György Dancs | Ferenc Rakoczi II Transcarpathian Hungarian Institute (original) (raw)

Papers by György Dancs

Ukraïna. Kulʹturna spadŝina, nacìonalʹna svìdomìstʹ, derzavnìstʹ, Dec 31, 2022

Розкрито життя історичної постаті, тісно пов'язаної з адміністративнотериторіальними одиницями Уг... more Розкрито життя історичної постаті, тісно пов'язаної з адміністративнотериторіальними одиницями Угорщини-комітатами Берег та Угоча, що розташовувалися на території сучасної Закарпатської обл. З'ясовано, що саме тут Жигмонд Перені розпочав свою політичну кар'єру, обіймав важливі керівні посади в Березькому й Угочанському комітатах, а згодом став одним із провідних діячів епохи

Україна: культурна спадщина, національна свідомість, державність, 2023

Розкрито життєво історичної постаті, тісно пов’язаної з адміністративно-територіальними одиницями... more Розкрито життєво історичної постаті, тісно пов’язаної з адміністративно-територіальними одиницями Угорщини – комітатами Берег та Угоча, що розташовувалися на території сучасної Закарпатської обл. З’ясовано, що саме тут Жигмонд Перені розпочав свою політичну кар’єру, обіймав важливі керівні посади в Березькому і Угочанському комітатах, а згодом став одним із провідних діячів епохи реформ – періоду, який призвів до переродження феодальної системи Угорського Королівства в буржуазну модерну Угорщину.

Виснувано, що історія Угорщини ХІХ ст. – час реформ, революції, яка призвела до суспільних буржуазних перетворень, до визвольної боротьби, що прагнула захистити отримані здобутки, – багата на відомих визначних особистостей та політиків. Зазначено, що одне з чільних місць серед когорти цих непересічних і талановитих діячів посідає барон Жігмонд Перені, який протягом кількох десятиліть відігравав важливу роль у різноманітних суспільно-політичних процесах першої половини ХІХ ст.

Зауважено, що Ж. Перені був делегатом Державних зборів, скликаних під час війни з Наполеоном, брав діяльну участь у засіданнях парламенту епохи реформ, а згодом став однією з центральних постатей Державних зборів 1848–1849 р., де були представлені різні прошарки.

Констатовано, що Ж. Перені чи не єдиний політик, що був делегатом дев’яти скликань Державних зборів, працюючи то в Нижній палаті (угор. alsóház), то у Верхній (угор. felsőház або főrendiház) палаті парламенту, а в період революції навіть виконував обов’язки голови останньої. Відзначено, що діяльність Ж.Перені на загальнодержавній ниві не стала на заваді баронові постійно підтримувати свою маленьку батьківщину, дбати про її розвиток.

Ключові слова: комітати Берег та Угоча, епоха реформ, феодальні стани, буржуазні перетворення, Державні збори (парламент), революція, визвольна війна.

Historia Ecclesiastica, 2023

Activities of church communities and persons in Hungary during the 1831 cholera epidemic Diseases... more Activities of church communities and persons in Hungary during the 1831 cholera epidemic
Diseases have accompanied the life of human communities from ancient times to the present day. Infectious diseases, if they significantly exceeded their previous frequency of occurrence, could turn into epidemics and strongly influence the demographic and economic development of societies. In the past, diseases were basically seen as punishment from God. The attitude of church communities and individuals, their reflection on the epidemic, and the activities of the communities in their resistance had a decisive character in the period under discussion, when a fundamentally new epidemic, hitherto unknown in Europe, reached Hungary in 1831. In many cases, the local implementation of the central provisions and the advice and instructions issued to the population took place with the intervention of church communities and pastors. The contemporary documents kept by the churches play an important role in the deeper exploration of the history of the era and the epidemic.In Hungary in the first half of the 19th century, the church did not only guard the religious life, but as an important social actor, it also considered the organization of moral, economic and cultural
life to be its duty. The Catholic bishops participated in the sessions of the Parliament in the House of Magnates, thus they also played an important role in political life. The church operated a significant system of educational and social institutions. The hospitals of the time were mostly entrusted to the maintenance of the parishes. The purpose of this study is to shed light on exactly what role church communities and individuals played in the fight against the cholera epidemic of 1831. The article looks for answers to the extent to which the church communities and their leaders took part in the prevention and treatment of the epidemic, in caring for the sick and the fallen, how they were able to unite the local communities and give them guidance, what they were dependent on, how much they came up against the central instructions and how much they had at their discretion.
Keywords: epidemic, cholera, church, pastors, Kingdom of Hungary.

