Rába és Sebes-Körös menti belvízjárta területek szerepe a védett területek rendszerében (original) (raw)

Cegléd környéki természeti értékek becslése és megőrzésük problémái

2005

Cegléd és környéke az északi szélesség 47 o 51' és 46 o 53', valamint a keleti hosszúság 19 o 30' és 20 o 20' között helyezkedik el. A természetföldrajzilag fő jellemzője az átmenetiség, ugyanis e kistáj a sík-és dombvidék, a csernozjom és futóhomok talajok érintkezési vonalán található, amelynek egyetlen meghatározó jelentőségű természetes vízfolyása a Gerje-patak, de az ún. Perje (Krakó)-csatornarendszer is közel két évszázad alatt, "természetközeli" állapotba került. E lapályon sajátos életközösségek alakulta ki mind a flórában, mind a faunában. A sokéves elmélet és gyakorlati természetvédelmi munka során kiemelkedő jelentőségű növény-és állatfajok kerültek leírásra, illetve e beszámoló kapcsán valósul meg. 1-Albetirsa-Ceglédbercel: Kálvin-hegy és Ördög-árok 2-Berceli láprét 3-Cegléd belső területe brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk

A Tiszazug és a Körösszög halmainak kataszterezése és állapotfelmérése

Archaeologiai Értesítő

A tanulmány célja, hogy tájrégészeti szemléletben összefoglalja a tiszazugi és körösszögi halmok (kurgánok) teljességre törekvő kataszterezésének és állapotfelmérésének legfőbb eredményeit. Emellett kitér a kutatástörténeti előzményekre, és bemutatja az egyéb vizsgálati lehetőségeket is (névtan, folklór, tájtörténet, tájökológia).

Két évtized birtokkoncentrációs folyamatainak vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Gazdálkodás

Az Európai Unió és hazánk mezőgazdaságában az elmúlt évtizedek jellemző tendenciája volt a gazdaságok számának csökkenése, az egy gazdaságra jutó földterület folyamatos növekedése. Uniós csatlakozásunk óta a birtokkoncentráció még hangsúlyosabban van jelen. A tendenciát jól jelzik a 2010. és a 2020. évi Általános Mezőgazdasági Összeírások ide vonatkozó adatai. A 2010-es adatok szerint, a magyar mezőgazdasági művelés alatt álló terület több mint kétharmada a termelők alig 2,5 százalékának használatában volt. Ezt az országos tendenciát erősítette meg az 1997-2018 közötti időszakban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében végzett kérdőíves felmérés-sorozatunk. A megyei és települési szintű vizsgálatainknál is az országos tendenciákkal találkoztunk, hasonló arányt tapasztaltunk, ez 2020-ra sem változott. Egy átrendeződés történt a nagy területtel rendelkezők méretkategóriáiban. A 300-500 és az 500-1 000 hektáros méretkategóriákban jelentősen emelkedett a földterület és a gazdaságok száma is, míg...

Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj 2

2012

* Az 1991-es ÁKM-ben még volt gyógyszer-ágazat, a későbbiekben már nincs, ezért a gyógyszerek energiatartalmát a vegyi termékekével számoltam-ezért a magas koeffi ciens. Forrás: az M7, M9, M11. sz. táblázatok a mellékletben (http://kisskaroly.x3.hu/korny/ff ogyasztas5.pdf).

A körmendi választókerület falvainak jellemzői

Kultúra és Közösség

Tanulmányunkban a Závecz Research Intézet reprezentatív kutatása segítségével mutatjuk be a 127 települést tartalmazó körmendi országgyűlési egyéni választókerület demográfi ai sajátosságait, problémáit, valamint a körzetben élők munkavállalásának jellemzőit – különös tekintettel az Ausztriába ingázásra, valamint a falvakra. Az általunk vizsgált választókörzet túlnyomórészt falvakból, ezen belül is elsősorban 500 fő alatti kistelepülésekből, más néven aprófalvakból áll: a 127 településből 122 falu, közülük is 88 kistelepülés. A kutatást éppen ezért abból a szempontból is hasznosnak találjuk, hogy átfogó képet ad a legkisebb települések jellemzőiről, különböző mutatóiról is.