Csilla Marianna Szabó | University of Dunaújváros (original) (raw)

ARTICLES by Csilla Marianna Szabó

TRAINING AND PRACTICE, 2021

Közoktatási rendszerünk középiskolai fokán jelenleg a Z-generációba tartozó fiatalok foglalnak he... more Közoktatási rendszerünk középiskolai fokán jelenleg a Z-generációba tartozó fiatalok foglalnak
helyet, míg tanáraik javarészt az X és a Baby boomer nemzedékhez tartoznak. Utóbbi csoportok
tagjai a digitális technika és az internet használatát felnőttként tanulták meg, ezzel szemben a
Z-generáció tagjai már az online világba születtek bele. Jövőképük és attitűdjük is teljesen különbözik
a korábbi generációkétól, nem beszélve az értékeikről és a prioritásaikról. Az idősebb
generációba tartozó szüleik és pedagógusaik ezzel sokszor nehezen tudnak azonosulni, és hajlamosak
sztereotip állításokkal negatívan jellemezni a Z-seket. A kutatás célja az volt, hogy
feltérképezzük a középiskolások véleményét: mennyire értenek egyet a róluk kialakított sztereotípiákkal,
illetve milyennek látják szüleik nemzedékét. Az anonim digitális kérdőívet a közösségi
médián keresztül terjesztettük.

Acta Polytechnica Hungarica, 2021

In the era of digital transformation, some questions occur whether the teaching methods used in h... more In the era of digital transformation, some questions occur whether the teaching methods used in higher education are suitable for the students belonging to generation Z or these methods are appropriate enough to make them more attentive or motivated. The diverse methods of information technology have already spread into university education and a pedagogical paradigm shift can be perceived. The latest methodology, like project method, e-learning, BYOD, gamification, MOOC are available in higher education as well; however, it is a question to what extent teachers apply these methods in their teaching process. The new techniques not only make the students more motivated but also enhance them with those sorts of skills that are indispensable to be successful in the field of labor. The research was aimed to find answers about how much engineer students are satisfied with the training they are given in higher education in the 21st Century, what kind of attitude they have towards educational technology.

International Scientific Conference “Delivering Impact in Higher Education Learning and Teaching: Enhancing Cross-Boarder Collaborations” , 2021

Due to the expansion of higher education, the number of students attending universities has signi... more Due to the expansion of higher education, the number of students attending universities has significantly grown for the last few decades. However, many students drop out of higher education due to several reasons, such as lack of motivation, inadequate learning techniques, or teachers’ requirements. One of the main reasons is motivation, which is closely connected to behaviour change. The concept is taken from the medicine discipline but can properly be applied in education as well. The stage of behaviour change can predict the possible risk of dropout. The current research was conducted among the freshmen IT students in two countries (Hungary, Israel) at the beginning of their second university semester in order to measure and identify at which stage of the behaviour change cycle they are situated. The results could draw university management’s attention whether they need to introduce and implement any prevention programs to avoid students’ dropout.

Journal of Applied Technical and Educational Sciences jATES, 2020

Teachers in the 21st century must face significant challenges as they have to teach a generation ... more Teachers in the 21st century must face significant challenges as they have to teach a generation that was born and socialized in the digital era. Regarding netgeneration, not only their behaviour in the online space has changed, but also their learning methods, their way of thinking, and their brain activities. In the middle of March 2020, school closure and the introduction of online education due to COVID-19 tore in this situation. The research, which was conducted with a digital self-administered questionnaire among secondary school students in May 2020, surveyed how adolescents handles this period and how they could meet the requirements. The research results showed that gen Z did not enjoy online learning. Although they could do their school tasks and keep the suitable contact with their teachers, neither their concentration, nor their academic result increased significantly. Moreover, they rather suffered form the lack of offline peer contacts. It is a remarkable result that traditional protective factors, such as academic result and parents' qualification, did not prove to be protective factors in online education. Absztrakt A 21. századi pedagógusoknak jelentős kihívásokkal kell szembenézni, hiszen olyan generációt kell oktatniuk, akik a digitális korban születtek és szocializálódnak. A netgenerációnak nemcsak az online térben való viselkedése változott meg, hanem a tanulási és ismeretszerzési szokásaik, a gondolkodásuk és az agyi tevékenységük is. Ebbe a helyzetbe robbant be 2020 március közepén a COVID-19 miatt az iskolák bezárása és az online távoktatás bevezetése. A 2020 májusában a középiskolás tanulók körében (N=560) végzett online kérdőíves kutatás azt vizsgálta, hogyan élték meg azt az időszakot a serdülők, hogyan tudtak alkalmazkodni a kihívásokhoz. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a netgeneráció nem élvezte az online tanulást. Bár meg tudták oldani iskolai feladataikat, sőt a kapcsolatot is megfelelően tudták tartani tanáraikkal, de sem a koncentrációjuk nem növekedett, sem az iskolai eredményeik nem lettek jelentősen jobbak. Ráadásul rosszul élték meg a valós térben zajló kortárs kapcsolatok hiányát. Figyelemreméltó eredmény, hogy a hagyományos védőfaktorok (tanulmányi eredmény, szülők iskolai végzettsége) nem bizonyultak védőfaktornak.

Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 2020

According to the report of World Economics Forum the preferred competencies of the labour market ... more According to the report of World Economics Forum the preferred competencies of the labour market are constantly changing: the five most important skills will be analytical thinking, innovation, active learning, creativity and critical thinking in 2020. However, traditional teaching methods and attitudes of employers are not suitable enough to motivate generation Z. The research was aimed to find answers how much engineer students are satisfied with the training in accordance with their future profession, and what attitude they have towards their prospective occupation. The international questionnaire research was carried out amongst engineer students of a Hungarian and a Russian university in the spring of 2019. Based on the results, it can be stated that several differences can be found between the opinions of the two subsamples.
Világgazdasági Fórum jelentései alapján a munkaerőpiac által preferált kompetenciák folyamatosan változnak: 2020-ban a legfontosabb öt képesség között szerepel az analitikus gondolkodás és innováció, az aktív tanulás, a kreativitás és a kritikus gondolkodás. Ugyanakkor a hagyományos oktatási módszerek és munkáltatói hozzáállás már nem elégségesek a Z generáció motiválásához. A kutatás arra kereste a választ, hogy a jelenlegi mérnökhallgatók mennyire elégedettek a képzésükkel, és milyen mértékben készíti fel őket az egyetem jövőbeni munkahelyük elvárásaira. A nemzetközi kérdőíves kutatás 2019 tavaszán zajlott egy magyar és egy orosz egyetem hallgatóinak körében. Az eredmények alapján elmondható, hogy több különbség is található a két csoport véleménye között.

PRACTICE AND THEORY IN SYSTEMS OF EDUCATION, 2008

To be able to adapt the changes in the last few decades, teachers should undertake new roles in t... more To be able to adapt the changes in the last few decades, teachers should undertake new roles in their profession. Since all information is available via Internet teachers should leave behind the old role of a director and become a facilitator. Today their task is to teach students how to handle information: how to find the suitable one and how to eliminate wrong data with healthy scepticism. Due to the loss of old values and family problems, children mainly adolescents stay without parents’ support. Finding help only in peer group, teenagers may turn to deviant habits. Teachers should be prepared to deal with students’ personal problems, to give advice on them as well as mediate the values of adult society. Undertaking new role together with other low social status a salary may cause stress and burnout in teaching profession. The symptoms of burnout – general, psychosomatic and psychosocial – make teachers unable to deal with their students. Not to withdraw from teaching profession, teachers should learn coping strategies: both reactive ones to be able to fight successfully against burnout and proactive ones to be able to avoid it.

Juraj, Datko; Jana, Puschenreiterová (szerk.) e-TEFL : Zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie : Proceedings from the International Scientific Conference, 2014

Higher educational institutions face new requirements in the competition for students. First, emp... more Higher educational institutions face new requirements in the competition for students. First, employees, especially professionals, should acquire new knowledge and train themselves to maintain up-to-date, to be able to meet new demands and challenges. On the other hand, people can spend less time (and sometimes less money) on studying: traditional classroom teaching does not often suit the needs of adult learners, including higher educational students. Moreover, generation Y, who study in higher education and work as young employees, prefer using digital technology to acquire new information to browsing heavy books. It is essential to them to download materials on their smart phones or tablets and read, listen and learn during journeys. Although traditional learning and teaching forms are still play significant role in overall education, non-traditional or atypical forms are becoming well-known, wide-spread and appreciated especially in higher and adult education.
Second, speaking in English seems to be essential for employees in professional positions: employers expect employees to have and apply language knowledge and skills adequate to the particular job. To achieve suitable skills non-native English students should develop their knowledge of understanding and speaking English in specific context. Focusing on these requirements, universities should offer e-learning courses to save time for their students and ESP (English for Specific Purposes) courses to improve their students’ proficiency in specific disciplines so that they could be more successful in the labour market.
Many higher educational institutes have recognised the requirements of the labour market: it wants employees who can speak not only general English but they also know specific vocabulary. If ESP courses are offered even online, it matches the expectation of the new generations and fits the timetable of busy professionals. The College of Dunaújváros, Hungary has recognised these double needs and started to develop ESP e-learning courses in the Social Renewal Operative Program 4.1.1.C. This study intends to present e-learning materials developed by the College of Dunaújváros from two points of view: on the one hand, focusing on the structure and the elements of the e-learning course, on the other hand, as an ESP course, i.e. how it helps students to improve their language skills in specific fields.

PRACTICE AND THEORY IN SYSTEMS OF EDUCATION, 2009

In post-modern society, family relations have remarkably been modified and the youth's social sta... more In post-modern society, family relations have remarkably been modified and the youth's social status has significantly changed. The generation gap between parents and children has increased, due to which parents are not able to give appropriate behavioural patterns to their kids. Simultaneously, more and more youngsters reject the way of life and the values offered by their parents. In our changing society, youngsters less frequently have confidence in their parents; if they have problems they more often seek for support among peers. But without satisfactory solutions, teenagers may get into identity crisis and take on deviant behaviours such as smoking, drinking and drug taking.

