A szocializáció szerepe a pszichoszexuális fejlődésben [The role of socialization in psychosexual development. In Hungarian] (original) (raw)
Related papers
Magyar Pszichológiai Szemle
Háttér és célkitűzésekAz egyre növekvő kulturális diverzitás következtében az utóbbi évek nemzetközi és hazai tudományos irodalma egyre több figyelmet fordít az interkulturális kompetencia mérési és fejlesztési feladataira a gyógyításban. Jelen vizsgálatban célunk az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostan- és pszichológushallgatók körében, feltárva emellett az empátiával való konvergens validitását és a skálán különböző demográfiai változók mentén megjelenő különbségeket és együtt járásokat.MódszerA kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatban 396 magyar, gyógyító szakmára készülő hallgató demográfiai és Interkulturális Érzékenység Skála, valamint Interperszonális Reaktivitás Index adatait elemeztük. Az eredeti 5 faktoros kérdőívstruktúra érvényességi és megbízhatósági vizsgálatai mellett korreláció, független mintás t-próba, egyutas ANOVA teszteket és lineáris regressziót alkalmaztunk.EredményekAz eredeti skála nem mutatott megfelelő é...
A kutatás első szakasza a magyar szocialista neveléstudomány 1950-60-as években lezajló intézményesülése paradigmatikus jegyeinek bemutatására vállalkozott. A kutatás második része széleskörű külföldi szakirodalomra alapozva a neveléstudomány posztmodern fordulatának néhány a hazai tudományfejlődést is befolyásoló nemzetközi folyamatait vizsgálta. A kutatást záró harmadik része egy erre a célra kifejleszettt számítógépes diskurzuselemző program felhasználásával az 1996-2006 közötti időszak magyar neveléstudományi diskurzusainak kvalitatív elemezését végezte el négy hazai reprezentatív pedagógiai folyóirat szövegeinek alapján. Ennek keretében feltárásra kerültek 1. neveléstudomány és határtudományai kapcsolatának főbb sajátosságai, 2. az egyes folyóiratok szakirodalmi hivatkozásai alapján a különböző szakmai csoportok egymás közötti kommunikációjának főbb jellemzői, 3. a magyar neveléstudományi diskurzusok fontosabb referenciaszemélyei. A kutatás eredményeit egy 2005-ben megjelenő ön...
Pszichoaktív szerhasználat kelet-baranyai általános- és középiskolások körében
Szociális Szemle
A pszichoaktív szerekkel kapcsolatban számos kutatás látott napvilágot az elmúlt években. A kutatások jelentős része a középiskolás korosztály drogérintettségének feltérképezését célozza, de közvetett adatokból tudható, hogy a szerhasználat már a fiatalabb, általános iskolás fiatalok körében is megjelenik. Tanulmányukban kísérletet teszünk a rendelkezésre álló hazai kutatások összegző jellegű bemutatására. Ismertetjük továbbá saját, általános és középiskolás diákok körében, nettó 877 fős mintán végzett kérőíves kutatásunk fontosabb eredményeit.
A nő- és gyermekábrázolások pedagógiai háttere Dosztojevszkij regényeiben és Az Író Naplójában
A Női dimenzió
A tanulmány Dosztojevszkij gyermek- és nőábrázolásának legfontosabb sajátosságait vizsgálja. A szerző igyekszik rámutatni az adott korszak ambivalens jelenségeire, melyek befolyást gyakoroltak a nevelésre, továbbá az író világában látensen mindig jelen levő evangéliumi ideál érvényesülésére. A Dosztojevszkij-szakirodalomban viszonylag kevés figyelmet kapott az a kérdés, hogy milyen szerepet játszik az író műveiben a nevelés, a civilizációnak ez az egyedi eszköze, mely lehetővé teszi számunkra a „belső ember” fejlesztését, az erkölcsi kiteljesedés alapfeltételét. A tanulmány négy témakörben elemzi a témát: 1. A nevelés témája pozitív értelemben, avagy a fejlődésregény műfajának dosztojevszkiji változatai. 2. A nevelés társadalmi formái Dosztojevszkij műveiben: az iskola mint gyermektársadalom. 3. A gyermekek és a nők mint a regényhősök pártfogoltjai. 4. A nevelés kérdése fonák oldalról: a megrontás, a gyermek vagy a fiatal lány tönkretétele Dosztojevszkij regényeiben – avagy az „anti...
Párbeszéd: Szociális munka folyóirat
a szerzők valamennyien a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának munkatársai A szociális ágazat átalakított továbbképzési rendszerében 2018-ban kötelező elemként megjelent a vezetőképzés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elsőként a Semmelweis Egyetemet jelölte ki a képzés megszervezésére. A képzési program négy jól körülhatárolható tanegységből áll, ezeket moduloknak nevezzük. Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy a szélesebb szakmai közvéleménnyel is megismertessük azokat az elképzeléseket, víziókat, amelyek mentén a program tartalma kialakult. Az említett négy modul koncepciójának, tartalmi elemeinek és a kezdeti időszak tapasztalatainak ismertetésére a képzés vezető oktatóit kértük fel, akik az alábbiakat különálló alfejezetekben mutatják be, nem csupán azok számára, akik a jövőben a Semmelweis Egyetem hallgatói lesznek, hanem valamennyi érdeklődő szociális ágazatban dolgozó szakembernek. Kulcsszavak: vezetőképzés, szociális ágazat, oktatási program, Semmelweis Egyetem, modul In 2018 as a compulsory element an executive training program was introduced to the social education and training system. Semmelweis University was appointed by the Ministry of Human Capacities to realize and carry out the executive training program consisting of four units, called and later referred as modules. This paper aims to introduce the ideas and visions along which the content of the program has been developed to the wider professional audience. To cover all the information and crucial aspects the main stakeholders of the training were asked to present the concepts, content elements and experiences of the four modules, in separate sub-chapters.