 22, 183-191.
Sociologija, 2015
In 1965 K?lm?n Kulcs?r, the leading researcher of legal sociology carried out the first and for l... more In 1965 K?lm?n Kulcs?r, the leading researcher of legal sociology carried out the first and for long the last questionnaire survey that aimed to assess the legal knowledge of the Hungarian population. In an omnibus survey representative for the adult Hungarian population we used several questions identical with those of Kulcs?r?s in order to answer some of his research question. These questions are for instance: how the knowledge of law (criminal, constitutional, procedural) differs; or how the knowledge level of various social groups (based on gender, age, social status etc.) varies; or how media consumption, civil activity or previous interaction with legal institutions (e.g court) influences knowledge level. Obviously, we had an additional major question: how all these have changed in the past almost half century? Our main finding is that the knowledge about law has certainly increased during this period; moreover, the main impetus behind this was the increase of the general educ...
Kulcsar Kalman 1965-ben vegzett egy kerdőives vizsgalatot a tarsadalom egeszenek jogismereteről. ... more Kulcsar Kalman 1965-ben vegzett egy kerdőives vizsgalatot a tarsadalom egeszenek jogismereteről. Eredmenyeit 1967-ben publikalta: KULCSAR Kalman: A jogismeret vizsgalata (Budapest: MTA JTI 1967). A kiadvany tartalmaz egy tanulmanyt, a vizsgalat kerdőivet, es emellett az adatfelvetel eredmenyeit szamos tobbdimenzios adattablaban kozli. A vizsgalatnal alkalmazott mintavetel sajnos korantsem tekinthető reprezentativnak (Budapest es ket egyetemi nagyvaros mintegy negyszeresen tulreprezentalt, s ezeken kivul negy varoskornyeki kozseg alkotja a mintat), az adatfelvetelt joghallgatok vegeztek, megis evtizedekig ez volt az egyetlen atfogo, a dolgozo lakossag egeszere iranyulo jogismeret-vizsgalat. A Gajduschek Gyorgy vezette kutatocsoport az OTKA 105552 szamu projektjenek kereteben szűkebb formaban ismetelte meg ezt a vizsgalatot 2013-ban, majd 2015-ben. Kulcsar kozel szaz kerdese helyett 2013-ban 13, 2015-ben 21, tartalmaban a Kulcsar-fele vizsgalat kerdeseivel megegyező kerdest vizsgaltak...
A jogalkotás minőségéről szóló viták a demokratikus országok közéletének egyik állandó témáját ad... more A jogalkotás minőségéről szóló viták a demokratikus országok közéletének egyik állandó témáját adják. Ezekben a vitákban keverednek a politikai, közpolitikai, alkotmányossági és az eljárási szempontok. Jelen kötetben a jogalkotás minőségét egy, a közéleti vitákban megszokottnál szisztematikusabb keretben vizsgáljuk. Ez egyszerre épít a jog- és politikatudomány szemléletmódjára, s ugyanúgy felhasznál kvalitatív, mint kvantitatív módszereket, így kiemelten a téma vizsgálata kapcsán újdonságnak számító szövegbányászatot és hálózatkutatást. A könyv három fejezetcsoportja közül az első a jogalkotás minőségének elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozik. Itt mutatjuk be azt az értelmezési keretet, mely a jogalkotásról az egyes törvények és rendeletek jellemzőit aggregálva határoz meg egy általános képet. Ez a megközelítés négy fő dimenzióra épül. Ezek a tartalmi-közpolitikai oldal (a jogszabály megfelel-e a közpolitikai programok logikájának), a formai-jogi-alkotmányos megközelítés (érthetőség, átláthatóság, koherencia), az eljárási (pl. kellően hosszan és megfelelő véleményeket kikérve tárgyalta-e az Országgyűlés a jogszabályt), illetve a stabilitási szempont. A kötet további két nagyobb blokkja először a jogalkotási folyamat, majd a végrehajtás és értékelés kapcsán elemzi majd 30 év magyar jogszabályainak minőségét. A kötet szerzőgárdájának egy része a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont, ezen belül is a Politikatudományi Intézet munkatársai közül került ki. E bázis mellett a kötet széles intézményközi együttműködést valósít meg, és a szerzők között megtalálhatóak a vezető fővárosi és vidéki egyetemek, valamint szakpolitikai elemzőintézetek munkatársai is.
