Kinga Soós | Corvinus University of Budapest (original) (raw)
Papers by Kinga Soós
Nemzet és Biztonság
Az államhatárokon átívelő és a 20. század végétől felgyorsuló globalizációs folyamatoknak köszönh... more Az államhatárokon átívelő és a 20. század végétől felgyorsuló globalizációs folyamatoknak köszönhetően immáron globálisan tapasztalható válságok újfajta kihívásokat jelentenek az államok számára. A megfelelő válaszreakciók és válságkezelési stratégiák kérdése végső soron a nemzetközi kapcsolatok legklasszikusabb dilemmájához vezet, vagyis, hogy mi biztosítja hatékonyabban az egyes nemzetek (jólétének és jóllétének) fennmaradását: a nemzetközi együttműködés vagy a nemzeti kapacitások biztosítása és növelése, vagyis az önsegélyezés. E kérdés kapcsán az elemzés fókuszában a Covid–19-járvánnyal kapcsolatos nemzetközi szintű, európai uniós és a tagállamok szintjén meghatározható válaszreakciók állnak.
Replika, 2019
A hatvanas évek ellenkultúrájának és örökségének néhány társadalomfilozófiai összefüggéséről Absz... more A hatvanas évek ellenkultúrájának és örökségének néhány társadalomfilozófiai összefüggéséről Absztrakt: Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a hatvanas évek lázadó törekvéseit miként befolyásolta a marxizmus, a maoizmus, illetve Marcuse Az egydimenziós ember című műve. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy miben állt a nyugati 68-as mozgalmak baloldalisága. Tárgyaljuk továbbá 68 jelentéseit, értelmezéseit, az ellenkultúra vitatott örökségének problémáját. Fontosnak tartjuk 68 korábban már sokak által vizsgált kérdéseinek részben új szempontok alapján való elemzését. Társadalomfilozófiai és kultúrkritikai aspektusból közelítünk a témához. Kimutatjuk, hogy az ellenkulturális mozgalmak vonatkozásában is igazolódott Marcuse azon tézise, miszerint a fogyasztói kapitalizmus integrálja a lázadó törekvéseket. A 68-as értékeknek az integrációs folyamatokból adódó "kiárusítása" ellenére a hatvanas évek ellenkultúrája számos pozitívnak tekinthető következménnyel is járt. Nem fogadjuk el tehát azt a szélsőséges álláspontot, hogy a 68-as nyugati történések egyértelműen negatív hatással voltak a nyugati kultúrára. A globális kapitalizmus integratív tendenciáit vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy korszakunkra a Marcuse által leírt "boldog tudat" helyett inkább a "megváltoztathatlanság tudata" jellemző: a globális kapitalizmus körülményei között hiába nyilvánvalóak a rendszerszintű problémák, sokan úgy vélik, hogy a fennállónak nincs valódi alternatívája. Az egykori 68-asok is azt hangsúlyozzák általában, hogy ma nincs értelme a rendszer gyökeres átalakítására irányuló lázadásnak. A posztmarxista gondolkodók ugyanakkor éppen 68 politikai kudarcaiból tanulva keresik a forradalmi cselekvés reális, az adott keretek között megvalósítható lehetőségeit.
a szem, 2018
A Kínai Népköztársaság, a kapitalista termelésben és fogyasztásban felhízott, létező szocializmus... more A Kínai Népköztársaság, a kapitalista termelésben és fogyasztásban felhízott, létező szocializmus óriáspandája, kifejezetten izgalmas jelenség a posztszocialista háttérrel rendelkező szemlélő számára. A kapcsolat meglehetősen megkérdőjelezhetőnek tűnik a kínai kommunizmus atyja, Mao Zedong szellemi öröksége és politikai munkássága, valamint Kína jelene között.
Annona Nova VI., 2013
Az elfogulatlan szemlélő és az interszubjektivitás, töredékek Adam Smith morálfilozófiájából c. ... more Az elfogulatlan szemlélő és az interszubjektivitás, töredékek Adam Smith morálfilozófiájából c. dolgozatomban Adam Smith (első kiadásában 1759-ben megjelent) erkölcsfilozófiai művének Az erkölcsi érzelmek elméletének (The Theory of Moral Sentiments) főbb vonalait tárgyalom, a rendszer rekonstruálása során igyekszem rámutatni annak interszubjektív jegyeire. Álláspontom szerint a smithi morális ítélkezés a társadalomban élő egyének interszubjektív megértésének területén, an-nak elemeként határozható meg.