Yurii Danch, 2022

The paper deals with the events and consequences of the fi rst cholera epidemic in Halychyna in t... more The paper deals with the events and consequences of the fi rst cholera epidemic in Halychyna in the fi rst half of the 19th century, when the area was still part of the Habsburg Empire. The aim is to present and properly evaluate the events of the fi rst cholera epidemic in Halychyna, which played an important role in the history of Ukraine and the whole of Europe, but which has so far received little attention.
The paper examines the events of the fi rst cholera epidemic, the measures taken against it, the structure of the defense, and the social consequences of the epidemic. The research was based on a number of unpublished archival sources and literature on the topic. The Kingdom of Hungary, which also belonged to the Habsburg Empire, was the first country to join the fi ght against the epidemic as an area adjacent to Halychyna, so the archival data of Transcarpathia and Hungary contain an abundance of the relevant source material. The history of the epidemic was studied in the earliest times by such renowned researchers, as August Hirsch, Heinrich Haeser, Nottidge Charles Macnamara, and Georg Sticker. But there are also excellent contemporary works on the subject, such as the research by Richard S. Ross III or Irene Poczka, which provide important resources for this research.
The cholera epidemic fi rst reached this part of Europe in the late 1830s. With the spread of the disease, almost everyone blamed the Russian troops that came to quell the Polish uprising. The Viennese court acted as a supporter of the Russian Tsar in the system of the Holy Alliance, which caused a signifi cant wave of protest among the Hungarian nobility, who
sympathized with the Poles. Although the Habsburg Empire’s defense against the epidemic was considered the strictest in all of Europe, the disease still made its way into the territory of the empire from Russia and took its fi rst victims in Halychyna. After the plague, it was the largest epidemic in all of Europe. Its tragic consequences are well illustrated by the fact that nearly a quarter of a million people became ill in Halychyna and almost half of them (almost a hundred thousand) died of the disease.
Keywords: Halychyna, cholera epidemic, Polish uprising, epidemiological measures, border closures, quarantine stations.

Magyarországot az 1831-es első kolerajárvány előtt is számos járványos megbetegedés sújtotta, mel... more Magyarországot az 1831-es első kolerajárvány előtt is számos járványos megbetegedés sújtotta, melyeknek jelentős hatása volt az ország demográfiai. A népszámlások hosszú időszakon keresztül elmaradtak, amelynek hiányosságait pótlandó számos kísérlet történt a demográfiai helyzet rekonstruálására. Be szeretném mutatni a járvánnyal elsőként szembesülő északkeleti országrészben – különös tekintettel Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék – a terjedés körülményeit, a lakosság és a halálozás arányainak változásait, a morbiditás, a mortalitás és a letalitás viszonyait, illetve összehasonlítását a különböző országos viszonyokkal

Szamborovszkyné Nagy Ibolya, 2021

A kiadvány a mai Kárpátalja területének történetét mutatja be az őskortól a jelenkorig; összefogl... more A kiadvány a mai Kárpátalja területének történetét mutatja be az őskortól a jelenkorig; összefoglaló jellegű munka, ahol a szerzők által fontosnak tartott témakörök lettek megjelenítve. Ajánljuk mindazoknak, akik betekintést kívánnak nyerni a mai értelemben vett Kárpátalja sokoldalú múltjába és jelenkori történetébe.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK. Tanulmánykötet, 2021

Az első kolerajárvány elleni védekezés szervezeti hátterét központilag a Magyar Királyi Helytartó... more Az első kolerajárvány elleni védekezés szervezeti hátterét központilag a
Magyar Királyi Helytartótanács adta, a gyakorlati megvalósítás azonban
leginkább a vármegyei tevékenységen alapult. Ez azonban közel sem kiforrott, jól működő rendszerben zajlott, és szinte minden esetben a helyi és a központi rendelkezések összehangoltságán, illetve azokon is túlmutató, embert próbáló kivitelezésén múlott. A rendelkezések és a helybeli védekezés harmonizálására a királyi biztosok lettek kijelölve. A kezdeti időszakban csak két biztos személyében, majd számukat növelték, végül az egész országot húsz körzetre osztva mindegyik élére kijelöltek királyi biztosokat. Tevékenységüket közel sem lehet egyöntetűen megítélni, míg a kezdeti védekezési időszak sikeres volt, az 1831 júniusától jelentkező megbetegedési hullám a teljes összeomláshoz vezetett. Némely királyi biztos minden intézkedést szigorúan megkövetelt és ellenőrzött, míg mások nem is tartózkodtak a rájuk bízott régióban. Több esetben a felbőszült lakossággal szemben fegyveres intervenció alkalmazására is sor került. A közegészségügyi helyzet az orvosi és az intézményes ellátás tekintetében sem állt jól a járvány ideje alatt, de helyzetet nagymértékben meghatározta, hogy egy kórtani szempontból nem ismert betegséggel kellett szembenézniük. A betegség leküzdésében az orvosoknak, betegápolóknak volt a legfontosabb szerepe, azonban a legtöbb esetben tevékenységük kimerülta bet egek tüneteinek enyhítésében. A járvány elleni küzdelem közvetett problémái is súlyos mértékben okoztak nehézséget gazdasági, kereskedelmi szempontból. A Felvidék lakosságának egy jelentős része elesett megélhetési jövedelmi forrásaitól, amiért az urakat, az azokkal összejátszó orvosokat okolta, s elégtételt is követelt, a felkelést azonban vérbe fojtották.
A közösségek vezetőinek, így az egyházak vezetőinek, a lelkipásztoroknak rendkívül fontos szerep jutott. Kormányzati szempontból tőlük a társadalmi feszültség csillapítását, az utasítások betartásának támogatását, míg a népesség szempontjából elsősorban a szociális kérdések iránti érzékenységet, a helyzetük romlásának meggátolását követelték meg. 1831–1832 folyamán több mint félmillió kolerás megbetegedés történt, illetve közel negyedmillióan haltak bele a betegségbe Az első kolerajárvány elleni védekezés során jelentős fejetlenséget lehetett tapasztalni, már a korabeli vezető személyiségek is számos kritikát megfogalmaztak. Nehezen lehetett értelmezni, pontosan ki, milyen szerepkörben és milyen felhatalmazással intézkedik a kór terjedésének megakadályozásában. A járvány elleni védekezésben azonban minden személynek, aki akár hivatalból, akár egyéni megbízásból vagy önkéntesen vett részt, jelentős szerepe volt, hogy gátat szabjon a járvány terjedésének és annak leküzdésében, és rendkívül sokan hősies munkát végeztek.

TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FOLYAMATOK KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN: PROBLÉMÁK, TENDENCIÁK, IRÁNYZATOK. Nemzetközi földrajzi konferencia Beregszász, 2020. március 26–27. Tanulmánykötet, 1. kötet., 2020

The cholera epidemic of 1831 had severe social and economic consequences in Hungary. The outbreak... more The cholera epidemic of 1831 had severe social and economic consequences in Hungary. The outbreak first appeared in the northeast of the country, spreading from the Galician border to its internal areas. Deficiencies in disease control among the population were responsible for nearly half a million infected people and a quarter million deaths. From the beginning of the 19th century, population censuses, which could provide accurate data, are not available in Hungary. There was no
census between 1787 and 1870, and numerous attempts were made to reconstruct the demographic situation in order to fill the shortcomings of this long period. By examining these works together with the reports concerning the number of the population and the spread of the disease submitted to the Royal Council of Governors at the time of the first cholera epidemic, I would like to introduce the conditions of the spread of the disease, the changes in population ratios, the local conditions of morbidity, mortality, and lethality, with a special attention to Ung, Bereg, Ugocsa, and Máramaros counties. I also aim at comparing the data with similar regional and national data.
Az 1831-es kolerajárvány Magyarországon rendkívül nagy méreteket öltött. Az ország egész területe megfertőződött. A betegség terjedésének időbeli és térbeli megjelenései arra engednek következtetni, hogy az ország területére északkeleti irányból, valószínűleg Galíciából érkezett. Ezért leginkább az ország felvidéki, északkelet-felvidéki területét okolták mint a kórokozó terjesztőjét. Különleges területi egységként Ung, Bereg egy királyi biztosi körzetet, illetve Máramaros, Ugocsa és Szatmár szintén egy különálló körzetet alkotott. A két körzet kolerás betegeinek a száma az ország összes kolerás betegének csupán 1,7%-a, a kolerában meghaltaknak 1,6%-a (Lukács 1966). A mortalitási arányok a térségben pedig az országos
átlag (2,8%) alatt maradtak. A megbetegedések, a halálozások jelentése körül számos probléma adódott, amely a vizsgálat pontosságára is rányomja a bélyegét. Lukács Ágnes a vármegyei jelentések és központi statisztikák vizsgálatánál jelentősen alacsonyabb számokkal kalkulált úgy a megbetegedettek, mint az elhunytak tekintetében. Ugyanakkor az északkeleti régióban több helyről arról tanúskodnak a források, hogy alulértékelték a kolerás betegek, halottak arányait. A hiányzó adatok pótlását és a meglévők pontosítását még kutatói munkával javítani lehet. Bár a terület demográfiai képére jelentős negatív hatást gyakorolt, kimondhatjuk, hogy az északkeleti országrészben sokkal enyhébb lefolyása volt a járványnak az ország többi területéhez képest.

Limes – A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve, 2018

ACTA UNIVERSITATIS DEBRECENIENSIS SERIES HISTORICA LXXI. TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK XXVII., 2019

A Habsburg Birodalom határán jelentkező kór és a magyarországi intézkedések szinte azonos időben ... more A Habsburg Birodalom határán jelentkező kór és a magyarországi intézkedések szinte azonos időben megkezdődtek. 1830 novemberétől 1831 júniusáig Magyarország részéről elsősorban preventív intézkedésekről beszélhetünk, még akkor is, ha az utasításokban és rendeletekben rendre megfigyelhető a betegség megjelenése esetén szükséges cselekvési terv is. A Galícia felőli határ lezárása 1830 végén, az első járványügyi intézkedések, az első királyi biztosok galíciai határvidékére történő kiküldése jóval megelőzte a közvetlen fenyegetettség idejét. A betegség 1830 végétől 1831 júniusáig Magyarország területén gyakorlatilag nem jelentkezett. A világméretű járványok esetében rendre megfigyelhető, hogy a betegséggel szembeni védekezés sikeresebb, ha azt minél tovább az ország határain kívül tudják tartani. A védekezés kezdeti szakasza emiatt rendkívül eredményesnek minősíthető. Jogtalan az a kritika, amely a járvánnyal szembeni kései intézkedéseket rója fel az udvarnak, illetve a magyar kormányzatnak. A járvány azonban 1831 júniusában időben és területileg is nagyon gyors ütemben és távolságokban ütötte fel a fejét. A kór rohamosan terjedt, Szatmárban és Szabolcsban június 23-án, aztán Borsodban június 24-én, Zemplénben június 26-án, Sárosban június 28-án, Beregben július 1-jén, Ungban július 3-án regisztrálták az első hivatalos megbetegedést. Máramarosban, amelyet a járvány gócpontjának tekintettek Ugocsához képest csak négy héttel később, július 6-án jelentettek először koleragyanús esetet. A betegség első jelentkezési esetei, a járvány gyors ütemben történő terjedése nagy területi különbségekkel arra enged következtetni, hogy az 1831 júniusában kezdődött megbetegedési hullám idején az már az ország jelentős részén jelen lehetett. A határzár teljes feloldása és királyi biztosok visszahívása súlyos következményekkel járt. A Galíciában hirtelen újra felerősödő betegségi hullámra reagáló intézkedések nem hozták meg a korábban tapasztalt eredményességet a járvány Magyarországra történő bejutásának elkerülésében. Mindaddig, amíg a külső határvonalak működtek, nem történtek megbetegedések, viszont az ország belső területére bejutva már nem váltak be a fizikai kordonok és a betegek izolálása sem. Hiába zárták le azokat a területeket, ahol a betegség jelentkezett, újabb és újabb esetek bukkantak fel az ország szinte minden szegletén. Míg a védekezés első szakasza 1830 végétől 1831 májusáig az ország határain kívül tartotta a járványt, és nem
történtek megbetegedések, addig 1831 júniusától jelentkező megbetegedések és a rohamos terjedés szinte teljes összeomláshoz vezetettek.