Iskolakultúra, 2009

Absztrakt: Az emo hazánkban két-három éve jelen lévő ifjúsági szubkultúra. A szó maga az emotiona... more Absztrakt: Az emo hazánkban két-három éve jelen lévő ifjúsági szubkultúra. A szó maga az emotional szóból rövidült, melynek jelentése 'érzelmes, könnyen meghatódó'. Az emók megjelenése gyakran sokkolóan hat nem csak a felnőttekre, hanem saját kortársaikra is. A szembe lógó fekete hajjal, az erős sminkkel és a szűk, retro stílusú ruhákban megjelenő kiskamaszok az androgün külső miatt a legmegdöbbentőbbek: a fiúk ugyanúgy néznek ki, mint a lányok. Az emo szubkultúra legfőbb terjedési színtere az Internet. A magyar privi.hu-n emo kiskamaszok tucatjainak találhatók a honlapjai önjellemzéssel, versekkel, fényképekkel. Az emók lelkivilága tükrözi a stílus jegyeit: ezek a serdülők gyakran depressziósak, és világfájdalmas hangulatukat csak erősítik kedvenc együtteseik dalainak szövege. A depresszió, melynek hátterében gyakran családi problémák vannak, sajnos nem egyszer falcolásban realizálódik. Hasonlóan veszélyes játékot űznek a testileg-lelkileg éretlen kiskamaszok a nemi szerepekkel is. Szülőknek és pedagógusoknak egyaránt meg kell érteniük az emók öntudatlan segélykiáltásait. Noha a kamaszkort már a XVIII. század végén elkezdték kutatni, csak a modern társadalmakban lett "az életút egyik különálló, mind hosszabb és jelentősebb szakasza". (Somlai, 1997; 101.) Gábor Kálmán és munkatársai a 90-es években elvégzett országos felméréseik alapján arra következtettek, hogy hazánkban is-akárcsak a világ nyugati felén-ifjúsági korszakváltásról beszélhetünk. A mindennapi élet gyökeresen átalakult; a régi értékek elvesztették szerepüket. Nagymértékben meggyengült a hagyományos szocializációs intézményeknek (család, iskola) a fiatalokra gyakorolt hatása. Ezzel párhuzamosan azonban megnőtt a kortársi és a tömegkommunikáció által közvetített minták befolyása. A fiatalok életfelfogására és értékrendjére a média és a szórakoztatóipar van a legnagyobb hatással. Egyre inkább növekszik a konfliktus a felnőtt-társadalom és a fiatalok között; ezt a szembenállást az is növeli, hogy a már említett hagyományos szocializációs intézmények nem tolerálják a fiatalok másságát. (Mészáros, 2003) Ez természetesen oda vezet, hogy a fiatalok egyre korábbi életszakaszban kezdik elutasítani a családjuk által számukra felkínált életmódmintát és értékrendet. (Szapu, 2002) Hogy elszakadjanak a család és az iskola általuk túl konzervatívnak tartott értékrendjétől, a kamaszok nagyon korai életszakaszban megpróbálnak önállósulni. Ez a korai önállósulás azonban identitásválsághoz vezethet, és ezért gyakran feszültségoldó technikákra van szükségük. Az ifjúkor Mátay Melinda meghatározása szerint: "a gyermekkor és a felnőttkor közötti átmeneti életszakasz, az ember önmagára találásának és identitástudata kialakulásának ideje". (Szapu, 2002; 22.) Ebben az életkorban a fiatalok mindinkább igyekeznek elszakadni a felnőtt-társadalom nyújtotta védettségtől, és egyre jobban a kortárscsoport segítségére támaszkodnak. A baráti és a kortárscsoporti kapcsolatok fontosabbá válnak a családi kapcsolatoknál, az előbbiek értékeit "igazabbnak" tekintik, mint a szüleikét. A fiataloknak a felnőtt világtól való elkülönülése leginkább az ifjúsági kultúrákban figyelhető meg. (Szapu, 2002) A XX. század második felében egyre növekedett azoknak a fiataloknak a száma, akik elutasították a felnőtt-társadalom értékeit és követelményeit. Ezzel párhuzamosan a szociológiai szakirodalom egyre gyakrabban kezdte használni a szubkultúra kifejezést. Természetesen az ifjúsági szubkultúrákon kívül léteznek más szubkultúrák is, mégis, a kutatások jelentős része az ifjúsági szubkultúrák tanulmányozására irányult. A szubkultúra elsődleges jelentése: egy "nagyobb, átfogóbb kulturális közegben élő csoporthoz, társadalmi közeghez, …réteghez köthető kulturális rendszer" (Mészáros, 2006; 61.) Kialakult a szónak másodlagos jelentése is, mely alapján a szakirodalom "magukat e saját szimbólum-, norma-és hagyományrendszerrel rendelkező csoportokat" (Mészáros, 2006; 61.) nevezi szubkultúráknak. (pl.: rock vagy techno-szubkultúra) A szubkultúra-kutatások kezdeti fázisában a szubkultúra kifejezést gyakran alkalmazták a deviánsnak tekintett csoportok megnevezésére-a szóhoz a köznyelvben ma is negatív konnotáció kapcsolódik. Kezdetben a városi deviáns fiatalokat (általában fiúkat) tekintették a szubkultúrához tartozónak. Viselkedésük, magatartásuk mögött általában társadalmi problémát láttak, az általuk elkövetett bűnöket pedig társadalmi eredetű jelenségnek tekintették. Később a kutatók-ismét a nagyobb társadalomhoz viszonyítva-a munkásosztályhoz tartozó fiatalok megnyilvánulásait nevezték szubkultúrának. Ezek a nagyobb társadalommal szemben álló megnyilvánulások azonban általában csak a szimbólumok szintjén működtek, és alapvetően a szórakozáshoz kötődtek. A társadalomkutatók a szubkultúrát a társadalomban jelenlévő "zajnak" tekintették, melyre a társadalom érzékenyen reagált-melyet természetesen nagymértékben felerősített a tömegkommunikáció: vagy elítélte, megbélyegezte, "démonizálta" a szubkultúrát és jellemzőit, vagy divatossá tette, megfosztva egyúttal ellenállói státuszától. (Mészáros, 2006)

Iskolakultúra, 2009

Absztrakt: A manga – anime szubkultúra – eltérően a többi ifjúsági szubkultúrától – keleti eredet... more Absztrakt:
A manga – anime szubkultúra – eltérően a többi ifjúsági szubkultúrától – keleti eredetű, Japánból indult hódító útjára. A szubkultúra terjedésének legfőbb színtere az Internet, de a rajongók tájékozódhatnak két nyomtatott magazinból is. Ehhez a szubkultúrához szorosan hozzátartozik a mangák, japán típusú fekete-fehér képregények olvasása, illetve az animék, színes japán animációs filmek rendszeres nézése. A mangák és az animék műfaji szempontból nagyon széles skálán mozognak. Noha a képregényeket a nyugati megítélés nem tekinti irodalomnak, a mangák több rétegű jelentésének megértéséhez szükség van nem csak a nyomtatott, hanem a vizuális szövegek helyes értelmezésére is. Az anime-fanek évente néhányszor személyesen is találkoznak az AnimeConokon. Mint minden Interneten alapuló szubkultúra, így ez is számos veszélyt rejt magában, ám jó néhány rajongóra jellemző a kreativitás és az önálló alkotás igénye.

PRACTICE AND THEORY IN SYSTEMS OF EDUCATION, 2012

It is a well-known fact that ways of health risk behaviour (smoking, drinking, and drug taking) a... more It is a well-known fact that ways of health risk behaviour (smoking,
drinking, and drug taking) appear or become intensive in
adolescence, the reasons of which are peer influence as well as the
maladaptive answer to environmental stress. Since drinking is closely
connected to adolescents’ leisure time activities, it hardly appears
during teaching periods. This paper intends to indicate the main
tendencies in adolescent drinking as well as to show some ideas
aiming to prevent alcohol consumption or excessive drinking in school
events. However, drinking alcohol at school events (during class
excursions or school balls) is turned out to be a huge problem in all
types of school. The difference in alcohol consumption in school
events is significant between different school types. The fact and the
extent of alcohol consumption in school events are known by teachers
as well. That is why teachers intend to prevent at least excessive
drinking. During the interviews, there were several similarities
between teachers and students’ opinions. Among primary prevention
methods both groups think that a good teacher-student relationship, a
compromise made in-advance, the permission of minimal quantity of
alcohol (especially on controlled conditions), and peer support are
effective. However, both teachers and students consider that radical
banning is ineffective. As far as social level intervention programs are
concerned, they agree on the effectiveness of authority control in
public places. However, both teachers and students listed quite few
secondary prevention methods.

SZAKKÉPZÉSI SZEMLE, 2014

Absztrakt: A 2011. évi szakképzési törvény számos változást hozott a középfokú szakképzésbe: megv... more Absztrakt: A 2011. évi szakképzési törvény számos változást hozott a középfokú szakképzésbe: megváltozott a szakképesítés időtartama, változtak a tantervek, a követelmények és a vizsgák, jelentősen módosult az OKJ és a szakmai gyakorlat. A változtatások célja az volt, hogy a szakképzést közelítsék a munka világához. Noha sokan üdvözölték a változásokat, a szakemberek néhány esetben jelezték, hogy a megfogalmazott változások nem biztos, hogy a legoptimálisabb módon valósulnak meg a gyakorlatban. A tanulmány azt kívánja bemutatni, hogy milyen hatása lehet a szakképzésre a képzés tartalmi és időbeli változásának, a különböző vizsgák módosításának, és annak, hogy bevezették a duális szakképzést. Félig strukturált interjúk tartalmi elemzésével igyekszünk bemutatni, hogyan vélekednek a bevezetett változásokról a szakképzésben dolgozó szakmai pedagógusok, kiemelve a hatékonynak ítélt változásokat, és rámutatva a lehetséges problémákra. Kulcsszavak: változások a szakképesítésben, szakképzés ideje, szintvizsga, komplex vizsga, duális szakképzés Abstract: The Act of Vocational Training, 2011 has brought a lot of changes in secondary vocational education: it has changed the duration, the curricula, the requirements, and the examinations of vocational training, it as well as has modified the National Qualifications Register and the internship. The purpose of the changes was to bring vocational training closer to work. Although many people liked these changes, some experts indicated, that the planned changes might not be effectively and optimally implemented into practice. The paper intends to present how the changes could influence the quality of vocational training. The paper focuses on three modifications: changes in the duration and the content of vocational training, changes in examinations, and implementation of dual vocational training. Through the content analysis of semi-structured interviews the paper would like to present the opinions of vocational teachers, focusing on positive and effective changes, as well as possible problems. Key words: changes in vocational education, time of vocational training, level exam, complex exam, dual vocational training 1. Bevezetés Az elmúlt néhány évben radikális változások történtek a középfokú szakképzésben: elsősorban megváltozott a szakiskolai és az érettségi utáni szakképesítés időtartama, változtak a tantervek, a követelmények és a vizsgák, jelentősen módosult az OKJ és a szakmai gyakorlat. Ilyen mértékű és ennyire részterületre kiterjedő változás évtizedek óta nem volt a hazai szakképzésben. Noha a változások alapvető célja, hogy a szakképzést közelítsék a munka világához, és a szakképző intézmények minél több olyan tanulót bocsássanak ki, akik megállják helyüket a munkaerőpiacon, a szakemberek nem mindegyike fogadta osztatlan lelkesedéssel a változásokat. Többek fejezték ki aggodalmukat, rámutatva arra, hogy a tervezett változások ugyan valóban jó irányba mutatnak, de kérdéses, hogy a hazai szakképzés, illetve a termelő és szolgáltató cégek és vállalkozások eléggé rugalmasan tudnak-e igazodni ezekhez a változtatásokhoz; valamint hogy a törvényekben és rendeletekben megfogalmazott változások valóban a legoptimálisabb módon valósulnak-e meg a gyakorlatban. A kutatás során a félig strukturált interjúkban arra kerestük a választ, hogyan vélekednek a szakképző intézményekben dolgozó szakmai pedagógusok a változásokról, milyennek látják azok gyakorlati megvalósulását, mely változásokról gondolják, hogy

Sky Journal of Educational Research, 2014

Nowadays, adolescents want to become independent at an early age, which may often cause identity ... more Nowadays, adolescents want to become independent at an early age, which may often cause identity crisis, and which leads to the initiation or the increase in consumption of legal and illegal drugs. There are several factors (family, school, peers) that have either protective or risk effects on adolescent substance use. This paper focuses on the possible protective factors of adolescent substance use. The sample (N = 489) was selected from high school students of grades 9 th and 12 th in Székesfehérvár, Hungary. Data were collected in 2011 by self-administered questionnaire. Beyond descriptive statistics, calculation of correlation coefficients was applied to detect relationships between adolescents' links to agents of primary socialization (parents, school, peers) and substance use. The results of the survey showed that positive and confidential relationship both with parents and teachers as well as good school results function as protective factors. On the other hand, if adolescents have conflicts both at home and at school and if they do not have social support from an adult, it might increase the risk of substance use. Peers have controversial role: in most cases strong peer relationships contribute to the increase of substance use. Interactive presentations for parents and special trainings for teachers are needed that they can learn suitable treatment of adolescents.

World Academy of Science, Engineering and Technology International Journal of Educational and Pedagogical Sciences, 2015

In Hungary, the society has changed a lot for the past 25 years, and these changes could be detec... more In Hungary, the society has changed a lot for the past 25 years, and these changes could be detected in educational situations as well. The number and the intensity of conflicts have been increased in most fields of life, as well as at schools. Teachers have difficulties to be able to handle school conflicts. What is more, the new net generation, generation Z has values and behavioural patterns different from those of the previous one, which might generate more serious conflicts at school, especially with teachers who were mainly socialising in a traditional teacher-student relationship. In Hungary, the bill CCIV of 2011 declared the foundation of Institutes of Teacher Training in higher education institutes. One of the tasks of the Institutes is to survey the competences and needs of teachers working in public education and to provide further trainings and services for them according to their needs and requirements. This job is supported by the Social Renewal Operative Programs 4.1.2.B. The professors of a college carried out a questionnaire and surveyed the needs and the requirements of teachers working in the region. Based on the results, the professors of the Institute of Teacher Training decided to meet the requirements of teachers and to launch short teacher further training courses in spring 2015. One of the courses is going to focus on school conflict management through mediation. The aim of the pilot course is to provide conflict management techniques for teachers and to present different mediation techniques to them. The theoretical part of the course (5 hours) will enable participants to understand the main points and the advantages of mediation, while the practical part (10 hours) will involve teachers in role plays to learn how to cope with conflict situations applying mediation. We hope if conflicts could be reduced, it would influence school atmosphere in a positive way and the teaching-learning process could be more successful and effective.

Practice and Theory in Systems of Education, 2015

In the strategy 'Europe 2020', EU claimed the aims to increase the ratio of graduates among 30-34... more In the strategy 'Europe 2020', EU claimed the aims to increase the ratio of graduates among 30-34-year old people, which means the expansion of the number of students in higher education as well as the decrease of dropouts. This double purpose is considered to be a big challenge both for countries and for higher educational institutes. It could be stated that parallel with the increase of higher education enrolment, supporting students who have already been admitted to higher education must be emphasized so that they could absolve their subject and take their degree.

