�j lap - 1 (original) (raw)

A Pest �s Buda k�z�tti h�d �tlet�t el�sz�r Zsigmond kir�ly vetette fel 1436-ban. M�ty�s kir�ly is �lland� m�rv�nyh�d �p�t�s�t fontolgatta, a tr�jai h�d mint�j�ra, �m az �tlet megsz�let�s�t�l sz�m�tva t�bb mint n�gy �vsz�zadot kellett v�rni arra, hogy megnyiss�k a forgalom el�tt az els�, Pestet �s Bud�t �sszek�t� k�hidat.

A XIX. sz�zad elej�re v�lt �get�en sz�ks�gess�, hogy a k�t v�rost �lland� h�ddal k�ss�k �ssze. 1767-t�l m�r l�tezett a haj�h�d, ezt azonban a j�gzajl�s kezdetekor mindig el kellett bontani. Ilyenkor, am�g m�g nem fagyott be teljesen a Duna, a Pestr�l Bud�ra val� �tjut�s legegyszer�bb m�dja a b�csi ker�l� volt

A XIX. sz�zad elej�n sz�mos terv sz�letett ah�dra. Ezek azonban t�bbnyire csak m�szaki tervek voltak. Az els� h�d megval�sul�s�hoz viszont komoly gazdas�gi, jogi �s politikai el�k�sz�t�s sz�ks�geltetett. Ebben tudott �jat ny�jtani, Sz�chenyi Istv�n gr�f, aki k�pes volt ir�ny�tani a h�d megval�s�t�s�hoz sz�ks�ges teend�ket. �ppen ez�rt els� l�p�sk�nt l�trehozta a H�degyletet 1832 febru�rj�ban, hogy �sszefogja a h�d�p�t�s terv�t t�mogat� szellemi er�ket. A H�degylet megalap�t�s�hoz k�pest m�g �gy is t�bb mint 17 �vnek kellett eltelnie, hogy �tadhass�k a L�nchidat.

Sz�chenyi 1832. augusztus 6 -�n bar�tj�val, gr�f Andr�ssy Gy�rggyel egy�tt Angli�ba indult, hogy tanulm�nyozza az ottani hidakat �s a brit h�d�p�t� m�rn�k�k munk�it. A h�rom h�napos k�r�tr�l hazat�rve Sz�chenyi t�bb mint sz�zoldalas jelent�sben sz�molt be a H�degyletnek tapasztalatair�l. Sz�chenyire a legnagyobb hat�st az angol W. Thierney Clark m�rn�k munk�i gyakorolt�k. Ahhoz azonban, hogy az �p�t�st megkezdhess�k, m�g hat �v munk�ra volt sz�ks�g.

Mindenekel�tt a t�rsadalmi h�tteret kellett biztos�tani. Sz�chenyi �s Andr�ssy gr�f jelent�s�t az Orsz�ggy�l�s is t�rgyalta, �s elfogadta. A jelent�sr�l kiadott v�lem�nyben m�r szerepel, hogy amennyiben a h�d fel�p�l, azon az �thalad�s�rt mindenkinek h�dv�mot kell fizetnie, rangt�l f�ggetlen�l. Az akkori rendi t�rsadalomban, melyben a nemesek ad�mentess�get �lveztek, ez az �tlet heves ellenz�sre tal�lt, de v�g�l m�gis elfogadt�k a rendeletet, ami jelent�s l�p�s volt az egyenl� tehervisel�s elv�nek kiteljesed�s�ben

El� kellett teremteni a h�d�p�t�s k�lts�geit is. Sz�chenyi egy nem t�l sikeres k�zadakoz�si felh�v�s ut�n meg�llapod�st k�t�tt Sina Gy�rgy b�csi bank�rral, aki a h�d�p�t�s p�nz�gyi r�sz�t koordin�lta. Sz�chenyi javaslat�ra Budapestre h�vt�k William Thirney Clark �s Georg Rennie h�d�p�t� m�rn�k�ket. Mindketten t�bbf�le tervvel �lltak el�.

Clark h�rom, m�g Rennie n�gy k�l�nb�z� v�ltozatot mutatott be a H�degyletnek. Mivel azonban az egyes�let hozz��rt�s h�j�n nem tudott d�nteni a tervekr�l, k�t szak�rt�t, szint�n angolokat k�rtek fel, hogy tanulm�nyozz�k a tervezeteket. V�g�l a N�k�-h�z, a mai Gresham-palota vonal�ba tervezett k�tf�le terv k�z�l kellett v�lasztani. Mindk�t m�rn�k h�rom ny�l�s� l�nchidat tervezett erre a helyre, v�g�l Clark terve ker�lt ki gy�ztesen a versenyb�l. Az orsz�ggy�l�s j�v�hagyta a szerz�d�st a L�nch�d R�szv�nyt�rsas�ggal, mely szerint a hidat Clark tervei alapj�n, a N�k�-h�z vonal�ban kell fel�p�teni. A szerz�d�s r�gz�tette a h�dv�m m�rt�k�t, �s azt is, hogy a h�d nyolckilom�teres k�rzet�ben nem �p�lhet m�s h�d a szerz�d�s id�tartama, teh�t 97 �v alatt, �s kompot is csak a r�szv�nyt�rsas�g el�zetes enged�ly�vel szabad m�k�dtetni. Az rt. mag�ra v�llalta a h�d fel�p�t�s�t, karbantart�s�t �s �zemeltet�s�t is.