A kiadvány a mai Kárpátalja területének történetét mutatja be az őskortól a jelenkorig; összefogl... more A kiadvány a mai Kárpátalja területének történetét mutatja be az őskortól a jelenkorig; összefoglaló jellegű munka, ahol a szerzők által fontosnak tartott témakörök lettek megjelenítve. Ajánljuk mindazoknak, akik betekintést kívánnak nyerni a mai értelemben vett Kárpátalja sokoldalú múltjába és jelenkori történetébe.

ACTA UNIVERSITATIS DEBRECENIENSIS SERIES HISTORICA LXXI, 2019

A Habsburg Birodalom határán jelentkező kór és a magyarországi intézkedések szinte azonos időben... more A Habsburg Birodalom határán jelentkező kór és a magyarországi
intézkedések szinte azonos időben megkezdődtek. 1830 novemberétől
1831 júniusáig Magyarország részéről elsősorban preventív intézkedésekről beszélhetünk, még akkor is, ha az utasításokban és rendeletekben rendre megfigyelhető a betegség megjelenése esetén szükséges cselekvési terv is. A Galícia felőli határ lezárása 1830 végén, az első járványügyi intézkedések, az első királyi biztosok galíciai határvidékére történő kiküldése jóval megelőzte a közvetlen fenyegetettség idejét. A betegség 1830 végétől 1831 júniusáig Magyarország területén gyakorlatilag nem jelentkezett. A világméretű járványok esetében rendre megfigyelhető, hogy a betegséggel szembeni védekezés sikeresebb, ha azt minél tovább az ország határain kívül tudják tartani. A védekezés kezdeti szakasza emiatt rendkívül eredményesnek minősíthető. Jogtalan az a kritika, amely a járvánnyal szembeni kései intézkedéseket rója fel az udvarnak, illetve a magyar kormányzatnak. A járvány azonban 1831 júniusában időben és területileg is nagyon gyors ütemben és távolságokban ütötte fel a fejét.A kór rohamosan terjedt, Szatmárban és Szabolcsban június 23-án, aztán Borsodban június 24-én, Zemplénben június 26-án, Sárosban június 28-án, Beregben július 1-jén, Ungban július 3-án regisztrálták az első hivatalos megbetegedést. Máramarosban, amelyet a járvány gócpontjának tekintettek Ugocsához képest csak négy héttel később, július 6-án jelentettek először koleragyanús esetet. A betegség első jelentkezési esetei, a járvány gyors ütemben történő terjedése nagy területi különbségekkel arra enged következtetni, hogy az 1831 júniusában kezdődött megbetegedési hullám idején az már az ország jelentős részén jelen lehetett. A határzár teljes feloldása és királyi biztosok visszahívása súlyos következményekkel járt.
A Galíciában hirtelen újra felerősödő betegségi hullámra reagáló intézkedések nem hozták meg a korábban tapasztalt eredményességet a járvány Magyarországra történő bejutásának elkerülésében. Mindaddig, amíg a külső határvonalak működtek, nem történtek megbetegedések, viszont az ország belső területére bejutva már nem váltak be a fizikai kordonok és a betegek izolálása sem. Hiába zárták le azokat a területeket, ahol a betegség jelentkezett, újabb és újabb esetek bukkantak fel az ország szinte minden szegletén. Míg a védekezés első szakasza 1830 végétől 1831 májusáig az ország határain kívül tartotta a járványt, és nem történtek megbetegedések, addig 1831 júniusától jelentkező megbetegedések és a rohamos terjedés szinte teljes összeomláshoz vezetettek.

Acta Beregsasiensis, 2009

Magyarország határainál 1830-ban megjelent a kolera. Először járta be Európát a kolerajárvány. A ... more Magyarország határainál 1830-ban megjelent a kolera. Először járta be Európát a kolerajárvány. A betegség keletről érkezett, a lengyel–orosz háború következtében pedig bejutott Galíciába is. Egy Ugocsa vármegyei közgyűlésből kiderült, hogy a betegség már 1830. március 15-én reális veszélyt jelentett. Perényi Zsigmond ekkor a Helytartótanács szolgálatában állt. Mivel jól ismerte e vidéket, ezért őt nevezték ki királyi biztosnak, hogy állítsa meg a járvány terjedését. A betegség kivizsgálásakor az is kiderült, hogy a tiszai sót szállító hajósok által kerülhetett be a betegség Ugocsa vármegyébe. Beszüntették a megyék között az átjárást, de végül ez sem szabott gátat a járvány terjedésének.
В 1830 році на територіях Угорщини наявилася епідемія холери. Перше „тройшла всю Європу” ця хвороба. Вона прийшла з сходу, в зв’язку з полсько-російською війною потрапила і в Галіцію. На засіданні в регіоні Угоча оголосили, що холера вже 15 березня 1830 року виступає серйозною загрозою. Перені Жігмоннд в цей час стояв на чолі „Урядової Ради”. Добре знаючи ці краї, він став королівським урядовцем, щоб зробити дії проти цієї епідемії. При дослідженні хвороби, виявили, що її завезли в краї моряки, які постачали сюди сіль. Заборонили прохід з одного регіону в інший, але ці дії не зупинили смертельну хворобу.