Dimensions, diversity, and directions in ELT, 2018

Multinational companies expect their employees to successfully cooperate with colleagues of diffe... more Multinational companies expect their employees to successfully cooperate with colleagues of different nationalities. HEIs should support their students to be prepared to meet these requirements. According to Nedulcu and Ulrich, „...studying abroad is an academic, intellectual, cultural, and emotional journey...” (2014: 91). International study programs give students better opportunities both in their higher education studies as well as on the labour market. As a consequence, the number of international students is sharply increasing. Studying abroad has both advantages and disadvantages for students. HEIs should support foreign students to integrate and overcome culture shock.
The research was carried out at the University of Dunaújváros, Hungary from November 2015 to March 2016, both with quantitative and qualitative methods: with a self-administered questionnaire and a semi-structured focus-group interview. The results show what students’ priorities are to study abroad, their evaluation of both the program and the host institute, and what competences they have acquired. Except for the advantage of taking a foreign degree, many students decided to study abroad because they wanted to know a foreign culture. Besides the high professional knowledge of teachers, students evaluate teachers’ friendly attitude, but there are some aspects which must be improved, such as professors’ English knowledge. After the first funny or a bit shocking experience, many students get used to living in Hungary, but they still mentioned some elements that should be developed.
International study programs give students better opportunities in their higher education studies and on the labour market. The results of the research, which was carried out at the University of Dunaújváros, show what students’ priorities are to study abroad, and their evaluation of both the program and the host institute.

Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 2018

Early school leaving is a considerable problem both for the individual and the family, as well as... more Early school leaving is a considerable problem both for the individual and the family, as well as for the school and the whole society. Students who leave school without qualification have much worse opportunities in the future, regarding career, income, promotion, health conditions, etc. In Hungary, secondary school dropout is a current problem; however, its ratio must be under 10% by 2020 according to an EU strategy. There are several causes leading to school dropout, such as, family background, conflict between family and school, absenteeism from school, bad school achievements, weak school contacts, school failures, etc. The purpose of the research was to find the main causes of early school leaving-according to teachers' opinion. The research was carried out in a Vocational Centre among teachers in the form of self-administered questionnaire in 2017. In the questionnaire, five categories were identified (students' features, family, peers, teachers, and institution) that may contribute to dropout. The result showed that out of the five categories teachers think that mostly students and least the institution is responsible for dropout.

Today we can talk about a sufficient formation of both negative and positive attitudes towards th... more Today we can talk about a sufficient formation of both negative and positive attitudes towards the introduction of new technologies. This is the technophobia that continued to be fueled by such objective factors as job slashing caused by events and new inventions. Technophobia includes cognitive, emotional and behavioral components. Along with individual factors (self-efficacy, open-mindedness, anxiety level, user's experience, emotional state, etc.), the formation of technophobia is influenced by interpersonal factors (communication with colleagues, friends and relatives on the subject of technologies), group and intergroup factors (clash of interests of different relevant groups in connection with the appearance of new technologies, group stereotypes – representations of typical users of the given technology, its developers, etc.), as well as societal factors (mass culture and mass media, the level of technological and economic development of a country, cross-cultural features). In this way, this is an increasingly important phenomenon, since the speed of innovation is very high.
Thus, the purpose of this study is to present a theoretical analysis on this subject and to highlight the importance of conducting other research on this subject.

A TECNOFOBIA COMO FENÔMENO CULTURAL E PSICOLÓGICO: análise
teórica
RESUMO
Hoje podemos falar de uma formação suficiente de atitudes negativas e positivas em relação à introdução de novas tecnologias. Essa é a tecnofobia que continuou a ser alimentada por fatores objetivos, como a redução de postos de trabalho causada por eventos e novas invenções. A tecnofobia inclui componentes cognitivos, emocionais e omportamentais. Juntamente com fatores individuais (autoeficácia, mente aberta, nível de ansiedade, experiência do usuário, estado
emocional, etc.), a formação da tecnofobia é influenciada por fatores interpessoais (comunicação com colegas, amigos e parentes sobre o assunto das tecnologias), fatores grupais e intergrupais (choque de interesses de diferentes grupos relevantes em conexão com o surgimento de novas tecnologias, estereótipos de grupo - representações de usuários típicos da tecnologia dada, seus
desenvolvedores, etc.), bem como fatores sociais (cultura de massa e massa mídia, o nível de desenvolvimento tecnológico e econômico de um país, características interculturais). Dessa forma, trata-se de um fenômeno cada vez mais importante, pois a velocidade da inovação é muito alta. Assim, a proposta deste estudo é apresentar uma análise teórica sobre este assunto e evidenciar a importância de realizar outras pesquisas sobre este assunto.

TRAINING AND PRACTICE, 2021

Acta Polytechnica Hungarica, 2021

International Scientific Conference “Delivering Impact in Higher Education Learning and Teaching: Enhancing Cross-Boarder Collaborations” , 2021

Journal of Applied Technical and Educational Sciences jATES, 2020

Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 2020

PRACTICE AND THEORY IN SYSTEMS OF EDUCATION, 2008

Juraj, Datko; Jana, Puschenreiterová (szerk.) e-TEFL : Zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie : Proceedings from the International Scientific Conference, 2014

PRACTICE AND THEORY IN SYSTEMS OF EDUCATION, 2009

Iskolakultúra, 2009

PRACTICE AND THEORY IN SYSTEMS OF EDUCATION, 2012

SZAKKÉPZÉSI SZEMLE, 2014

Sky Journal of Educational Research, 2014

World Academy of Science, Engineering and Technology International Journal of Educational and Pedagogical Sciences, 2015

Practice and Theory in Systems of Education, 2015

Dimensions, diversity, and directions in ELT, 2018

Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 2018

Tempus Public Foundation, 2022

Új kihívások a felsőoktatásban és a pedagógusképzésben : III. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia, 2013

1. Bevezetés Megvizsgálva a hazai szakképzést, annak jelenlegi helyzete több alapvető problémát i... more 1. Bevezetés Megvizsgálva a hazai szakképzést, annak jelenlegi helyzete több alapvető problémát is felvet. Elsősorban nem megfelelő a képzés, mert a gazdaság igényei nem vagy csak nagyon korlátozottan jutnak érvényre mind a szakképzés tartalmában, mind a struktúrájában. A másik nagy problémakört a szakmunkáslét rendkívül alacsony presztízse jelenti. Ennek megfelelően a szakképzés céljai egyrészt arra irányulnak, hogy a rendelkezésre álló kapacitásokat hatékonyan használják fel; másrészt arra, hogy magát a szakképző intézményt és pedagógusait alkalmassá tegyék a korszerű szakmai-pedagógiai munkára; harmadrészt arra, hogy a tanulókat minél jobban felkészítsék a munkaerőpiac kihívásaira. A kutatás során arra szerettem volna választ kapni, hogy a szakképzésben tanulókat mi motiválta a szakmaválasztásban, hogyan vélekednek saját alkalmasságukról, és hogyan gondolkodnak jövőbeni lehetőségeikről. 2. Elméleti háttér 2.1 Problémák, hiányosságok a jelenlegi szakképzésben A jelenlegi szakképzési iskolarendszer sok esetben potenciális munkanélkülieket bocsát ki a munkaerőpiacra. Ennek oka abban keresendő, hogy a kikerülők szakmai tudása nem éri el a munkaerőpiac által megkívánt szintet. Ennek hátterében többek között az is állhat, hogy a tanulók zöme iskolai tanműhelyekben szerzi meg a szakmai gyakorlatát, és ezek a tanműhelyek nem minden esetben rendelkeznek a legújabb technológia alapján működő berendezésekkel, gépekkel. Ennek hátterében többek között az is áll, hogy a rendszerváltás után a privatizált vállalatok bezárták tanműhelyeiket, felszámolva ezzel a gyakorlati képzés színtereit.(Kerékgyártó-André, 2010)

Tudományos terek, 2014

Abstract: Nowadays, adolescents want to become independent at an early age, which may often cause... more Abstract: Nowadays, adolescents want to become independent at an early age, which may often cause identity crisis, and which leads to the initiation or the increase in consumption of legal and illegal drugs. There are several factors (family, school, peers) that have either protective or risk effects on adolescent substance use. This paper focuses on possible protective factors of adolescent substance use. The sample (N=489) was selected from high school students of grades 9th and 12th in Székesfehérvár, Hungary. Data were collected in 2011 by self-administered questionnaire. Beyond descriptive statistics, calculation of correlation coefficients was applied to detect relationships between adolescents’ links to agents of primary socialization (parents, school, peers) and substance use. The results of the survey showed that positive and confidential relationship both with parents and teachers as well as good school results function as protective factors. On the other hand, if adolescents have conflicts both at home and at school, if they do not have social support from an adult, and if they are involved in free time activities typically done in peer group, it might increase the risk of substance use. Peers have controversial role: in most cases strong peer relationships contribute to the increase of substance use. Interactive consultations for parents and special trainings for teachers are needed that they can learn suitable treatment of adolescents.

Szimbolikus közösségek, 2015

Absztrakt: A munkaerőpiacnak olyan munkaerőre van szüksége, akik legalább egy idegen nyelvet közé... more Absztrakt: A munkaerőpiacnak olyan munkaerőre van szüksége, akik legalább egy idegen nyelvet középfokú szinten ismernek. Sok magyar ember azonban egyetlen idegen nyelvet sem beszél. Ezért a felsőoktatási intézményeknek angol nyelvű e-learninges tananyagokat kell kifejleszteniük hallgatóik számára. Amikor speciális célra kifejleszetett angol nyelvű anyagokat tanítunk, az angol nem a tanítási folyamat célja, hanem közvetítő speciális új tudás elsajátításában. A magyar Dunaújvárosi Főiskola felismerte ezeket az igényeket és elkezdett kifejleszteni angol nyelvű főiskolai kurzusokat. Ezeknek a tananyagoknak kettős funkciója van: egyrészt a kurzusok szakmai anyagát tartalmazzák, másrészt segítséget adnak a hallgatóknak, hogy megtanuljanak egy idegen nyelvet. A Főiskola által kifejlesztett e-learninges tananyagok minden kritériumnak megfelelnek. A tananyagok nyelvészeti szempontból speciálisak: szakmai angol nyelvű kurzusok, amelyek segítenek a hallgatóknak, hogy megtanuják szakmájukat angol nyelven. Kulcsszavak: munkaerőpiac elvárásai, idegennyelv-tudás, angol nyelvű e-learninges főiskolai kurzusok Abstract: Labour market requires professional employees to know minimum one foreign language on intermediate level. However, many Hungarian people do not speak any foreign languages at all. That is why higher educational institutions should focus on developing ESP e-learning courses for their students. When we teach ESP, English language is not the aim of the learning process, but just the medium to acquire specific new knowledge. The College of Dunaújváros, Hungary has recognised these needs and started to develop ESP e-learning courses. These materials have double function: first they provide professional material for a particular course; second they help students to learn a foreign language. The e-learning material developed by the College of Dunaújváros meets all the criteria. Materials are specific from linguistic point of view as they provide professional ESP college course, which helps students to learn their professions in English.

Szimbolikus közösségek, 2015

Absztrakt: Az Európai Unió az "Európa 2020" stratégiájában célként fogalmazta meg a 30-34 éves ko... more Absztrakt: Az Európai Unió az "Európa 2020" stratégiájában célként fogalmazta meg a 30-34 éves korosztály diplomásainak részarányát, amely jelenti egyrészt a hallgatói létszám növelését, másrészt pedig a hallgatók lemorzsolódás csökkentését. A téma súlya és jelentősége ellenére nem kapott kellő figyelmet az elmúlt évek felsőoktatás-politikájában. A Dunaújvárosi Főiskola 2013 óta a hallgatói sikerességet állította középpontba. Az intézmény 2014-ben elindította a Hallgatói Sikerességet Támogató, azaz a HASIT projektet. A folyamat egyik lépése a 2014 májusában végzett felmérés mindazon hallgatók között, akiknek a minta tantervük szerint abban a félévben kellett (volna) befejezni tanulmányaikat és záróvizsgázni. A mintába (N=171) 30 különböző szakról került be hallgató. Egyharamaduk úgy vélte, hogy tanulmányi eredménye jó vagy nagyon jó. Ennek ellenére a hallgatók 30%-a nem tud záróvizsgát tenni az abszolutórium megszerzésének félévében. A lehetséges megoldások közül a legjelentősebb tényezők a szakdolgozatírásra vonatkoztak. A szakdolgozat nem időre történő leadás mellett komoly problémát jelent, hogy nyelvvizsga hiányában a hallgatók egy része nem tudja átvenni diplomáját. A Főiskola támogatja a hallgatóit angol nyelvű kurzusok felajánlásával. Kulcsszavak: hallgatói lemorzsolódás, Hallgatói Sikerességet Támogató Projekt, szakdolgozatírás támogatása, angol nyelvű kurzusok Abstract: In the strategy 'Europe 2020' EU claimed the aims to increase the ratio of graduates among 30-34-year old people, which means the expansion of the number of students in higher education as well as the decrease of dropouts. Despite its significance, not enough attention has been paid to this topic in the policy of higher education during the last years. Since 2013, the College of Dunaújváros has put students' success in the focus. In 2014, the College has launched the project of Supporting Students' Success (SSS). One step of this process was a survey, carried out in May and June 2014, among all the students who should finish their academic studies with a thesis and the final state exam in this semester according to their standard curriculum. The sample (N=171) includes students from 30 different study programs. The academic results of three quarters are proved to be good or very good. Nevertheless 30% of the students cannot take their final state exam in the semester of acquiring university leaving certificate. The most important factors of the possible solutions regarding thesis writing are. Besides not finishing the thesis on time, it is a big problem that not having language certificate, students cannot take their college degree. The College supports its students by offering them academic course in English.