Most contemporary scholars regard bureaucracy as an inefficient phenomenon. At the same time, we ... more Most contemporary scholars regard bureaucracy as an inefficient phenomenon. At the same time, we may find a great number of bureaucratic organizations in the various social spheres. Max Weber, who introduced the concept of bureaucracy into the social sciences, however, was convinced that bureaucracy is superior to any other organizational form and explained its prevalence by the immanent rationality of bureaucratic organizations. In analyzing Weber’s text, the author argues that Weber was mistranslated into English and then misinter-preted. Weber’s term rationality is not at all identical to efficiency. Rationality includes also uncertainty reduction regarding internal organizational procedures as well as outputs. Un-certainty reduction may induce several advantages, which, in several cases, ensure organi-zational superiority.
A kutatas celkitűzese abban allott, hogy az Europai Unio 27 tagallamanak belső kozigazgatasi rend... more A kutatas celkitűzese abban allott, hogy az Europai Unio 27 tagallamanak belső kozigazgatasi rendszeret mutassuk be. Modszertanilag a feldolgozas egy előzetesen kialakitott egyseges vazlat alapjan tortent, mivel a kozigazgatasi osszehasonlitas, mint minden komparatisztikai tevekenyseg, csak egyseges es azonos elvek alapjan lehetseges. Ezen a bazison a kovetkező temak kerultek elemzesre: Az orszag altalanos jellemzese (az orszag legfontosabb adatai, az orszag kozigazgatas-tortenete, az orszag kozigazgatasa altalaban, modellbe sorolas); A kozigazgatas jelenlegi felepitese, szervezete (kormanyzati rendszer, miniszterialis szint es egyeb orszagos hataskorű kozigazgatasi szervek, helyi igazgatas); A kozigazgatas műkodese (kozigazgatasi eljaras, a műkodes hibait javito korrekcios eszkozok, targyi feltetelek es informatika); A kozigazgatas szemelyzete. A kozigazgatasi rendszerek bemutatasara sajat hazai tortenelmi es politikai kontextusukban kerult sor. E targyalasmod lehetőve tette a rendszerek egymassal valo egybeveteset, es fejlődesi tendenciaik erzekelteteset is. A vallalkozas legnagyobb erenye teljes korűsegeben, es osszehasonlito jellegeben rejlik, mivel ilyen iranyu kutatas meg a legfejlettebb kozigazgatasokat tomoritő OECD, es IIAS keretei kozott sem folyt az elmult ket evtizedben. A kutatas legfőbb megallapitasa az, hogy a torteneti eredetre epitő modellkepzes a jelenkor kozigazgatasainak rendszerezesere ma mar csak modjaval alkalmas, mivel a rendszerkepző elemek a globalizacio es az EU hatasa kovetkezteben keverednek az egyes allamok gyakorlataban. | The goal of the research was to demonstrate the internal administrative systems of the 27 EU member states. Methodologically the implementation of research was built on a common draft plan. On this basis the following issues were analyzed: General characteristics of the country (the country's most important data, government characteristics, history, of the country's public administration in general, and on this basis the classification of the countries into different models); The current government structure, organization (system of government, ministerial and other levels of national scope to public administrations, local government); The functioning of public administration (administrative procedures, improve operational errors correction tools, facilities and information technology); The administrative staff (civil service). The administrative systems are presented in their own historical and political contexts. This method is enabled the comparison of the systems with each other (as well as perceived trends in their developments). The greatest advantage of this approach lies in its most comprehensive and comparative nature, because such a research has not been realized within the last two decades, even in such important international organisations as OECD, or IIAS. The most important conclusion on the basis of the research is the influence of globalisation and the formation of new models within the EU whose characteristics are becoming increasingly mixed.
International Journal of Public Administration, 2021
This paper argues that the role of informal institutions is central to understanding the politici... more This paper argues that the role of informal institutions is central to understanding the politicization in Central and Eastern Europe generally and specifically in the formation of senior civil service (SCS) system. We focus on three diverse CEE countries in our analysis: Estonia, Hungary and Slovakia. Our analysis is based on the framework elaborated by Helmke & Levitsky, of informal institutions and focuses on "competing" informal institution of discretionary power of politicians in personnel SCS decisions. We argue that turning to "substitutive" informal institutions were critical in forming professional SCS in Estonia, while relying solely on formal institutions (i.e. law making) in Hungary and Slovakia evidently failed to create a professional formal SCS. We identify factors that in this region may promulgate professionalization. We also test the applicability of Helmke Levitsky framework and suggest some ways to expand its applicability.