Ukraïna. Kulʹturna spadŝina, nacìonalʹna svìdomìstʹ, derzavnìstʹ, Dec 31, 2022

Розкрито життя історичної постаті, тісно пов'язаної з адміністративнотериторіальними одиницями Уг... more Розкрито життя історичної постаті, тісно пов'язаної з адміністративнотериторіальними одиницями Угорщини-комітатами Берег та Угоча, що розташовувалися на території сучасної Закарпатської обл. З'ясовано, що саме тут Жигмонд Перені розпочав свою політичну кар'єру, обіймав важливі керівні посади в Березькому й Угочанському комітатах, а згодом став одним із провідних діячів епохи

Україна: культурна спадщина, національна свідомість, державність, 2023

Розкрито життєво історичної постаті, тісно пов’язаної з адміністративно-територіальними одиницями... more Розкрито життєво історичної постаті, тісно пов’язаної з адміністративно-територіальними одиницями Угорщини – комітатами Берег та Угоча, що розташовувалися на території сучасної Закарпатської обл. З’ясовано, що саме тут Жигмонд Перені розпочав свою політичну кар’єру, обіймав важливі керівні посади в Березькому і Угочанському комітатах, а згодом став одним із провідних діячів епохи реформ – періоду, який призвів до переродження феодальної системи Угорського Королівства в буржуазну модерну Угорщину.

Виснувано, що історія Угорщини ХІХ ст. – час реформ, революції, яка призвела до суспільних буржуазних перетворень, до визвольної боротьби, що прагнула захистити отримані здобутки, – багата на відомих визначних особистостей та політиків. Зазначено, що одне з чільних місць серед когорти цих непересічних і талановитих діячів посідає барон Жігмонд Перені, який протягом кількох десятиліть відігравав важливу роль у різноманітних суспільно-політичних процесах першої половини ХІХ ст.

Зауважено, що Ж. Перені був делегатом Державних зборів, скликаних під час війни з Наполеоном, брав діяльну участь у засіданнях парламенту епохи реформ, а згодом став однією з центральних постатей Державних зборів 1848–1849 р., де були представлені різні прошарки.

Констатовано, що Ж. Перені чи не єдиний політик, що був делегатом дев’яти скликань Державних зборів, працюючи то в Нижній палаті (угор. alsóház), то у Верхній (угор. felsőház або főrendiház) палаті парламенту, а в період революції навіть виконував обов’язки голови останньої. Відзначено, що діяльність Ж.Перені на загальнодержавній ниві не стала на заваді баронові постійно підтримувати свою маленьку батьківщину, дбати про її розвиток.

Ключові слова: комітати Берег та Угоча, епоха реформ, феодальні стани, буржуазні перетворення, Державні збори (парламент), революція, визвольна війна.

Historia Ecclesiastica, 2023

Activities of church communities and persons in Hungary during the 1831 cholera epidemic Diseases... more Activities of church communities and persons in Hungary during the 1831 cholera epidemic
Diseases have accompanied the life of human communities from ancient times to the present day. Infectious diseases, if they significantly exceeded their previous frequency of occurrence, could turn into epidemics and strongly influence the demographic and economic development of societies. In the past, diseases were basically seen as punishment from God. The attitude of church communities and individuals, their reflection on the epidemic, and the activities of the communities in their resistance had a decisive character in the period under discussion, when a fundamentally new epidemic, hitherto unknown in Europe, reached Hungary in 1831. In many cases, the local implementation of the central provisions and the advice and instructions issued to the population took place with the intervention of church communities and pastors. The contemporary documents kept by the churches play an important role in the deeper exploration of the history of the era and the epidemic.In Hungary in the first half of the 19th century, the church did not only guard the religious life, but as an important social actor, it also considered the organization of moral, economic and cultural
life to be its duty. The Catholic bishops participated in the sessions of the Parliament in the House of Magnates, thus they also played an important role in political life. The church operated a significant system of educational and social institutions. The hospitals of the time were mostly entrusted to the maintenance of the parishes. The purpose of this study is to shed light on exactly what role church communities and individuals played in the fight against the cholera epidemic of 1831. The article looks for answers to the extent to which the church communities and their leaders took part in the prevention and treatment of the epidemic, in caring for the sick and the fallen, how they were able to unite the local communities and give them guidance, what they were dependent on, how much they came up against the central instructions and how much they had at their discretion.
Keywords: epidemic, cholera, church, pastors, Kingdom of Hungary.

Yurii Danch, 2022

The paper deals with the events and consequences of the fi rst cholera epidemic in Halychyna in t... more The paper deals with the events and consequences of the fi rst cholera epidemic in Halychyna in the fi rst half of the 19th century, when the area was still part of the Habsburg Empire. The aim is to present and properly evaluate the events of the fi rst cholera epidemic in Halychyna, which played an important role in the history of Ukraine and the whole of Europe, but which has so far received little attention.
The paper examines the events of the fi rst cholera epidemic, the measures taken against it, the structure of the defense, and the social consequences of the epidemic. The research was based on a number of unpublished archival sources and literature on the topic. The Kingdom of Hungary, which also belonged to the Habsburg Empire, was the first country to join the fi ght against the epidemic as an area adjacent to Halychyna, so the archival data of Transcarpathia and Hungary contain an abundance of the relevant source material. The history of the epidemic was studied in the earliest times by such renowned researchers, as August Hirsch, Heinrich Haeser, Nottidge Charles Macnamara, and Georg Sticker. But there are also excellent contemporary works on the subject, such as the research by Richard S. Ross III or Irene Poczka, which provide important resources for this research.
The cholera epidemic fi rst reached this part of Europe in the late 1830s. With the spread of the disease, almost everyone blamed the Russian troops that came to quell the Polish uprising. The Viennese court acted as a supporter of the Russian Tsar in the system of the Holy Alliance, which caused a signifi cant wave of protest among the Hungarian nobility, who
sympathized with the Poles. Although the Habsburg Empire’s defense against the epidemic was considered the strictest in all of Europe, the disease still made its way into the territory of the empire from Russia and took its fi rst victims in Halychyna. After the plague, it was the largest epidemic in all of Europe. Its tragic consequences are well illustrated by the fact that nearly a quarter of a million people became ill in Halychyna and almost half of them (almost a hundred thousand) died of the disease.
Keywords: Halychyna, cholera epidemic, Polish uprising, epidemiological measures, border closures, quarantine stations.