Innovation und Erneuerung im Bereich der Erwachsenenbildung in Mitteleuropa, 2015

Laut Umfragen die Bevölkerung Ungarns verfügt über sehr niedriges Niveau der informatischen und f... more Laut Umfragen die Bevölkerung Ungarns verfügt über sehr niedriges Niveau der informatischen und fremdsprachkichen Kompetenzen. Bezüglich der fremdsprachlichen Kompetenzen sind wir unter den letzten in den EU-Mitgliedländern: nur 35% der Ungarn spricht eine Fremdsprache. Da das Vorhandensein der digitalen und fremdsprachlichen Kompetenzen am Arbeitsmarkt erfordert ist, wurde in Ungarn im Herbst 2012 der Projekt TÁMOP-2.1.2,-1-2012-0001 gestartet, dessen Ziel die diesbezüglichen Kompetenzen der Bevölkerung zu entwickeln war. Bis zum Ende des Projektes, bis 31. oktober 2014, wurden 12,5 Milliarden Forint dafür ausgegeben, dass man 100 000 Leute ausbildet. Di Teilnehmer des Ausbildungsprogramms wurden von einem Mentorensystem unterstützt. Die Untersuchung fand im Frühling 2014 mittels einen digitalen Fragebogen statt. Das Ziel der Untersuchung war aufzudecken, inwieweit waren die Bildungsprogramme erfolgreich und in welchem Maße konnten die Mentoren die Arbeit der Teilnehmer unterstützen. Obwohl mehrere von den Teilnehmenden während der Ausbildung private und/oder berufliche Schwierigkeiten hatten, haben die Ergebnisse bewiesen, dass die Kurse erfolgreich gewesen sind, denn die Prüfungen am Ende der Kurse fast bei allen gelungen sind. Ein Teil der Ausgebildeten war mit der Arbeit der Mentoren zufrieden. Der andere Teil ließ uns wissen, dass man die Kommunikation von denen vervollkommnen sollte, da sie nur selten auf die aufgeworfenen Probleme reflektiert haben. Der größte Erfolg des Projektes zeigte sich darin, dass viele Teilnehmer sich motiviert fühlen und beabsichtigen das Lernen fortzusetzen.

Educating for Democratic Governance and Global Citizenship, 2016

Globalization is one of the key words of today post-modern societies, and HEIs should educate the... more Globalization is one of the key words of today post-modern societies, and HEIs should educate their students so that they could meet the requirements of the globalized world. International study programs support this goal. Most HEIs consider internationalization as a part of their strategies, and students think that studying abroad gives them better opportunities both in their higher education studies and on the labor market, as well as it improves their personal and social competences. Through international study programs HEIs can provide education for global citizenship either directly or indirectly. The results of the research – questionnaire and interview surveys – that was carried out at the University of Dunaújváros, Hungary, indicate the most significant factors of students’ motivation, show the elements affecting their development in their studies, as well as the improvement of their personal and social competences that are suitable for a global citizen.

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás – fejlesztés – innováció, 2018

Szabó Csilla Marianna: Oktatói elvárások vs. hallgatói kompetenciák. Mikor lehet sikeres a felsőo... more Szabó Csilla Marianna: Oktatói elvárások vs. hallgatói kompetenciák. Mikor lehet sikeres a felsőoktatási karrier? Bevezetés Ha a munkaerőpiac számára megfelelő, szakmai és magánéletükben sikeres hallgatókat szeretnénk kibocsátani az egyetemekről, nem gondolhatunk úgy a felsőoktatásra, mint az oktatásban eltöltött plusz évekre. A modern, meglehetősen összetett társadalmak speciális kompetenciákat kívánnak meg. Az egyén pedig nem csak a formális képzések során szerezheti meg ezeket a kompetenciákat, hanem tapasztalatai úton vagy különféle nem-formális képzések, tréningek során is. (García-Aracil-Van der Velden, 2008) Ugyanakkor azonban a felsőoktatás kiváló lehetőség, hogy a közoktatásban megszerzett kompetenciákat a hallgatók továbbfejlesszék, kiteljesítsék, tökéletesítsék. A több mint egy évtizede megállapított kulcskompetenciák európai szinten fontosnak és elvárásnak tekinthetők az Unió polgárai számára, hiszen ezen kompetenciák birtoklása biztosítja, hogy az egyén sikeres legyen a szakmai és magánéletben, hogy személyiségét és életet kiteljesítse, hogy képes legyen fejleszteni képességeit az iskolakötelezettség idejének lejárta után is, és hogy aktívan vegyen részt a társadalom életében. A közoktatásnak úgy kellene kibocsátani a tanulókat, hogy azok megfelelő szinten rendelkeznek a kulcskompetenciákkal. Az azonban nyilvánvaló, hogy számos tanuló meglehetősen alacsony szinten birtokolja némelyik kulcskompetenciát-még az anyanyelvi és matematikai kompetenciát is, nem is beszélve pl. az idegen nyelvi kompetenciáról. Ez a helyzet annál meglepőbb, hogy ezekhez a kompetenciákhoz konkrét tantárgyakat tudunk kapcsolni, melyeket a tanulók a teljes tankötelezettség ideje alatt, vagyis legalább 11 éven keresztül tanulnak. Az anyanyelvi és matematikai kulcskompetencia alacsony szintjéről tanúskodnak a hazai és a nemzetközi kompetenciafelmérések eredményei. Ráadásul jó néhány kulcskompetenciát, mint pl. az Állampolgári, Személyes és szociális, Vállalkozói és Kulturális kompetencia, pedig soha semmilyen szinten nem mér a magyar oktatási rendszer. Évek óta beszélnek róla, hogy-a közoktatáshoz hasonlóan-a felsőoktatásban is be kellene, be fognak vezetni egy standardizált országos kompetenciamérést. A felsőoktatásban meglehetősen magas a hallgatói lemorzsolódás, különösen az első évfolyamon, melynek hátterében többek között az is állhat, hogy jelentős különbség van a középfokú és a felsőfokú oktatás elvárásai között, és a felsőoktatásba bekerülő tanulók nem tudnak megfelelni az elvárásoknak, kompetenciáik nincsenek olyan szinten, amely megfelelő lenne a felsőoktatási tanulmányok sikeres teljesítéséhez. Mindezek ismeretében valóban szükség lenne mérni a hallgatók kompetenciáit, különösen a felsőoktatásba való belépéskor, hogy az oktatók lássák és tudják, milyen területeken kell kisebb vagy nagyobb mértékben fejleszteni a hallgatókat. A tanulmány hátteréül szolgáló vizsgálat három célcsoport véleményét mérte: a középfokú oktatásban dolgozó pedagógusokét, egy felsőoktatási intézmény oktatóiét és ugyanazon egyetem hallgatóiét. A pedagógusoktól azt kérdeztük, milyen szintű kulcskompetenciákra van szüksége a tanulóknak, hogy sikeresen befejezzék

FELSŐOKTATÁS, ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS ÉS AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA, 2017

A statisztikák szerint a magyar lakosság idegen nyelvi kompetenciái meglehetősen alacsony szintűe... more A statisztikák szerint a magyar lakosság idegen nyelvi kompetenciái meglehetősen alacsony szintűek. Az európai országok között az utolsó helyek egyikét foglaljuk el: az Eurostat adatai szerint a magyar emberek 35%-a beszél valamilyen idegen nyelvet. Napjainkban az idegennyelv-tudás az egyik legfontosabb munkaerőpiaci kompetencia: a diplomával rendelkező munkavállalóktól elvárják a munkáltatók, hogy legalább egy idegen nyelvet középfokú szinten beszéljenek. Magyarországon a felsőfokú végzettség megszerzésének kötelező feltétele, hogy a hallgató rendelkezzen legalább egy idegen nyelvből középfokú szintű komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Magyarország felsőoktatási intézményeiben általános probléma, hogy a hallgatók a képzésük végére nem rendelkeznek olyan szintű nyelvtudással, hogy nyelvvizsgát tudjanak tenni. Ezért az intézmények sok esetben csak záróvizsga-igazolást tudnak kiadni a teljes értékű oklevél helyett. Ezt a problémát az intézmények már felismerték és sokan közülük igyekeznek saját hatáskörükben olyan lehetőségeket kínálni hallgatóiknak, amelyek hozzá segítik a fiatalokat a nyelvvizsga megszerzéséhez. A magyarok idegen nyelvi kompetenciái 2000-ben Lisszabonban az Európa Tanács meghatározta az Európai Unió sratégiai céljait: az EU-nak kell lennie a világ a legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudás alapú gazdaságának. Ehhez kapcsolódóan 2001-ben elkezdték kidolgozni a kulcskompetenciákat. A komptencia komplex fogalom, magában foglalja a tudást, a képességet, készséget és az attitűdöt is. A legfontosabb kompetenciákat, melyekre minden minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztatáshoz, kulcskompetenciáknak nevezzük. A kulcskompetenciák rendkívüli jelentőséggel bírnak életünk három elemének valamelyike szempontjából: 1. Kulturális tőke: a személyiség kiteljesedésé és élethosszig tartó fejlsztése, hogy elérjük személyes céljainkat; a folyamatos tanulás iránti vágy. 2. Társadalmi tőke: aktív állampolgári szerepvállalás, beilleszkedés a társadalomba. 3. Emberi tőke: foglalkoztathatóság; tisztességes munkához jutás a munkaerőpiacon. A bizottság tagjai nyolc kulcskompetenciát állapítottak meg. Ezek a következők: 4. Anyanyelvi kommunikáció 5. Idegen nyelvi kommunikáció 6. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetencia 7. Digitális kompetencia 8. Tanulás tanulása 9. Személyközi, szociális és állampolgári kompetencia

East - West cohesion II. : Strategical study volumes, 2018

Összefoglalás: A hallgatók lemorzsolódása jelentős probléma a magyar felsőoktatásban. Az egyéni k... more Összefoglalás: A hallgatók lemorzsolódása jelentős probléma a magyar felsőoktatásban. Az egyéni kudarc mellett a lemorzsolódás anyagi és gazdasági problémát okoz a család, az egyetem és a társadalom számára. Minden felsőoktatási intézmény érzékelte a problémát, meghatározta a lemorzsolódás háttértényezőit, és különböző intézkedéseket és módszereket vezetett be, hogy csökkentse azt. 2016-ban a Magyar Rektori Konferencia kialakított egy Lemorzsolódás munkacsoportot, amelynek feladat az volt, hogy behatóan foglalkozzon a problémával. A magyar egyetemek között a Dunaújvárosi Egyetem kidolgozott egy komplex rendszert, melynek neve Hallgatói Sikeresség Támogatása (HASIT), amely három alapvető és néhány kiegészítő elemből áll, és amelynek célja a hallgatói lemorzsolódás csökkentése. Summary: University student dropout is a significant problem in Hungarian higher education. Besides individual failure, dropout makes financial and economic problem for the family, the university and the society. All higher education institutes have realised this problem, identified several background reasons for dropout, and introduced various measures and methods to reduce it. In 2016, Hungarian Rectors' Conference formed a dropout workgroup to deal with this problem. Among Hungarian universities, University of Dunaújváros developed a complex system, called Student Success Support program (SSS), which contains three main and some additional elements, and the aim of which is to reduce student dropout.