1839-ben hozz�kezdhettek az �p�tkez�s k�zvetlen el�k�sz�leteihez. Thirney Clark n�vrokon�t, Adam Clarkot nevezte ki �p�t�svezet�nek. Felt�rk�pezt�k a magyarorsz�gi lehet�s�geket, de sok anyagot, �gy a f�t �s a l�ncszerkezetet k�lf�ldr�l kellett beszerezni. 1839-ben vert�k le az els� pr�bac�l�p�ket a Dun�ba, de az �p�t�s igaz�n 1840 nyar�n indult be. Az alapoz�shoz �gynevezett j�szolg�tat kellett �p�teni, amihez t�bb ezer c�l�p�t vertek le, majd az elz�rt ter�letr�l a vizet kiszivatty�zva, le tudtak �sni a szil�rd r�tegig, �s megkezdhett�k a pill�rek alapoz�s�t. Az �p�tkez�sen legink�bb magyarok dolgoztak, de Angli�b�l is �rkeztek szakmunk�sok, akik f�leg a vasszerel�si munk�kban seg�dkeztek. A dolgozni idej�tt csal�dok k�z�tt akadtak olyanok, akik a h�d meg�p�lte ut�n sem t�rtek haza, hanem v�gleg itt telepedtek le. Ilyen volt maga Clark �d�m is.

K�t �v ut�n els�nek a pesti oldal alapg�dre lett k�sz, itt tartott�k a L�nch�d alapk�let�tel�t 1842. augusztus 24-�n. Az �p�t�s innent�l fogva folyamatosan haladt, csak a szabads�gharc, �s az 1849-es osztr�k megsz�ll�s alatt sz�netelt n�h�nyszor r�vid ideig. A L�nch�d ekkorra m�r majdnem k�sz volt, m�rcius v�g�n kezdt�k a l�ncokat beemelni a hely�kre. Az utols� l�nc �nnep�lyes beemel�s�t 1848. j�nius 28-ra tervezt�k. Az esem�nyre sz�mos vend�get h�vtak, ezek egy r�sze Sz�chenyivel egy�tt a l�ncot tart� �sz��llv�nyr�l figyelte a m�veletet. Amikor a l�nc m�r k�zel volt a hely�hez, a felh�z� csigasor egyik l�ncszeme elpattant, a vasszerkezet pedig visszazuhant az �llv�nyra, �gy mindenki, aki az �llv�nyon �llt, a v�zbe esett.

A szabads�gharc sor�n a harcol� felekben t�bbsz�r felmer�lt a h�d megsemmis�t�s�nek gondolata. Az osztr�kok egy alkalommal, amikor a v�rb�l l�tt�k a Duna-partot, el is tal�lt�k a l�ncszerkezetet. Enn�l is nagyobb k�rt okozott, amikor 1849 m�jus�ban n�gy m�zsa l�port robbantottak fel a h�don. Az osztr�kok a l�nckamr�t is fel akart�k robbantani, de Clark v�zzel �nt�tte el a kamr�kat, �gy a h�d v�g�l �tv�szelte a t�mad�sokat. J�nius 11-�n elrendelt�k a h�d �p�t�s�nek befejez�s�t.

A L�nchidat 1849. november 20-�n avatta fel Haynau, a szabads�gharc ut�ni megtorl�sok ir�ny�t�ja. A h�d 1870-ben �llami tulajdon lett. Meg�p�t�s�t�l fogva csaknem h�t �vtizedig nem volt sz�ks�g komolyabb fel�j�t�sra. A XX. sz�zad elej�re a h�d �llapota er�sen leomlott, azonban a fel�j�t�shoz csak 1913-ban, a m�sik k�t Duna-h�d elk�sz�lte ut�n tudtak hozz�kezdeni. A k�t tervez� - Beke J�zsef �s G�llik Istv�n - a teljes �t�p�t�s mellett tett�k le a voksukat. Ez az �t�p�t�s sem ker�lt el egy s�lyos balesetet: 1914 j�nius�ban egy elszabadult �sz�haj� nekiment az �llv�nyzatnak, �s az azon fekv� l�ncok a v�zbe estek. �gy az �tad�s k�sett, 1915. november 27-�n nyitott�k meg �jra a forgalom el�tt.

Vissza az el�z� oldalra...