Magyarországot az 1831-es első kolerajárvány előtt is számos járványos megbetegedés sújtotta, mel... more Magyarországot az 1831-es első kolerajárvány előtt is számos járványos megbetegedés sújtotta, melyeknek jelentős hatása volt az ország demográfiai. A népszámlások hosszú időszakon keresztül elmaradtak, amelynek hiányosságait pótlandó számos kísérlet történt a demográfiai helyzet rekonstruálására. Be szeretném mutatni a járvánnyal elsőként szembesülő északkeleti országrészben – különös tekintettel Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék – a terjedés körülményeit, a lakosság és a halálozás arányainak változásait, a morbiditás, a mortalitás és a letalitás viszonyait, illetve összehasonlítását a különböző országos viszonyokkal

Szamborovszkyné Nagy Ibolya, 2021

A kiadvány a mai Kárpátalja területének történetét mutatja be az őskortól a jelenkorig; összefogl... more A kiadvány a mai Kárpátalja területének történetét mutatja be az őskortól a jelenkorig; összefoglaló jellegű munka, ahol a szerzők által fontosnak tartott témakörök lettek megjelenítve. Ajánljuk mindazoknak, akik betekintést kívánnak nyerni a mai értelemben vett Kárpátalja sokoldalú múltjába és jelenkori történetébe.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK. Tanulmánykötet, 2021

Az első kolerajárvány elleni védekezés szervezeti hátterét központilag a Magyar Királyi Helytartó... more Az első kolerajárvány elleni védekezés szervezeti hátterét központilag a
Magyar Királyi Helytartótanács adta, a gyakorlati megvalósítás azonban
leginkább a vármegyei tevékenységen alapult. Ez azonban közel sem kiforrott, jól működő rendszerben zajlott, és szinte minden esetben a helyi és a központi rendelkezések összehangoltságán, illetve azokon is túlmutató, embert próbáló kivitelezésén múlott. A rendelkezések és a helybeli védekezés harmonizálására a királyi biztosok lettek kijelölve. A kezdeti időszakban csak két biztos személyében, majd számukat növelték, végül az egész országot húsz körzetre osztva mindegyik élére kijelöltek királyi biztosokat. Tevékenységüket közel sem lehet egyöntetűen megítélni, míg a kezdeti védekezési időszak sikeres volt, az 1831 júniusától jelentkező megbetegedési hullám a teljes összeomláshoz vezetett. Némely királyi biztos minden intézkedést szigorúan megkövetelt és ellenőrzött, míg mások nem is tartózkodtak a rájuk bízott régióban. Több esetben a felbőszült lakossággal szemben fegyveres intervenció alkalmazására is sor került. A közegészségügyi helyzet az orvosi és az intézményes ellátás tekintetében sem állt jól a járvány ideje alatt, de helyzetet nagymértékben meghatározta, hogy egy kórtani szempontból nem ismert betegséggel kellett szembenézniük. A betegség leküzdésében az orvosoknak, betegápolóknak volt a legfontosabb szerepe, azonban a legtöbb esetben tevékenységük kimerülta bet egek tüneteinek enyhítésében. A járvány elleni küzdelem közvetett problémái is súlyos mértékben okoztak nehézséget gazdasági, kereskedelmi szempontból. A Felvidék lakosságának egy jelentős része elesett megélhetési jövedelmi forrásaitól, amiért az urakat, az azokkal összejátszó orvosokat okolta, s elégtételt is követelt, a felkelést azonban vérbe fojtották.
A közösségek vezetőinek, így az egyházak vezetőinek, a lelkipásztoroknak rendkívül fontos szerep jutott. Kormányzati szempontból tőlük a társadalmi feszültség csillapítását, az utasítások betartásának támogatását, míg a népesség szempontjából elsősorban a szociális kérdések iránti érzékenységet, a helyzetük romlásának meggátolását követelték meg. 1831–1832 folyamán több mint félmillió kolerás megbetegedés történt, illetve közel negyedmillióan haltak bele a betegségbe Az első kolerajárvány elleni védekezés során jelentős fejetlenséget lehetett tapasztalni, már a korabeli vezető személyiségek is számos kritikát megfogalmaztak. Nehezen lehetett értelmezni, pontosan ki, milyen szerepkörben és milyen felhatalmazással intézkedik a kór terjedésének megakadályozásában. A járvány elleni védekezésben azonban minden személynek, aki akár hivatalból, akár egyéni megbízásból vagy önkéntesen vett részt, jelentős szerepe volt, hogy gátat szabjon a járvány terjedésének és annak leküzdésében, és rendkívül sokan hősies munkát végeztek.

TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FOLYAMATOK KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN: PROBLÉMÁK, TENDENCIÁK, IRÁNYZATOK. Nemzetközi földrajzi konferencia Beregszász, 2020. március 26–27. Tanulmánykötet, 1. kötet., 2020

The cholera epidemic of 1831 had severe social and economic consequences in Hungary. The outbreak... more The cholera epidemic of 1831 had severe social and economic consequences in Hungary. The outbreak first appeared in the northeast of the country, spreading from the Galician border to its internal areas. Deficiencies in disease control among the population were responsible for nearly half a million infected people and a quarter million deaths. From the beginning of the 19th century, population censuses, which could provide accurate data, are not available in Hungary. There was no
census between 1787 and 1870, and numerous attempts were made to reconstruct the demographic situation in order to fill the shortcomings of this long period. By examining these works together with the reports concerning the number of the population and the spread of the disease submitted to the Royal Council of Governors at the time of the first cholera epidemic, I would like to introduce the conditions of the spread of the disease, the changes in population ratios, the local conditions of morbidity, mortality, and lethality, with a special attention to Ung, Bereg, Ugocsa, and Máramaros counties. I also aim at comparing the data with similar regional and national data.
Az 1831-es kolerajárvány Magyarországon rendkívül nagy méreteket öltött. Az ország egész területe megfertőződött. A betegség terjedésének időbeli és térbeli megjelenései arra engednek következtetni, hogy az ország területére északkeleti irányból, valószínűleg Galíciából érkezett. Ezért leginkább az ország felvidéki, északkelet-felvidéki területét okolták mint a kórokozó terjesztőjét. Különleges területi egységként Ung, Bereg egy királyi biztosi körzetet, illetve Máramaros, Ugocsa és Szatmár szintén egy különálló körzetet alkotott. A két körzet kolerás betegeinek a száma az ország összes kolerás betegének csupán 1,7%-a, a kolerában meghaltaknak 1,6%-a (Lukács 1966). A mortalitási arányok a térségben pedig az országos
átlag (2,8%) alatt maradtak. A megbetegedések, a halálozások jelentése körül számos probléma adódott, amely a vizsgálat pontosságára is rányomja a bélyegét. Lukács Ágnes a vármegyei jelentések és központi statisztikák vizsgálatánál jelentősen alacsonyabb számokkal kalkulált úgy a megbetegedettek, mint az elhunytak tekintetében. Ugyanakkor az északkeleti régióban több helyről arról tanúskodnak a források, hogy alulértékelték a kolerás betegek, halottak arányait. A hiányzó adatok pótlását és a meglévők pontosítását még kutatói munkával javítani lehet. Bár a terület demográfiai képére jelentős negatív hatást gyakorolt, kimondhatjuk, hogy az északkeleti országrészben sokkal enyhébb lefolyása volt a járványnak az ország többi területéhez képest.

Limes – A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve, 2018

ACTA UNIVERSITATIS DEBRECENIENSIS SERIES HISTORICA LXXI. TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK XXVII., 2019

A Habsburg Birodalom határán jelentkező kór és a magyarországi intézkedések szinte azonos időben ... more A Habsburg Birodalom határán jelentkező kór és a magyarországi intézkedések szinte azonos időben megkezdődtek. 1830 novemberétől 1831 júniusáig Magyarország részéről elsősorban preventív intézkedésekről beszélhetünk, még akkor is, ha az utasításokban és rendeletekben rendre megfigyelhető a betegség megjelenése esetén szükséges cselekvési terv is. A Galícia felőli határ lezárása 1830 végén, az első járványügyi intézkedések, az első királyi biztosok galíciai határvidékére történő kiküldése jóval megelőzte a közvetlen fenyegetettség idejét. A betegség 1830 végétől 1831 júniusáig Magyarország területén gyakorlatilag nem jelentkezett. A világméretű járványok esetében rendre megfigyelhető, hogy a betegséggel szembeni védekezés sikeresebb, ha azt minél tovább az ország határain kívül tudják tartani. A védekezés kezdeti szakasza emiatt rendkívül eredményesnek minősíthető. Jogtalan az a kritika, amely a járvánnyal szembeni kései intézkedéseket rója fel az udvarnak, illetve a magyar kormányzatnak. A járvány azonban 1831 júniusában időben és területileg is nagyon gyors ütemben és távolságokban ütötte fel a fejét. A kór rohamosan terjedt, Szatmárban és Szabolcsban június 23-án, aztán Borsodban június 24-én, Zemplénben június 26-án, Sárosban június 28-án, Beregben július 1-jén, Ungban július 3-án regisztrálták az első hivatalos megbetegedést. Máramarosban, amelyet a járvány gócpontjának tekintettek Ugocsához képest csak négy héttel később, július 6-án jelentettek először koleragyanús esetet. A betegség első jelentkezési esetei, a járvány gyors ütemben történő terjedése nagy területi különbségekkel arra enged következtetni, hogy az 1831 júniusában kezdődött megbetegedési hullám idején az már az ország jelentős részén jelen lehetett. A határzár teljes feloldása és királyi biztosok visszahívása súlyos következményekkel járt. A Galíciában hirtelen újra felerősödő betegségi hullámra reagáló intézkedések nem hozták meg a korábban tapasztalt eredményességet a járvány Magyarországra történő bejutásának elkerülésében. Mindaddig, amíg a külső határvonalak működtek, nem történtek megbetegedések, viszont az ország belső területére bejutva már nem váltak be a fizikai kordonok és a betegek izolálása sem. Hiába zárták le azokat a területeket, ahol a betegség jelentkezett, újabb és újabb esetek bukkantak fel az ország szinte minden szegletén. Míg a védekezés első szakasza 1830 végétől 1831 májusáig az ország határain kívül tartotta a járványt, és nem
történtek megbetegedések, addig 1831 júniusától jelentkező megbetegedések és a rohamos terjedés szinte teljes összeomláshoz vezetettek.