A kommunikáció oktatása 11 : Generációs kérdések a kommunikációs készségfejlesztésben, 2019

Áthidalható-e a szakadék az oktatásban a digitális bennszülöttek és a digitális bevándorlók közöt... more Áthidalható-e a szakadék az oktatásban a digitális bennszülöttek és a digitális bevándorlók között? Bevezetés Az Európai Unió szakemberei 2006-ban kidolgozták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek minden uniós polgár számára nélkülözhetetlenek, hogy személyiségüket ki tudják teljesíteni, hogy aktív állampolgári szerepet tudjanak vállani, és hogy hosszú távon foglalkoztathatók legyenek (http://ofi.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto). A digitális kompetencia egyik a kulcskompetenciák közül-és napjainkban talán az egyik leglényegesebb. Minden OECD ország jelentős összegeket fordít az infokommunikációs technika iskolai alkalmazására, valamint arra, hogy az IKT eszközöket és használatot hogyan lehetne jobban és hatékonyabban beépíteni az oktatásba (Bubernik 2012). A digitális kompetencia és a digitális írástudás nem tekinthető veleszületett képességnek, még kevésbé egy generáció sajátosságának, hanem az ismeretek, a képességek és az attitűd olyan halmaza, amely fejleszthető és fejlesztendő terület minden személy esetében. Különösen igaz ez a pedagógusokra és az oktatókra, akik azzal a generációval foglalkoznak, akiket digitális bennszülötteknek szokás nevezni. Jelen tanulmány hátteréül szolgáló kutatás arra irányult, hogy a köznevelési pedagógusok és a felsőoktatásban, valamint a felnőttképzésben dolgozó oktatók milyen mértékben rendelkeznek a digitális kompetenciával: milyen gyakran használják a különböző eszközöket, alkalmazzák a különböző tevékenységeket-különösen az oktatáshoz kapcsolódóan. 1. Digitális kompetencia A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség az élet minden területén, mely a következő ismereteket, képességeket és attitűdöt foglalja magába:  a legfontosabb számítógépes alkalmazások;  az internet és az elektronikus kommunikáció;  valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerése;

East - West cohesion II. : Strategical study volumes, 2018

Tanulmányunk célja, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók számára módszertani továbbképzési lehe... more Tanulmányunk célja, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók számára módszertani továbbképzési lehetőséget biztosítson. Ennek érdekében a tanulmány megvizsgálja a 20. és a 21. század tanuláselméleteit, részletesen elemezi a legújabb generációk, az Y- és a Z-generáció jellemző sajátosságait és tanulási szokásait. Értelmezi, hogy mit jelentenek a tanulási eredmények a felsőoktatásban, és hogyan lehet ezeket hatékonya alkalmazni az oktatásban. Az elméleti keret tisztázását a módszertani megalapozás követi: elemezzük az új generációkhoz illeszkedő tanári szerepmegvalósítás jellemzőit bemutatva a HASIT-oktatóval szemben támasztott elvárásokat. Ismertetjük a csoportdinamika szerepét az oktatásban, a kooperatív tanulás főbb jellemzőit és módszereit, valamint kitérünk a projektmunkára és a face to-face együttműködésen alapuló fejlesztésre. A módszertani felkészítést egy személyiségfejlesztő folyamat – elméleti és gyakorlati megállapítások egyaránt – támogatja, melynek célja a tanárok lelki el...

Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 2020

Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, 2021

Acta Polytechnica Hungarica, 2021

A 21. szazadi pedagogusoknak jelentős kihivasokkal kell szembenezni, hiszen olyan generaciot kell... more A 21. szazadi pedagogusoknak jelentős kihivasokkal kell szembenezni, hiszen olyan generaciot kell oktatniuk, akik a digitalis korban szulettek es szocializalodnak. A netgeneracionak nemcsak az online terben valo viselkedese valtozott meg, hanem a tanulasi es ismeretszerzesi szokasaik, a gondolkodasuk es az agyi tevekenyseguk is. Ebbe a helyzetbe robbant be 2020 marcius kozepen a COVID-19 miatt az iskolak bezarasa es az online tavoktatas bevezetese. A 2020 majusaban a kozepiskolas tanulok koreben (N=560) vegzett online kerdőives kutatas azt vizsgalta, hogyan eltek meg azt az időszakot a serdulők, hogyan tudtak alkalmazkodni a kihivasokhoz. A kutatas eredmenyei azt mutattak, hogy a netgeneracio nem elvezte az online tanulast. Bar meg tudtak oldani iskolai feladataikat, sőt a kapcsolatot is megfelelően tudtak tartani tanaraikkal, de sem a koncentraciojuk nem novekedett, sem az iskolai eredmenyeik nem lettek jelentősen jobbak. Raadasul rosszul eltek meg a valos terben zajlo kortars kapc...

Early school leaving is a big problem both for the individual and the family, as well as for the ... more Early school leaving is a big problem both for the individual and the family, as well as for the school and the whole society. Students who leave school without qualification have much worse opportunities in the future, regarding career, income, promotion, health conditions, etc. In Hungary, secondary school dropout is a current problem; however, the ratio of it must be under 10% by 2020 according an EU strategy. There are several causes leading to school dropout, such as, family background, conflict between family and school, absenteeism from school, bad school achievements, weak school contacts, school failures, etc. The purpose of the research was to find the main causes of early school leaving – according to teachers’ opinion. The research was carried out in a Vocational Centre among teachers in the form of self-administered questionnaire in 2017. In the questionnaire, five categories were identified (students’ features, family, peers, teachers, and institution) that may contrib...

KnE Engineering, Apr 8, 2020

Practice and Theory in Systems of Education, 2015

In the strategy 'Europe 2020', EU claimed the aims to increase the ratio of graduates amo... more In the strategy 'Europe 2020', EU claimed the aims to increase the ratio of graduates among 30-34-year old people, which means the expansion of the number of students in higher education as well as the decrease of dropouts. This double purpose is considered to be a big challenge both for countries and for higher educational institutes. It could be stated that parallel with the increase of higher education enrolment, supporting students who have already been admitted to higher education must be emphasized so that they could absolve their subject and take their degree.

Interação - Revista de Ensino, Pesquisa e Extensão, 2019

Today we can talk about a sufficient formation of both negative and positive attitudes towards th... more Today we can talk about a sufficient formation of both negative and positive attitudes towards the introduction of new technologies. This is the technophobia that continued to be fueled by such objective factors as job slashing caused byevents and new inventions. Technophobia includes cognitive, emotional and behavioral components. Along with individual factors (self-efficacy, open-mindedness, anxiety level, user’s experience, emotional state, etc.), the formation of technophobia is influenced by interpersonal factors (communication with colleagues, friends and relatives on the subject of technologies), group and ntergroup factors (clash of interests of different relevant groups in connection with the appearance of new technologies, group stereotypes –representations of typical users of the given technology, its developers, etc.), as well as societal factors (mass culture and mass media, the level of technological and economic development of a country, cross-cultural features).In th...

Képzés és gyakorlat, 2021

Közoktatási rendszerünk középiskolai fokán jelenleg a Z-generációba tartozó fiatalok foglalnak he... more Közoktatási rendszerünk középiskolai fokán jelenleg a Z-generációba tartozó fiatalok foglalnak helyet, míg tanáraik javarészt az X és a Baby boomer nemzedékhez tartoznak. Utóbbi csoportok tagjai a digitális technika és az internet használatát felnőttként tanulták meg, ezzel szemben a Z-generáció tagjai már az online világba születtek bele. Jövőképük és attitűdjük is teljesen különbözik a korábbi generációkétól, nem beszélve az értékeikről és a prioritásaikról. Az idősebb generációba tartozó szüleik és pedagógusaik ezzel sokszor nehezen tudnak azonosulni, és hajlamosak sztereotip állításokkal negatívan jellemezni a Z-seket. A kutatás célja az volt, hogy fel-térképezzük a középiskolások véleményét: mennyire értenek egyet a róluk kialakított sztereotípiákkal, illetve milyennek látják szüleik nemzedékét. Az anonim digitális kérdőívet a közösségi médián keresztül terjesztettük.

2nd IRI International educational conference, 2014

In the strategy 'Europe 2020' EU claimed the aims to increase the ratio of graduates among 30-34-... more In the strategy 'Europe 2020' EU claimed the aims to increase the ratio of graduates among 30-34-year old people, which means the expansion of the number of students in higher education as well as the decrease of dropouts. Although higher education drop-out could be detected in all countries, its rate is different. In Hungary, the risk of drop-out is an up-to-date problem, typical to the whole higher education. Despite its significance, not enough attention has been paid to this topic in the policy of higher education during the last years. Institutes do not have 'correct data indicating students' drop-put, academic overrun and interruption of studies'. (Molnár, 355.) Since 2013, the College of Dunaújváros has put students' success in the focus. In 2014, the College has launched the project of Supporting Students' Success (HASIT). Several reasons leading to drop-out have been identified and the management with the staff has started to handle the problem. One step of this process was a survey, carried out in May and June 2014, among all the students who should finish their academic studies with a thesis and the final state exam in this semester according to their standard curriculum. The sample (N=172)-about one third of the population-includes students from 30 different majors studying both as correspondence and full-time students. The academic results of three quarters are proved to be good or very good. Nevertheless 30% of the students cannot take their final state exam in the semester of acquiring university leaving certificate. As an explanation for this unsuccessful performance, most students claimed they could not take their all previous exams or write their academic thesis. In the background there are several reasons, the most significant ones are problems in the family and at the workplace, as well as the lack of enough information. The most important factors of the possible solutions regard thesis writing: starting earlier, getting more information, having more central consultations. Many students work before and during their college studies. Although this has several advantages (gain work experience, build professional network, provide financial independence), this has some drawbacks considering students' academic career too: they often have worse results, could not finish their studies without overrunning or take the language exam. As the number of students studying in higher education has increased, there are lots of students who need more support to finish their studies successfully. The college should support students to avoid drop-out by making the mentor system work properly, offering extracurricular lessons to help students to take their exams, and providing more support and information on thesis writing.

Országos Neveléstudományi Konferncia, 2010

A kábítószer-fogyasztás valós, és a 90-es évek eleje óta egyre növekvő probléma hazánkban is. Az ... more A kábítószer-fogyasztás valós, és a 90-es évek eleje óta egyre növekvő probléma hazánkban is. Az egyik legérintettebb korosztály a serdülők. Az ma már egyetlen szakember számára sem kérdés, hogy szükség van prevencióra, ám kérdés, hogy melyek módszerek hatékonyak a gyakorlatban. A tanulmány azt kívánja bemutatni, hogy milyen a vizsgált populáció kábítószer-érintettsége a tanulók és a pedagógusok szerint, valamint igyekszik feltérképezni, hogy a pedagógusok szerint melyek a hatékony és melyek a hatástalan elsődleges és másodlagos prevenciós módszerek a serdülőkori kábítószer-fogyasztás megelőzése és csökkentése érdekében. A tanulmány egy 2008-2009-es kutatás eredményeit dolgozza fel, mely vizsgálatban alkalmaztuk mind a kvantitatív (kérdőív), mind a kvalitatív (félig strukturál interjú) kutatási módszereket. A tanulmány végén kísérletet teszünk néhány, a pedagógusok által említett, a gyakorlatba is alkalmazható és komplexitásra törekvő módszer bemutatására. I. A hazai kábítószer-fogyasztás jellemzői Az emberi kultúrákban bizonyos pszichoaktív anyagok a kezdetektől fogva jelen vannak, és fontos szerepet játszanak. A különféle kultúrákban hasonló vagy különböző pszichoaktív szerek terjedtek el domináns drogként, és ez a domináns szer beépült mind a szociális interakciókba, mind a konfliktuskezelési mechanizmusokba. Pszichoaktív szernek minősül minden olyan kémiai anyag, amely a központ idegrendszerre fejti ki hatását (Demetrovics, 2007). Ezek a kémiai anyagok azonban nagyon sokfélék lehetnek, így csoportosításuk is több szempontból lehetséges. A leginkább elfogadott csoportosítás az idegrendszerre gyakorolt hatás alapján történik. Ez alapján megkülönböztetünk stimulánsokat, depresszánsokat és hallucinogéneket. (Demetrovics, 2002)