Book Reviews by Kinga Soós
Science and Society, 2018
Nemzet és Biztonság
Az államhatárokon átívelő és a 20. század végétől felgyorsuló globalizációs folyamatoknak köszönh... more Az államhatárokon átívelő és a 20. század végétől felgyorsuló globalizációs folyamatoknak köszönhetően immáron globálisan tapasztalható válságok újfajta kihívásokat jelentenek az államok számára. A megfelelő válaszreakciók és válságkezelési stratégiák kérdése végső soron a nemzetközi kapcsolatok legklasszikusabb dilemmájához vezet, vagyis, hogy mi biztosítja hatékonyabban az egyes nemzetek (jólétének és jóllétének) fennmaradását: a nemzetközi együttműködés vagy a nemzeti kapacitások biztosítása és növelése, vagyis az önsegélyezés. E kérdés kapcsán az elemzés fókuszában a Covid–19-járvánnyal kapcsolatos nemzetközi szintű, európai uniós és a tagállamok szintjén meghatározható válaszreakciók állnak.
Replika, 2019
A hatvanas évek ellenkultúrájának és örökségének néhány társadalomfilozófiai összefüggéséről Absz... more A hatvanas évek ellenkultúrájának és örökségének néhány társadalomfilozófiai összefüggéséről Absztrakt: Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a hatvanas évek lázadó törekvéseit miként befolyásolta a marxizmus, a maoizmus, illetve Marcuse Az egydimenziós ember című műve. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy miben állt a nyugati 68-as mozgalmak baloldalisága. Tárgyaljuk továbbá 68 jelentéseit, értelmezéseit, az ellenkultúra vitatott örökségének problémáját. Fontosnak tartjuk 68 korábban már sokak által vizsgált kérdéseinek részben új szempontok alapján való elemzését. Társadalomfilozófiai és kultúrkritikai aspektusból közelítünk a témához. Kimutatjuk, hogy az ellenkulturális mozgalmak vonatkozásában is igazolódott Marcuse azon tézise, miszerint a fogyasztói kapitalizmus integrálja a lázadó törekvéseket. A 68-as értékeknek az integrációs folyamatokból adódó "kiárusítása" ellenére a hatvanas évek ellenkultúrája számos pozitívnak tekinthető következménnyel is járt. Nem fogadjuk el tehát azt a szélsőséges álláspontot, hogy a 68-as nyugati történések egyértelműen negatív hatással voltak a nyugati kultúrára. A globális kapitalizmus integratív tendenciáit vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy korszakunkra a Marcuse által leírt "boldog tudat" helyett inkább a "megváltoztathatlanság tudata" jellemző: a globális kapitalizmus körülményei között hiába nyilvánvalóak a rendszerszintű problémák, sokan úgy vélik, hogy a fennállónak nincs valódi alternatívája. Az egykori 68-asok is azt hangsúlyozzák általában, hogy ma nincs értelme a rendszer gyökeres átalakítására irányuló lázadásnak. A posztmarxista gondolkodók ugyanakkor éppen 68 politikai kudarcaiból tanulva keresik a forradalmi cselekvés reális, az adott keretek között megvalósítható lehetőségeit.
a szem, 2018
A Kínai Népköztársaság, a kapitalista termelésben és fogyasztásban felhízott, létező szocializmus... more A Kínai Népköztársaság, a kapitalista termelésben és fogyasztásban felhízott, létező szocializmus óriáspandája, kifejezetten izgalmas jelenség a posztszocialista háttérrel rendelkező szemlélő számára. A kapcsolat meglehetősen megkérdőjelezhetőnek tűnik a kínai kommunizmus atyja, Mao Zedong szellemi öröksége és politikai munkássága, valamint Kína jelene között.
Annona Nova VI., 2013
Az elfogulatlan szemlélő és az interszubjektivitás, töredékek Adam Smith morálfilozófiájából c. ... more Az elfogulatlan szemlélő és az interszubjektivitás, töredékek Adam Smith morálfilozófiájából c. dolgozatomban Adam Smith (első kiadásában 1759-ben megjelent) erkölcsfilozófiai művének Az erkölcsi érzelmek elméletének (The Theory of Moral Sentiments) főbb vonalait tárgyalom, a rendszer rekonstruálása során igyekszem rámutatni annak interszubjektív jegyeire. Álláspontom szerint a smithi morális ítélkezés a társadalomban élő egyének interszubjektív megértésének területén, an-nak elemeként határozható meg.