Péter Tusor: The Papal Consistories and Hungary in the 15th-16th centuries (original) (raw)
Related papers
Századok, 2010
A do mon kos ren det ha gyo má nyo san -és egyéb ként he lye sen -a kol duló ren dek kö zött szo kás szá mon tar ta ni. A késõ kö zép kor ban azon ban a rend arcu la ta je len tõ sen meg vál to zott. A vál to zá sok elõ ször és el sõ sor ban a nyu gat-és dél-eu ró pai rend há za kat érin tet ték, de fo ko za to san át ter jed tek Kö zép-Eu ró pára is. A késõ kö zép kor ban nem csak a ren di re for mok és a do mon kos obszervancia meg je le né se fi gyel he tõ meg, ha nem a ren di gaz dál ko dás át ala ku lá sa is: a ko ráb bi idõ szak ban a do mon kos ko los to rok, ha kap tak is in gat lant ado mány ba, azt kö te le sek vol tak el ad ni és az árát for dít hat ták sa ját cél ja ik ra. 1425-tõl azonban egyes ko los to rok V. Már ton pá pá tól en ge délyt sze rez tek arra, hogy in gat lan bir to ka ik le hes se nek, 1475-ben pe dig IV. Sixtus pápa ezt az en ge délyt az egész rend re ki ter jesz tet te, egyúttal megszüntetve a rend kolduló jellegét. 1 A dön tés hát te ré ben a gaz da ság át ala ku lá sa állt. A rend ala pí tó Szent Domon kos szán dé ka egy moz gé kony, a lel ki pász tor ko dás ban és a misszi ó ban ha tékony kö zös ség lét re ho zá sa volt. Ez zel a cél ki tû zés sel a 13. szá za di -Eu ró pa nagy ré szén alap ve tõ en még na tu rá lis -gaz dál ko dás nem volt össze egyez tethe tõ. Emel lett per sze más szem pont ok, mint pél dá ul a sze gény ség kö zös sé gi értel me zé se, is fon tos sze re pet ját szot tak. A 15. szá zad ra azon ban a vi szo nyok gyö ke re sen meg vál toz tak. Eu ró pa nyu ga ti fe lén a fe ke te ha lál és a száz éves hábo rú pusz tí tá sai je len tõs né pes ség csök ke nést és a föld bir tok okon ko moly munka erõ hi ányt okoz tak. A bir to kok új faj ta hasz no sí tá sa, a bér be adás el ter je dé se egy ben azt is je len tet te, hogy a föld bir to kos már nem fog lal ko zott fel tét le nül a bir tok igaz ga tás napi te en dõ i vel. Ehe lyett a bér lõ tõl a szer zõ dés ben ki kö tött napon meg kap ta a ki al ku dott össze get, va gyis sta bil, ki szá mít ha tó, a ter més in gado zá sá tól füg get len jö ve de lem hez ju tott. Ez a bir tok hasz no sí tás a do mon kos rend szá má ra is új le he tõ sé ge ket kí nált. En nek kö vet kez mé nye az 1475. évi pápai en ge dély. A le he tõ ség ugyan ak kor nem fel tét le nül je len ti azt, hogy min den rend tar to mány ban és min den rend ház ban egy for mán él tek is vele, az azon ban, hogy hol és milyen mértékben, milyen összetételben tûntek fel birtokok a domon ko sok kezén, nemcsak Magyarországon igényel további kutatást. 2 1 A pá pai bul la 1475. jú ni us 1-jén kelt, l. P. Daniel Antonin Mortier OP: Histoire des maîtres généraux de l'Ordre des Frères Prêcheurs IV. 1400 -1486 . Pa ris 1909 Bár az ál ta lá nos rend tör té ne tek ben ter mé sze te sen meg em lí tik az in gat la nok bir tok lá sát enge dé lye zõ pá pai bul lá kat, a szak iro da lom azon ban ez zel a kér dés sel rész le te i ben nem igen fog lal kozott ed dig. Ada tok a ko los to rok bir to ka it il le tõ en az egyes há zak tör té ne té ben ta lál ha tók, ezek összefog la ló ér té ke lé se azon ban még nem ké szült el. A kol du ló ren dek nek a gaz da ság ról val lott kö zép ko ri né ze te it fog lal ta össze Mar cin Bukala: Mendicant Friars and the Development of Medieval Notions
Megjelent a nem kánoni ószövetségi irodalom legkorábbi és legjelentősebb művének, Henok első könyvének első mérvadó magyar fordítása, a későbbi Henok-irodalom műveivel (szláv és héber Henok) egy kötetben, bevezetőkkel és jegyzetekkel. Befejezés előtt áll a leghosszabb, és magyarul eddig ismeretlen Jubileumok könyvének fordítása etióp (geéz) nyelvről. Készen állnak a görög, latin, szír nyelvű apokrif irodalom más fontos, rövidebb darabjainak fordításai. Elkészült a szövegeket áttekintő első magyar nyelvű monográfia, amely a műveket műfajcsoportonként, és mindig ószövetségi előzményeikkel és párhuzamaikkal együtt tárgyalja. Így világossá válnak a műfaji és irodalmi hagyományok, a művek helye a hagyományban és történeti környezetükben. A kutatásban résztvevők munkájával 1 angol nyelvű, külföldön kiadott kötet, és 1 magyar nyelvű kötet jelent meg. Külföldi kiadványokban 20 idegen nyelvű, itthon 15 magyar nyelvű publikációjuk jelent meg. Nemzetközi konferenciákon 33 idegen nyelvű, itthon...
Akadémiai nagyszótár = The Historical Dictionary of Hungarian
Az elmúlt négy év folyamán, az előzetes terveknek megfelelően elkészült és megjelent a Nagyszótár első két kötete (www.nytud.hu/publ/nszt) 1119 és 1550 lapon. A publikált első kötet tartalmazza a szótár forrásanyagának teljes bibliográfiáját és az egyéb segédleteket: az Elekfi László által készített ragozási szótár kódjainak részletes feloldását. A második kötet az A-Azsúroz címszavak közötti szóállományt tartalmazza. A publikált köteteken túlmenően kéziratban legalább első változatban elkészültek már a B és C betűs szócikkek is, ezek szerkesztése, javítása folyamatban van. Az OTKA-keretből foglalkoztatott Varga Éva Katalin a szócikkíráson kívül részt vett a forrásjegyzék tételeinek filológiai ellenőrzésében és javításában. | The first two volumes of the Dictionary of the Hungarian Language have been published (on 1119 and 1550 pages, respectively) according to the objectives outlined in the grant proposal, cf. www.nytud.hu/publ/nszt. The first volume of contains the full bibliograp...