Mentalizációs képességek fejlődése és összefüggése a nyelvi fejlődés zavaraival (original) (raw)
Related papers
Diszlexiás és többségi tanulók szövegértése és olvasási motivációja
2012
Témakörök: Gyógypedagógia, sajátos nevelési igények; kognitív fejlődés és fejlesztés A hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértéséhez, értelmezéséhez szükség van a szövegértési képesség sikeres felhasználására, mely az életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő tanulás alapjaként jelenik meg (Balázsi, Ostorics és Szalay, 2007). Az olvasási képesség fejlődéséről és fejlesztéséről egyre többet tudunk (Józsa, 2006), az olvasás motivációs hátterének feltárására kevesebb vizsgálat irányul (Szenczi, 2010), és még kevesebbet tudunk az olvasási problémával küzdő, diszlexiás tanulók szövegértéséről és olvasási motívumairól. Jelen előadásban egy 2011 februárjában lebonyolított pilot vizsgálat eredményeit mutatjuk be, amelynek célja a diszlexiás és a többségi tanulók olvasási motívumainak feltárása és szövegértési teljesítményükkel való összevetése volt. Hipotézisünk szerint a diszlexiás tanulók mind a szövegértés, mind az olvasási motívumok terén gyengébb eredményeket fognak mutatni, mint a többségi tanulók. A vizsgálatban 11 Békés és Csongrád megyei általános iskola harmadik és negyedik évfolyamos tanulói vettek részt (N=140). Közülük 60 diszlexiás vagy valamilyen olvasási problémával rendelkező tanuló, illetve 80 többségi diák. A vizsgálat egyik eszköze egy saját fejlesztésű kérdőív volt, mely 34 állítással vizsgálja a tanulók egyes olvasási motívumait (attribúció, észlelt kompetencia, attitűd és szorongás) négyfokú Likert-skálán. A kérdőív egyes komponenseinek alaposabb feltárása érdekében interjúkat is készítettünk diszlexiás és többségi tanulókkal egyaránt. Az olvasás mérésére egy szövegértés-tesztet alkalmaztunk, amely egy folyamatos és egy nem folyamatos (dokumentum) szöveget tartalmazott. Az eredmények azt mutatják, hogy a diszlexiás tanulók szövegértése (m=38%p, s=15) szignifikánsan (p=0,001) gyengébb, mint a többségi tanulóké (m=57%p, s=19%). A szövegértési teljesítménykategóriákat tekintve (alsó, középső, felső) kiderül, hogy a többségi tanulók 45%-a a felső tercilisben található, míg a diszlexiás tanulók csupán 6%ban tudtak a felső tercilisbe kerülni a teljesítményük alapján. Az alsó tercilisben a többségi tanulók 18 %-a, míg a diszlexiás tanulók 55%-a tartozik. Az olvasási motívumok vizsgálata során kiderült, hogy a többségi tanulók saját képességeinek pozitív észlelése a tanulók 45%-ánál van jelen, szemben a diszlexiásokkal, akik közül 31%-a jellemezte magát az említett észleléssel. Ezzel szemben a saját képességek negatív észlelése a diszlexiás tanulók 78%-ánál van jelen. Az eredmények továbbá azt mutatták, hogy a diszlexiás tanulók szorongóbbak, és a saját olvasási képességeiket gyengébbnek minősítik a többségi tanulókkal szemben. A pilot vizsgálat eredményei elsősorban tendenciákat vázolnak fel. Szükséges a továbbiakban a mérőeszköz továbbfejlesztése és a minta növelése.