Országos Neveléstudományi Konferencia, 2011

Tájékoztatás helyett interaktivitás és érzelmi bevonódás-avagy hogyan lehet hatékony a drogpreven... more Tájékoztatás helyett interaktivitás és érzelmi bevonódás-avagy hogyan lehet hatékony a drogprevenció? Az elmúlt egy-két évtizedben, jelentősen megnőtt a serdülőkori kábítószer-fogyasztás mértéke, ráadásul az iniciáció egyre korábbi életszakaszra tolódik ki. A valódi veszély azonban abban van, hogy "ekkor rögzülhetnek azok a kondicionálási jelenségek, amelyek … a drog használatát kellemes hatásokkal kapcsolják össze" (Pikó, 1999). Nyilvánvaló tehát, hogy szükség van iskolai prevenciós programokra, melyek azonban csak úgy lehetnek hatékonyak, ha a tudásátadás mellett figyelmet fordítanak az érzelmi nevelésre, a kommunikációs és szociális kompetenciák fejlesztésére és alternatívák felkínálására. Egy önkormányzat megbízásából került sor néhány iskolában a kábítószer-használat mértékének felmérésére, egy prevenciós program kidolgozására és a foglalkozások megtartására. A szerhasználat felmérése anonim önkitöltős kérdőívvel történt szisztematikus mintavétel alapján; az adatokat SPSS 17.0 programmal feldolgoztuk fel. Az eredmények azt jelezték, hogy a tanulók kb. negyede használ kábítószert; a leggyakrabban marihuánát, speedet, altatókat és nyugtatókat és mefedront-ami megfelel a hazai tendenciának. A serdülők közel felét ugyan zavarja, ha kortársai drogoznak, de majdnem ugyanekkora arányuk nem próbál társának segítséget nyújtani. A prevenciós program összeállításakor egy korábbi saját kutatás eredményeit vettük figyelembe. A program során 12-13 fős csoportokkal dolgoztunk, a tanulókkal-a megbízás szerint-kétszer találkoztunk. Fontosnak tartottuk, hogy a csoportokban elfogadó légkör alakuljon ki, ezért a program részét képezték a bizalmi játékok. A mai serdülők életében rendkívül nagy jelentősége van a vizualitásnak; ezért a drogok és a drogos életmód bemutatására képeket és filmeket használtunk fel, melyek valóban jelentős hatást gyakoroltak a fiatalokra. Soha nem alkalmaztunk klasszikus előadást, hanem beszélgetést kezdeményeztünk, melybe mindig sikerült bevonni a serdülőket, akik gyakran meséltek konkrét történeteket barátjukról, ismerősükről, sőt saját magukról is. Végül szituációs és szerepjátékokon keresztül próbáltuk fejleszteni a kommunikációs és probléma-megoldó képességüket. Néhány foglalkozás egy-egy részletét diktafonnal vagy kamerával rögzítettük. A program végén a részt vevő tanulók anonim értékelő kérdőívet töltöttek ki; ez alapján elmondható, hogy a tanulók 80%-ának tetszett a program. A fiatalokra legnagyobb hatást a filmek, a fényképek és valós történetek gyakorolták. A tanulók sajnos többnyire vonakodva vettek részt a szituációs játékokban-ezeknek azonban jelentős szerepe lehetne a drogprevencióban, hiszen ekkor megnyilvánulhat a fiatalok véleménye, attitűdje, érzelmi érintettsége, mely erősíthetné a pozitív kortárshatást. A kérdőív alapján elmondható, hogy a tanulók 25%-nak megváltozott a véleménye, és nem akar kábítószert használni (noha ez az adat valószínűleg túlzó), és csupán 8%-uk tartja továbbra is egyértelműen jónak a drogozást és használ szereket.

Országos Neveléstudományi Konferencia, 2017

A felsőoktatásban a lemorzsolódás jelentős probléma; az oktatást végzettség nélkül elhagyók arány... more A felsőoktatásban a lemorzsolódás jelentős probléma; az oktatást végzettség nélkül elhagyók aránya meglehetősen magas: beiratkozott hallgatók kb. 45%-a egyáltalán nem vagy a formális tanulmányi időn belül nem szerez végzettséget. A tudományterületek közül kiemelkedik a műszaki, az informatikai és a természettudományos terület. A lemorzsolódás veszélye legnagyobb mértékben az elsőéves hallgatókat fenyegeti. A lemorzsolódó hallgatók egy része intézményt vált, és máshol szerez diplomát-ám erről nincs adat. A MRK Lemorzsolódással foglalkozó munkacsoportja számos, a lemorzsolódáshoz vezető okot nevezett meg, pl. a tantervből fakadó nehézségek, a hallgatók motivációjának hiánya, a túl magas követelmények, a nem megfelelő tanulási szokások, oktatásszervezési okok, a tanulmányok finanszírozásának problémája, a munkaerőpiac elszívó hatása és a nem megfelelő oktatási módszerek. A bizottság megállapította, hogy a felsőoktatási rendszer legnagyobb hatékonysági és eredményességi vesztesége a lemorzsolódó hallgatók, tehát lépéseket kell tenni a probléma megoldása érdekében. Szinte mindegyik felsőoktatási intézmény alkalmaz valamilyen jógyakorlatot a lemorzsolódó hallgatók számának csökkentésére. Az egyik vidéki felsőoktatási intézmény azonban egy komplex rendszert dolgozott ki, melyet HASIT-nak, azaz Hallgatói Sikerességet Támogató programnak nevezett el. A HASIT több lényeges elemből áll, melyek közül a legfontosabbak: egy informatikai monitoring rendszer, a szakmentori rendszer és a képzők képzése. Az AVATAR-nak elnevezett monitoring rendszer jól kidolgozott indikátorok alapján folyamatosan figyeli a hallgató előmenetélét, és erről naprakész tájékoztatást nyújt. Az indikátorok teljesülése alapján egy hétfokú skálán ábrázolja a hallgató érzelmi állapotát, melyet vizuálisan is megjelenít. A szakmentorok maguk is oktatók azon a szakon, ahol mentorálják a hallgatókat. Amellett, hogy csoportos konzultációkat tartanak és személyre szabott tanácsadást nyújtanak, a szakkal és a tanulmányokkal kapcsolatos ügyekben is segítik a hallgatókat. Napjainkban az oktatóknak másképp kell tanítaniuk, mint 15-20 évvel ezelőtt, hogy motiválni tudják a hallgatóikat. Éppen azért szükség van az oktatók képzésére is, hogy empátiával viszonyuljanak a hallgatóhoz, hogy képesek legyenek alkalmazni a legújabb pedagógiai módszereket, és hogy ellenállók legyenek a kiégéssel szemben. Mindezek az elemek kezdetektől fogva részét képezik a HASIT-nak, amely még 2012-ben elidult el az intézményben. Az elmúlt 5 évben az egyetem jelentős sikereket ért el a lemorzsolódás csökkentésében: a kurzusteljesítés aránya a 2012-es 67%-ról 2016-ra 78%-ra emelkedett, úgy, hogy közben az oktatás minősége nem romlott. Az utóbbi években a rendszer új elmekkel is gazdagodott: a nyelvvizsga megszerzését segítő nyelvtanfolyamokkal. A folyamatosan bevezetett változtatások átformálták az oktatók hozzáállását és gondolkodását is. Mára a HASIT a magyar felsőoktatás egyik jógyakorlata lett.

Országos Neveléstudományi Konferencia, 2017

A középiskolából való lemorzsolódás komoly probléma nem csak az egyén, de az iskolarendszer, a kö... more A középiskolából való lemorzsolódás komoly probléma nem csak az egyén, de az iskolarendszer, a közösség és az egész társadalom számára is. Azok a tanulók, aki nem végzik el a középiskolát, kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, nagyobb valószínűséggel lesznek egészségügyi problémái, követnek el bűncselekményt, és gyakrabban szorulnak állami segélyekre. (Christle, et. al., 2007) A korai iskolaelhagyás hazánkban 11,6%, melyet egy Európai Uniós stratégia lapján 2020-ra 10% alá kell csökkenteni. A korai iskolaelhagyás az esetek többségében a serdülőkor idején, a középfokú oktatásban következik be. A korai iskolaelhagyásnak számos oka van. A szakirodalom alapján a leggyakoribb okok: sok hiányzás, diszfunkcionális család, értékrendbeli különbségek, etnikumhoz való tartozás (Kőműves, 2010); iskolai kudarcok, rossz jegyek, bukás, magatartási problémák (Neild, et. al., 2001); valamint ha a tanuló nem köteleződik el az iskola iránt viselkedésében, érzelmeiben és kognitív szinten (Archambault, et. al., 2009). Jelen kutatás egy közép-dunántúli Szakképzési Centrumban vizsgálta meg a lemorzsolódáshoz vezető okokat. Arra kerestük a választ, hogy milyen okok befolyásolják leginkább a korai iskolaelhagyást a szakképzésben. A kvantitatív vizsgálat önkitöltős anonim kérdőívvel zajlott a Centrum tagintézményeinek pedagógusai körében 2017 áprilisában. A 7 tagintézményből 158 pedagógus töltötte ki a kérdőívet, iskolánként megközelítőleg azonos arányban, így a minta az adott Centrumra nézve reprezentatívnak mondható. A lemorzsolódás többféleképpen is definiálható. A megkérdezett pedagógusok közül a legtöbben (81 fő) úgy vélték, hogy azt nevezzük lemorzolódásnak, ha a tanuló elhagyja az iskolarendszert. A kérdőívben 28 okot soroltunk fel öt csoportra tagoltan (egyén személyes jellemzői, család, kortársak, pedagógus, intézmény), és feltártuk, hogy a tanárok szerint melyik ok milyen mértékben befolyásolja a lemorzsolódást. Az eredmények azt mutatták, hogy a tanárok szerint a korai iskolaelhagyásra leginkább a tanuló személyes jellemzői és társak vannak hatással, míg a pedagógusok és az iskolai légkör kevéssé hat a lemorzsolódásra. Ugyanakkor az iskolarendszer elhagyása, azaz a végső lemorzsolódás, pontosan a pedagógusok módszereivel és az extra-curriculáris programok hiányával mutatott pozitív szignifikáns korrelációt. (r= 0,244; r= 0,173). A pedagógusok szerint tehát a tanulók deviáns magatartása, a sok hiányzás és a gyenge tanulmányi eredmény befolyásolja jelentős mértékben a lemorzsolódást, ám a pedagógusok és az iskola szerepét egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni. A jobb pályaorientáció és az átjárhatóság biztosítása mellett szükség lenne a pedagógusok lelki állóképességének erősítésére, a nevelési feladatok előtérbe kerülésére, a tanórán kívüli programok számának növelésére és a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésére is.

Országos Neveléstudományi Konferencia, 2017

Napjainkban a középfokú végzettség megszerzése munkaerő-piaci szempontból szinte alapvetőnek szám... more Napjainkban a középfokú végzettség megszerzése munkaerő-piaci szempontból szinte alapvetőnek számít. Mind az Eustat, mind a KSH adatai azt támasztják alá, hogy a legalább középfokú végzettséggel redelkezők nagyobb eséllyel kapnak munkát, magasabb a jövedelmük, egészségesebb életet élnek, és aktívabban részt vesznek a társadalmi döntéshozatalban. (Juhász-Mihályi, 2014) Az EU egyik fő stratégiája, hogy 2020-ra 10% alá kell csökkenteni a népesség körében a középfokú végzettséggel nem rendelkezők arányát. Hazánkban ez a mutató a 15-64 éves korosztály körében jelenleg 21,8%. Kőműves (2010) szerint a a korai iskolaelhagyást megelőző stratégiákat három csoportba lehet sorolni: rendszerszintű (képzési utak átjárhatósága, pályorientáció fejlesztése), iskolai szintű (kockázati tényzők felismerése, pedagógiai módszerek fejlesztése) és egyéni szintű (egyéni mentorálás, személyre szabott tanulási módszerek). E három szintből a pedagógusok hatásköre az iskolai és az egyéni szintű problémák kezelésre terjed ki, ezért a vizsgálat is erre fókuszált. Jelen kutatás egy közepes méretű Szakképzési Centrum pedagógusainak körében zajlott anonim kérdőíves vizsgálattal 2017 áprilisában. A kérdőívet a Centrum 7 tagintézményéből 158 pedagógus töltötte ki, a minta az adott Centrum tekintetében reprezentatív volt. A kutatás hipotézise az volt, hogy a pedagógusok szerint a lemorzsolódás csökkentésében hatékonyabb eszköz a nevelési problémák jobb kezelése, mint a változatosabb oktatási módszerek alkalmazása. Az általánosan definiált lemorzsolódást csökkentő tényezők közül a tanárok szerint legkevésbé lényegesek az iskolai szabadidős programok (3,12) és a módszertani megújulás (3,46). A részletesen felsorolt faktorokat értékelve a pedagógusok úgy vélték, hogy leginkább a több pozitív visszajelzés (4,28) és az alcsonyabb pedagógusi óraszámok (4,19), legkevésbé pedig a tanulószobai rendszer (3,04) és az egységes digitális napló (2,91) csökkenthetné a lemorzslódást a szakképzésből. A változók faktoranalízissel történő vizsgálata alapján 8 tényezőcsoportot lehetett elkülöníteni, melyek közül a legfontosabbak a módszertani kultúra változtatása, a nevelési problémák kezelése és a jobb munkakörülmények biztosítása. Kereszttáblával összehasonlítva a részminták között csak néhány esetben van szignifikáns különbözőség: leginkább a különböző végzettségi szinttel rendelkező tanárok látják másként a probléma kezelésének lehetőségeit. A hipotézis beigazolódott, mivel a nevelési problémák megoldására ható tényezőket fontosabbnak ítélték, mint a változatos módszertan alkalmazását. Noha ezzel a kutató is egyet ért, ám nem szabad elfelejteni a Z generáció jellemzőit: rövid távú figyelem, teammunka és kreatív feladatok kedvelése. Nem véletlen, hogy a CroCoos projekt eredményei szerint a lemorzsolódás egyik legfonotosabb indikátora éppen az unalom. χ 2 =