A kiadvány a mai Kárpátalja területének történetét mutatja be az őskortól a jelenkorig; összefogl... more A kiadvány a mai Kárpátalja területének történetét mutatja be az őskortól a jelenkorig; összefoglaló jellegű munka, ahol a szerzők által fontosnak tartott témakörök lettek megjelenítve. Ajánljuk mindazoknak, akik betekintést kívánnak nyerni a mai értelemben vett Kárpátalja sokoldalú múltjába és jelenkori történetébe.

ACTA UNIVERSITATIS DEBRECENIENSIS SERIES HISTORICA LXXI, 2019

A Habsburg Birodalom határán jelentkező kór és a magyarországi intézkedések szinte azonos időben... more A Habsburg Birodalom határán jelentkező kór és a magyarországi
intézkedések szinte azonos időben megkezdődtek. 1830 novemberétől
1831 júniusáig Magyarország részéről elsősorban preventív intézkedésekről beszélhetünk, még akkor is, ha az utasításokban és rendeletekben rendre megfigyelhető a betegség megjelenése esetén szükséges cselekvési terv is. A Galícia felőli határ lezárása 1830 végén, az első járványügyi intézkedések, az első királyi biztosok galíciai határvidékére történő kiküldése jóval megelőzte a közvetlen fenyegetettség idejét. A betegség 1830 végétől 1831 júniusáig Magyarország területén gyakorlatilag nem jelentkezett. A világméretű járványok esetében rendre megfigyelhető, hogy a betegséggel szembeni védekezés sikeresebb, ha azt minél tovább az ország határain kívül tudják tartani. A védekezés kezdeti szakasza emiatt rendkívül eredményesnek minősíthető. Jogtalan az a kritika, amely a járvánnyal szembeni kései intézkedéseket rója fel az udvarnak, illetve a magyar kormányzatnak. A járvány azonban 1831 júniusában időben és területileg is nagyon gyors ütemben és távolságokban ütötte fel a fejét.A kór rohamosan terjedt, Szatmárban és Szabolcsban június 23-án, aztán Borsodban június 24-én, Zemplénben június 26-án, Sárosban június 28-án, Beregben július 1-jén, Ungban július 3-án regisztrálták az első hivatalos megbetegedést. Máramarosban, amelyet a járvány gócpontjának tekintettek Ugocsához képest csak négy héttel később, július 6-án jelentettek először koleragyanús esetet. A betegség első jelentkezési esetei, a járvány gyors ütemben történő terjedése nagy területi különbségekkel arra enged következtetni, hogy az 1831 júniusában kezdődött megbetegedési hullám idején az már az ország jelentős részén jelen lehetett. A határzár teljes feloldása és királyi biztosok visszahívása súlyos következményekkel járt.
A Galíciában hirtelen újra felerősödő betegségi hullámra reagáló intézkedések nem hozták meg a korábban tapasztalt eredményességet a járvány Magyarországra történő bejutásának elkerülésében. Mindaddig, amíg a külső határvonalak működtek, nem történtek megbetegedések, viszont az ország belső területére bejutva már nem váltak be a fizikai kordonok és a betegek izolálása sem. Hiába zárták le azokat a területeket, ahol a betegség jelentkezett, újabb és újabb esetek bukkantak fel az ország szinte minden szegletén. Míg a védekezés első szakasza 1830 végétől 1831 májusáig az ország határain kívül tartotta a járványt, és nem történtek megbetegedések, addig 1831 júniusától jelentkező megbetegedések és a rohamos terjedés szinte teljes összeomláshoz vezetettek.

Acta Beregsasiensis, 2009

Magyarország határainál 1830-ban megjelent a kolera. Először járta be Európát a kolerajárvány. A ... more Magyarország határainál 1830-ban megjelent a kolera. Először járta be Európát a kolerajárvány. A betegség keletről érkezett, a lengyel–orosz háború következtében pedig bejutott Galíciába is. Egy Ugocsa vármegyei közgyűlésből kiderült, hogy a betegség már 1830. március 15-én reális veszélyt jelentett. Perényi Zsigmond ekkor a Helytartótanács szolgálatában állt. Mivel jól ismerte e vidéket, ezért őt nevezték ki királyi biztosnak, hogy állítsa meg a járvány terjedését. A betegség kivizsgálásakor az is kiderült, hogy a tiszai sót szállító hajósok által kerülhetett be a betegség Ugocsa vármegyébe. Beszüntették a megyék között az átjárást, de végül ez sem szabott gátat a járvány terjedésének.
В 1830 році на територіях Угорщини наявилася епідемія холери. Перше „тройшла всю Європу” ця хвороба. Вона прийшла з сходу, в зв’язку з полсько-російською війною потрапила і в Галіцію. На засіданні в регіоні Угоча оголосили, що холера вже 15 березня 1830 року виступає серйозною загрозою. Перені Жігмоннд в цей час стояв на чолі „Урядової Ради”. Добре знаючи ці краї, він став королівським урядовцем, щоб зробити дії проти цієї епідемії. При дослідженні хвороби, виявили, що її завезли в краї моряки, які постачали сюди сіль. Заборонили прохід з одного регіону в інший, але ці дії не зупинили смертельну хворобу.