Magyar Pszichológiai Szemle
Háttér és célkitűzésekAz egyre növekvő kulturális diverzitás következtében az utóbbi évek nemzetközi és hazai tudományos irodalma egyre több figyelmet fordít az interkulturális kompetencia mérési és fejlesztési feladataira a gyógyításban. Jelen vizsgálatban célunk az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostan- és pszichológushallgatók körében, feltárva emellett az empátiával való konvergens validitását és a skálán különböző demográfiai változók mentén megjelenő különbségeket és együtt járásokat.MódszerA kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatban 396 magyar, gyógyító szakmára készülő hallgató demográfiai és Interkulturális Érzékenység Skála, valamint Interperszonális Reaktivitás Index adatait elemeztük. Az eredeti 5 faktoros kérdőívstruktúra érvényességi és megbízhatósági vizsgálatai mellett korreláció, független mintás t-próba, egyutas ANOVA teszteket és lineáris regressziót alkalmaztunk.EredményekAz eredeti skála nem mutatott megfelelő é...
Harmadik generációs információs írástudás-fejlesztés a gyermeki életesélyek javításáért
Információs Társadalom
A cikk a digitális szegénység problémakörének kutathatóságát állítja fókuszba. Nem kérdéses, hogy a versenyképesség fő tényezője nem a technológia, hanem az emberi tényező. Hogyan segíthetnek az infokommunikációs technológiák a szegénység és az információs szegénység felszámolásában? Hogyan csökkenthető a digitális megosztottság, és mi a szerepe ebben a folyamatban a különböző információs írástudásoknak? A súlyos kérdéseket konkrét kutatási terv és nemzetközi kitekintés egészíti ki. --- Third-generation information literacy development for improving opportunities in children’s lives The article focuses on the research carried out on digital poverty issues. It is indisputable that the main factor in competitiveness is not technology but the human factor. How can infocommunication technologies help eradicate poverty and information poverty? How can the digital gap be narrowed, and what role do the various forms of information literacy play in this process? These pressing questions are...
A kapcsolatok dinamikája és a nyelv
Az emberek viszonyrendszere hosszabb távon átalakul, bizonyos nexusok veszítenek jelentőségükből, mások viszont fölerősödnek. Ezekben a változásokban aktív, alakító szerepet vállalnak az egyé- nek. A személyközi viszonyok alakulását nem kis mértékben befolyásolja, mennyire sikerül egymáshoz illeszteni az ökonómia és a társadalom világát. Azt a mechanizmust, amely a személyközi viszonyok átalakítása révén az erőforrások lassú, észrevétlen fölhalmozását eredményezi, mikroszelekciónak nevezzük. Az egyes, önmagukban jelentéktelen szelekciós lépések hosszabb távon kumulálódnak, így az egyén kapcsolatrendszerének számottevő átalakulásával járnak. A változásoknak határozott iránya van, amely a hálózat homogenizálódása irányába mutat. A mikro- és makroszelekció során módosulnak az egyén viszonyai, ugyanakkor elnevezésük változatlan marad. Ha föl akarjuk tárni egy hálózat szerkezetét, számolnunk kell azzal, hogy a kapcsolati elemek elnevezése nem felel meg ezek tényleges értékének és struktu...
A verbális munkamemória fejlődésének vizsgálata 5 éves kortól 85 éves korig
Iskolakultúra
A munkamemória fejődésének vizsgálata nagy relevanciával bír, mind az oktatásban, mind a kognitív tudományok terén. A munkamemória olyan rövidtávú emlékezet, mely az információt rövid ideig (néhány másodperc, vagy perc) megtartja, illetve az információt manipulálja. A munkamemória alegységei közül a fonológiai hurok, más néven verbális munkamemória nagysága jól bejósolja az egyén nyelvelsajátítási képességeit, legyen szó akár az anyanyelvről, akár idegen nyelvről. Az eddigi szakirodalmak alapján a verbális munkamemória kapacitása 7, legkésőbb 10 éves korra kialakul, és fejlődési ívét tekintve fordított U alakot mutat. Mivel a legtöbb szakirodalom külön vizsgálja az egyes életkori csoportokat, jelen kutatás célja a verbális munkamemória fejlődésének vizsgálata egy kutatáson belül az egyes életkorokban. E terület mérésére a Számterjedelem Teszt, Hallási Mondatterjedelem Teszt, a Számlálási Terjedelem Teszt, a Betű Fluencia, Szemantikus Fluencia, valamint a Cselekvés Fluencia Tesztek k...