10th International Conference on Theory and Practice in Education, 2018

At present, the pace of technological progress is outstripping the ability of society to comprehe... more At present, the pace of technological progress is outstripping the ability of society to comprehend changes and elaborate social agreement on the use of new technologies. New inventions are announced nearly every month but it is often impossible to foresee what consequences, advantages and disadvantages they will have in society. Moreover, it is still not known how these technological changes influence education. As some technological innovations, such as unmanned vehicles or gene engineering, have already been introduced in real life situations, the space of technological development induces the questions: what should be changed in education, in curricula, in teachers’ methodology, even, in teacher training so that schools could prepare students to use new technology in an effective and sensible way.
The research, which forms the basis of the presentation, focuses on people’s attitude towards new technology. It was an international survey carried out in four different countries (Russia, China, Brazil, and Hungary) by a digital questionnaire. In Hungary the research was done in September 2018; nearly 280 people responded it. Although the research is not representative, people of various ages answered the questions (the youngest was 18, while the oldest 73) providing the opinion of nearly all generations. The respondents are mostly graduates with a degree.
Regarding their knowledge about new technology, more than one third of them declared that they are fairly well or well informed. Taking into consideration the extent of using new technology in everyday life, opinions are different according to the invention. People are mostly ready to use portable devices measuring health status (4.30), electric cars (4.47), domestic 3D printer (4.34), clothes made of “smart” nanomaterials (4.18), smart house (3.90), and portable devices of additional reality, glasses or lenses (3.90). On the other hand, they are more likely to be against to genetically modified food (1.90), psychopharmacological remedies increasing brain power, such as “pills of genius” (2.46), and robot-judges (2.51).
Introduction and especially mass usage of technological innovations should have an impact on all levels of education from primary school to university. The presentation does not intend to give exact solutions to the problem, it is more likely to bring up questions about the issue. Should the number of scientific subject lessons be increased to provide more information for students and to prepare them for natural science university studies? How should legislation be changed to exactly state responsibilities, regarding robot judges, robot surgeons or editing children’s genome? What issues should be incorporated into the content of the subject ‘Ethics’ so that students could learn how to behave in new social situations? In the framework of which subject should students be taught to make a difference between science and fake information and deception? How could teacher trainees be prepared so that they could give authentic answers on students’ questions? All these questions must be answered in some years to catch up with social changes caused by technological development.

Országos Neveléstudományi Konferencia, 2018

A kompetencia gyakran használt fogalom, amely magában foglalja az ismeretek mobilizálását, a kogn... more A kompetencia gyakran használt fogalom, amely magában foglalja az ismeretek mobilizálását, a kognitív és gyakorlati képességeket, a szociális-magatartási komponenseket és attitűdöket, valamint az értékrendet (András és mtsa, 2016). Hazai és nemzetközi szinten is fejtörést okoz azonban, milyen társadalmi, gazdasági és tudományos szűrőket használjunk, hogy a folyton változó és bővülő ismeretekből leképezhető tudás mérhető legyen (Vass, 2010). A NAT 2003. évi felülvizsgálatánál világosan meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, melyek mindenki számára szükségesek az élethosszig tartó tanuláshoz (NAT, 2003). A problémát az jelenti, hogy míg a közoktatásban kialakult gyakorlata van a tanulók kompetenciamérésének, addig a felsőoktatásba bekerülő hallgatóknál ez nem történik meg Pedig ismert tény, hogy a lemorzsolódás a felsőfokú képzés első évfolyamán a legmagasabb (András-Rajcsányi-Szabó, 2017) , ami a szükséges képességek hiányából is fakad. A kutatás célja az volt, hogy felmérje, milyen szintű kulcskompetenciákra van szükség a köz-és a felsőoktatásban, és hogy van-e jelentős különbség a szakmai közoktatás és a felsőoktatás elvárásai között. Azt feltételezzük, hogy a pedagógusok alacsonyabb szintű kompetenciákat várnak el a tanulóiktól, mint az oktatók hallgatóiktól; illetve hogy a hallgatók szerint a kompetenciák alacsonyabb szintje is elegendő a tanulmányok sikeres befejezéséhez. A vizsgálatot 2018-ban három csoportban végeztük el: a szakképzésben tanító pedagógusok (117 fő), a felsőoktatási oktatók (54 fő) és hallgatók (188 fő) körében. A felmérésben a kulcskompetenciákat lebontottuk összetevőikre, majd minden egyes kompetencia esetében átlagot számoltunk. A vizsgálat feltárta, hogy nincs szignifikáns különbség sem a pedagógusok és a felsőoktatási oktatók, sem pedig az oktatók és hallgatók véleménye között abban a tekintetben, hogy milyen szinten szükséges a kulcskompetenciák birtoklása. Rendkívül meglepő azonban, hogy 7 kompetenciaterület esetében a pedagógusok magasabb szintű kompetenciákat várnak el tanulóiktól, mint az oktatók hallgatóiktól (pl. anyanyelvi, matekatikai, digitális kompetencia), illetve néhány kompetencia estében a hallgatók szerint magasabb szint szükséges a sikerességhez, mint oktatóik szerint (pl. digitális, vállalkozói, természettudományos). Amikor azonban kereszttáblás vizsgálattal összehasonlítottuk, hogy milyennek ítélik meg az oktatók és a hallgatók a felsőoktatásban tanulók jelenlegi kompetenciaszintjét, a khi-négyzetpróba alapján-a digitális kompetenciát kivéve-valamennyi kulcskompetenciánál szignifikáns különbség mutatkozott az oktatók és a hallgatók véleménye között: az oktatók jelentősen alacsonyabbra értékelték (becsülték meg) hallgatóik kompetenciaszintjét.

Országos Neveléstudományi Konferncia, 2018

A középiskolából való lemorzsolódás probléma az egyén, a család és az egész társadalom számára. A... more A középiskolából való lemorzsolódás probléma az egyén, a család és az egész társadalom számára. Azoknak a tanulóknak, aki nem végzik el a középiskolát, kevesebb esélyük lesz a munkaerőpiacon, nagyobb valószínűséggel lesznek egészségügyi problémáik, és gyakrabban szorulnak majd állami segélyekre. (Christle, et. al., 2007) A korai iskolaelhagyás hazánkban 11,6%, melyet egy Európai Uniós stratégia alapján 2020-ra 10% alá kell csökkenteni. A lemorzsolódásnak számos oka van, a leggyakoribbak: sok hiányzás, diszfunkcionális család, értékrendbeli különbségek, (Kőműves, 2010); iskolai kudarcok, rossz jegyek, bukás, magatartási problémák (Neild, et. al., 2001); valamint ha a tanuló nem köteleződik el az iskola iránt (Archambault, et. al., 2009). Az előadás két, egymással összefüggő kutatás eredményeit mutatja be. A felmérés egy Szakképzési Centrumban vizsgálta meg a lemorzsolódáshoz vezető okokat egyrészt a pedagógusok, másrészt a tanulók és a szülők körében. Mindkét vizsgálat önkitöltős anonim kérdőívvel zajlott; az első 2017 áprilisában a Centrum pedagógusainak körében, 158 pedagógus töltötte ki a kérdőívet. A második felmérést 2018 tavaszán végeztük ugyanezen Centrumban tanuló diákok és szüleik között, 138 tanuló és 106 szülőt válaszolt. Azt feltételeztük, hogy a pedagógusok szerint elsősorban a tanulók személyes tényezői vezetnek a lemorzsolódáshoz, míg a tanulók és a szülők szerint inkább a tanárok és az iskola a felelősek a lemorzsolódásért. A lemorzsolódás többféleképpen is definiálható. A megkérdezett pedagógusok közül a legtöbben (81 fő) úgy vélték, hogy azt nevezzük lemorzolódásnak, ha a tanuló elhagyja az iskolarendszert. A pedagógusok kérdőívében 28 okot soroltunk fel, és feltártuk, hogy a tanárok szerint a korai iskolaelhagyásra leginkább a tanuló személyes jellemzői és a társak vannak hatással. A tanulók és a szülők kérdőívében 17 tényezőt soroltunk fel, melyek vagy teljesen, vagy részben megegyeztek a pedagógusi kérdőívben felsorolt változókkal. A szülők hasolóképpen gondolkodtak, mint a pedagógusok: szerintük is a legmeghatározóbb okok a tanulók személyes jellemzői. Bár a tanulók szerint is lényegesek a személyes sajátosságok, ők a legfontosabb okok között megemlítettek az iskolával és a pedagógusokkal kapcsolatos tényezőket is. Ugyanakkor a pedagógusok szerint az iskolarendszer elhagyása, azaz a végső lemorzsolódás, pontosan a pedagógusok módszereivel, az extra-curriculáris programok és a közös döntések hiányával mutatott nem túl erős, de szignifikáns korrelációt (r= 0,244; r= 0,173; r= 0,197). A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a hipotézis nem igazolódott be, mert a szülők egyáltalán nem, a tanulók pedig csak részben tartják felelősnek a pedagógusokat és az

29th EURASHE Annual Conference, 2019

Student dropout is a significant problem in Hungarian higher education, the ratio of students lea... more Student dropout is a significant problem in Hungarian higher education, the ratio of students leaving education without qualification is considerably high. The most problematic fields are: informatics, natural sciences, and engineering. The Work Group of Hungarian Rectors’ Conference listed several factors contributing to dropout, such as curriculum problems, lack of students’ motivation, too high requirements, non-appropriate learning habits, and non-suitable teaching methods.
One of universities has elaborated a complex system, called Student Success Support Project (SSS). It consists of several significant elements: an IT monitoring system, the mentor system, and training the trainers. The IT monitoring system, called AVATAR, continuously monitors students’ advancement on the basis of particular indicators. Based on the accomplishment of these indicators, the system presents and visualizes students’ emotional state on a 7-grade scale. Mentors are university teachers. Besides holding group consultations and offering private counselling, they help students with arranging things in accordance with their study program, support students’ integration and advancement at the university. Nowadays, university teachers should be trained to be able to motivate their students, apply the most up-to-date teaching methods, and have resilience to burnout.
All these elements are the basic parts of the SSS Project, which was launched in 2012. During the last 6 years, the university has had significant success in reducing student dropout – while it could maintain the quality of education. The Project has changed teachers’ attitude. By today, SSS has become one of the best practices of Hungarian higher education.

I. Szakképzés és Oktatás: Ma – Holnap konferencia. Fejlődés és partnerség, 2019

At present, the pace of technological progress is outstripping the ability of society to comprehe... more At present, the pace of technological progress is outstripping the ability of society to comprehend changes and elaborate social agreement on their use. Today young generation's social interactions take place in virtual environment. According to data, today adolescent population started to use the Internet at the age of 10. Both young adult (19-29) and adolescents (16-18) live their lives online and spend 6-8 hours a day on the Internet. (http://nmhh.hu) Continuous presence in social media is usual behaviour of adolescents expected by the peers. However, being continuously in online relationships has bad consequences: young people cannot properly handle separation anxiety disorder (Tari, 2015). Moreover, it is proved that using smart devices and browsing the Internet causes addiction. According to experts, among the risks that are caused by the Internet and social media, the most significant ones are Internet addiction, cyber bullying, involvement into illegal activities, and stimulation for antisocial or self-destructive behaviour (Patrakov et.al.). An international research examined teachers' view on adolescents' behaviour in real life situations and in social media. The Hungarian research was conducted in February 2019 in 8 different secondary schools; the sample contains 143 elements. Experts wanted to see whether teachers see any differences between students' behaviour 4-5 years ago and now. According to the results, teachers realize a change in adolescents' behaviour even in such a short period: all risk behaviours (such as acquaintances in social media are considered friends, cannot concentrate for long time, speak about school situations with difficulty) have become more frequent in the last few years. There are significant positive correlations between behaviour directly connected to school (spend time on the Internet instead of studying) and attitude to other people and the community (indifferent towards social events: r=0,376; openly express belonging to specific groups: r=0,438; take sexually coquetting photos: r=0,395). Based on the results, it seems obvious that teachers and teacher trainees should be trained on digital literacy-regardless their speciality-so that they could educate digital citizens for the future. Having examined the standard curricula of Hungarian universities, we could state that nearly all teacher-training programs contain one or more subjects discussing ICT (Digital Pedagogy, ICT in Pedagogy). However, these subjects refer to only the teaching-learning process. Subjects that help future teachers how to influence students' behaviour and communication (Pedagogical Communication and Conflict Management, Education and Teaching in Changing Society) refer to general problems, and it is not clear to what extent issues like digital etiquette or law are

I. Szakképzés és Oktatás: Ma – Holnap konferencia. Fejlődés és partnerség, 2019

In the era of robotics, 3D-printing and tailor-made world the question occurs: what kind of compe... more In the era of robotics, 3D-printing and tailor-made world the question occurs: what kind of competencies the future generation will need in the world of work. According to the report of World Economics Forum (www.weforum.org) the preferred competencies of the labour market are constantly changing: a prognosis from 2018 says that the five most important skills will be analytical thinking, innovation, active learning, creativity and critical thinking in 2022. Now this date is not so far from our everyday life. Parallel to this it is also a fact that the traditional methods are not suitable enough to teach the Z generation or even to make them more attentive or motivated. The diverse methods of information technology have already spread into the university education and a pedagogical paradigm shift can be perceived (Prievara, 2018). The latest methods, like project method, e-learning, BYOD, gamification, MOOC, are available in higher education as well, although it is a question how much the teachers apply these methods in their teaching process. The new techniques not only make the students more motivated but also (Lin, et.al., 2017) they enhance them with those sorts of skills that are indispensable to be successful in the field of labour. The research was aimed to find answers how much the engineer students are satisfied with the training they are given in accordance with their future profession, what kind of attitude they have towards their prospective occupation. The international research was carried out amongst engineer students in four countries in the spring of 2019. In the Hungarian pilot survey, 65 students (mechanical engineers and computer science engineers) were involved studying on the third and fourth grade. The most important factors to choose the university are: after taking the degree it is easy to find a job (73%), interests in technology (67%), the costs of studies (64%)-while the prestige of the university was not among the most important aspects (45%). Regarding the quality of the training, students find significant the factors that are closely connected to their future jobs (gain good work experience during the internship (77%), connection between university training and real professional knowledge (73%), access to modern technology in the university (78%). However, up-to-date factors, such as access to MOOC (41%), access to Erasmus programs (41%), and participation in dual training (53%), have less important for students. More than 70% of students do not regret at all their choice to become an engineer. Evaluating their future career priorities, students consider the most important to practice their learned job (work in their profession (78%), have chances to use their skills and talent (76%), financial reward (high wages (76%), and good work environment (friendly atmosphere (86%), work-life balance (83%).

Országos Neveléstudományi Konferencia, 2019

Felkészíti-e az iskola a tanulókat a technológia innovációk okozta változásokra? Az elmúlt 20-30 ... more Felkészíti-e az iskola a tanulókat a technológia innovációk okozta változásokra? Az elmúlt 20-30 évben elképzelhetetlenül gyors változások mentek végbe a technológia fejlődésében, ennek oktatása sok országban ma már a tantervek részét képezi. Maduakolam szerint a technológia tanítása nem csak a tanulók tudását és képességeit növeli, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy "… fejlődjön az etikai látásmódjuk és társadalmi bölcsességük" (2016: 4). Balkan Kiyici (2018) úgy fogalmaz, hogy a technológia tanítása abban segíti a tanulókat, hogy észszerű és egyben érzékeny módon döntsenek és etikai elveket kövessenek. A pedagógusokon kívül azonban a tankönyvek szerpe is jelentős, ha azt szeretnénk, hogy a tanulók megfelelő szintű digitális műveltséggel (literacy) rendelkezzenek (Izci, 2017). A technológiai fejlődés üteme felveti a kérdést, hogy mit kell megváltoztatni az oktatásban azért, hogy az iskolák fel tudják készíteni tanulóikat az új technológia hatékony és értelmes alkalmazására. A kutatás egyik része egy nemzetközi kérdőíves felmérés volt az embereknek az új technológia iránti viszonyulásukkal kapcsolatban. A vizsgálatba csak a magyarországi lekérdezés eredményeit vontuk be, melyet 2018 szeptemberében végeztünk az interneten keresztül, és amelyre közel 280 válasz érkezett. A vizsgálat másik része tartalomelemzés volt: az 51/2012. számú EMMI rendeletben meghatározott gimnáziumi kerettantervek közül a biológia, fizika, informatika és etika tárgyak tanterveit, valamint ugyanezen tárgyak érettségi vizsgakövetelményeit tekintettük át. A vizsgálat fő szempontja az volt, hogy a legújabb technológiai innovációkat és azok hatásait tanítják-e a középiskolás tanulóknak. A fókusz arra a 22 innovációra esett (pl. önvezető autó, genetikailag módosított élelmiszerek, robot-sebészet), amelyekről a kérdőívben megkérdeztük, hogy használnák-e a mindennapi életben. Ez határozta a tantárgyak kiválasztását is. A kérdőívre adott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar emberek leginkább hajlandók használni az elektromos autót, az otthoni 3D-s nyomtatót, a nanotechnológiával készített ruhát és a kiterjesztett valóság eszközeit, és inkább elzárkóznak a genetikailag módosított élelmiszerektől, az agyi kapacitást megnövelő szerektől és a robot-bíróktól. Míg az első csoportba tartozó innovációk elfogadottsága 4,00 fölött volt egy ötfokozatú skálán, addig az elutasított dolgok maximum 2,5 átlagot kaptak. A tartalomelemzés során megállapítottuk, hogy bár mind a tantervekben, mind az érettségi követelmények között vannak modern témák (pl. speciális üzemanyaggal működő járművek, kvantumfizika, géntechnológia, klónozás, tudatos vásárló), a legújabb innovációk többsége nem szerepel a tananyagban. A legjelentősebb lemaradásban az informatika van, amelynek tananyagát többnyire a 20. századi témák képezik: weblapok készítése, internetfüggőség, információbiztonság, programozás. Az előadással olyan kérdéseket kívánunk felvetni, amelyekre-a változások üteme alapján-az elkövetkező néhány évben válaszolni kell.

Országos Neveléstudományi Konferencia, 2019

A serdülők kockázatviselkedése az interneten-a szülők és a pedagógusok szerint A Z generáció az i... more A serdülők kockázatviselkedése az interneten-a szülők és a pedagógusok szerint A Z generáció az interneten éli életét, szociális interakcióik virtuális környezetben zajlanak (Patrakov et.al., 2018). Az NMHH adatai szerint a mai középiskolás populáció 10 éves korában kezdi el használni az internetet (http://nmhh.hu). A fiatalok egyre több időt töltenek az interneten, a közösségi oldalakon való folyamatos jelenlét pedig egy, a közösség által elvárt viselkedési forma, melynek hiányában a fiatal kirekesztődhet a kortárs közösségből (Tari, 2015). Az internet és a közösségi oldalak használatából adód veszélyek között a kutatók a legfontosabbak tartják a függőséget, az online zaklatást és az antiszociális és az önpusztító viselkedésformákra való ösztönzést (Patrakov et.al., 2018). Noha ezekkel valamennyire tisztában vannak a szülők is, inkább nem ellenőrzik, hogy mit csinál (kivel barátkozik, milyen oldalakat látogat, kivel chatel) gyermekük az interneten (Kósa, 2018). A három országban végzett nemzetközi kutatás a serülők internetes viselkedését vizsgálta; a kutatás érdekessége, hogy nem a kamaszokat, hanem szüleiket és tanáraikat kérdeztük meg. A kutatók arra is keresték a választ, hogy melyek a leggyakoribb problémaviselkedések, és van-e különbség a szülők és a pedagógusok véleményé között. Azt feltételezzük, hogy a két csoport véleményé között nincs jelentős különbség. A magyar vizsgálat 2019 telén nyolc középiskolában zajlott papír alapú önkitöltős kérdőívvel. A vizsgálatba bevont iskolák között volt szakközépiskola, szakgimnázium és gimnázium is, illetve állami és alapítványi fenntartású intézménye is. Összesen 143 pedagógustól és 280 szülőtől kaptunk választ. A kérdések jelentős része közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódott az interneten való viselkedésmintázathoz. A kérdőívben szerepeltek a tanulóknak az iskolához való viszonyára (tanulás vs. internet), az érzelmi állapotára (lobbanékony) és az interneten mutatott viselkedésre (képeket oszt meg) vonatkozó kérdések is. Mind a szülőktől, mind a pedagógusoktól azt kérdeztük, hogy milyen gyakran figyelhetők meg ezek a helyzetek, tevékenységek; válaszaikat egy ötfokozatú skálán kellett. megadniuk. A két minta véleménye között egyetértés volt abban, hogy a leginkább gyakori az iskolához kapcsolódó negatív viselkedés, és a legkevésbé gyakori az internetes zaklatás. A gyakorisági átlagot tekintve azonban szignifikáns különbség van a szülők és a pedagógusok véleménye között szinte valamennyi változó esetében: a pedagógusok átlagosan kétszer gyakoribbnak ítélték meg az adott viselkedést, mint a szülők. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy a szülők rendkívül ritka előfordulást jeleztek: a legtöbb átlag 1,5 alá esett, vagyis a soha és a néha közé; a legmagasabb érték 2,18 volt, ez a koncentrációra vonatkozott. Felmerül a kérdés, hogy melyik csoport ítéli meg pontosabban a serdülők internethez kapcsolódó viselkedését. Az azonban bizonyos, hogy ezzel a problémával foglalkozni kell mind a családokban, mind az iskolákban.

Országos Neveléstudományi Konferencia, 2019

A felsőoktatásban alkalmazott módszerek vs. a munkaerőpiac elvárásai egy pilot vizsgálat tükrében... more A felsőoktatásban alkalmazott módszerek vs. a munkaerőpiac elvárásai egy pilot vizsgálat tükrében A robotika, a 3D-s nyomtatás és a személyre szabás világában felmerül a kérdés, hogy milyen kompetenciákra lesz szüksége a jövő generációjának a munka világában. A Világgazdasági Fórum jelentései alapján (www.weforum.org) a munkaerőpiac által preferált kompetenciák folyamatosan változnak: a 2018-as prognózis szerint 2022-ben a legfontosabb 5 képesség között szerepel az analitikus gondolkodás és innováció, az aktív tanulás, a kreativitás és a kritikus gondolkodás. Ezzel párhuzamosan az is tény, hogy a hagyományos módszerek már nem elégségesek a Z generáció oktatásához, figyelmük lekötéséhez, motiválásukhoz. Az információs technológiák változatos módszerei begyűrűztek az egyetemi képzésbe, és érzéklehető egyfajta pedagógiai paradigmaváltás (Prievara, 2018). Az új és a legújabb módszerek (projekt, e-learning, BYOD, gamifikáció, MOOC) elérhetők a felsőoktatási intézményekben, az azonban kérdés, hogy az oktatók valójában milyen arányban alkalmazzák ezeket. Pedig az új módszerek nem csak motiváltabbá teszik a hallgatókat (Lin, et. al., 2017), de olyan képességekkel is felruházzák őket, amelyek elengedhetetlenek a munkaerőpiaci sikerességhez. A kutatás arra kereste a választ, hogy a jelenlegi mérnökhallgatók mennyire elégedettek a képzésükkel, az oktatási módszerek kielégítik-e a hallgatók igényeit, és milyen mértékben készíti fel őket az alma mater jövőbeni munkahelyük elvárásaira. A nemzetközi kutatás 2019 tavaszán zajlott négy ország egyetemein. A pilotnak tekinthető hazai vizsgálatba egy felsőoktatási intézmény 65 harmad-és negyedéves mérnökhallgatóját (gépészmérnököket és mérnökinformatikusokat) vontuk be. A hallgatók szerint képzésük minőségét leginkább befolyásolják a szakmai gyakorlatok minősége (75%), a valódi szakma és az egyetemen megszerezhető tudás kapcsolata (73,4%) és a tanulás és munka összeegyeztethetősége (71,9%). Ezek az adatok arra utalnak, hogy a hallgatók tudatosan készülnek a munkaerőpiac elvárásaira. Ugyanakkor azonban az oktatók módszertani kultúrája még fejlesztést igényel, hiszen a hallgatók szerint a projekt, az esettanulmány, az online kurzusok csak néhányszor fordultak elő a képzésük során, a gamifikációt pedig nem is ismerik. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a módszerek közül sorrendben állításkor a leghatékonyabbnak a gyakorlati (15,6%) és laborórákat (18,8%) és a szakmai gyakorlatot (25%) tartották a hallgatók. Az az eredmény azonban, hogy az előadásokat a hallgatók 14,1%-a vélte a leghatékonyabbnak, míg a projektekről 10,9%, a mobil eszközök bevonásáról pedig csak 7,8% gondolta ugyanezt, jelzi az oktatók módszertani hiányosságait. Bár a gyakorlathoz kapcsolódó tevékenységek és módszerek rendkívül fontosak a képzés során, különösen a mérnökképzésben, a hallgatók szerint a ritkán és kis hatékonysággal alkalmazott oktatási módszerek számos olyan kompetenciát fejlesztenének (kritikus gondolkodás, komplex problémamegoldás, kreativitás), amelyet a munkaerőpiac már ma is fontosnak tart.