Kammerer Ernő Pulszky Ferenc-emlékérmének kalandos története (original) (raw)
Related papers
Hankiss Elemér mint renitens újhistorikus
Magyar Tudomány
Írásom fő célja, hogy a néhai Hankiss Elemér számára helyet találjak valamiféle diszciplináris térben. A vaskos köteteiben (Az emberi kaland, A befejezetlen ember) alkalmazott módszer, mindennapi életünk rejtélyeinek a boncolgatása és a kompozíciós jellemzők a Stephen Greenblatt műveiben megjelenő "új historizmus" felé vitték. Kitérőkkel tarkított magyarázatom, amelynek során egy fogpiszkálótartó kalandos történetét ecsetelem, épp ezt a Hankiss-módszert igyekszik megvilágítani: végy egy apró tárgyat (például egy sótartót), és mutasd meg, milyen mély értelmű üzenetek hordozója. Igyekszem megmutatni, hogy egyenes út vezet az irodalmi művek komplexitás-problémáin és hatásán töprengő ifjú Hankisstól a civilizációelméletét a szabadság labirintusa köré építő idős Hankisshoz.
Építés - Építészettudomány, 2020
A Műegyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének vezetőjeként megrendülten búcsúzom professzor emeritusunktól, Vámossy Ferenctől egész közösségünk nevében. Kilencven esztendőn átívelő és sikerekben gazdag, kerek életpályájára tekintve az építészet széles spektrumát egységében és egyetemességében átlátó, egyes elméleti és módszertani területeit elmélyülten kutató, kortárs kérdésfelvetéseire adekvát válaszokat adó, iskolateremtő professzor eredményeit vehetjük számba és mondunk érte köszönetet. A BME, a MÉSZ, az MTA és a MOME voltak ennek a gazdag életműnek a legfontosabb munkahelyei, intézményei. Munkásságát alapvetően meghatározta ez az egyetemes szemlélet, amely az építészet filozófiai kérdésfelvetéseitől a mérnöki alkotás elvi-esztétikai és gyakorlati szempontjain át az építészeti kritika területéig bővült. Ha csak személyes kötődésem okán-az általa hat évtizeden át szerkesztett 1 2020. június 24-én a Farkasréti temetőben Krähling János, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének tanszékvezetője a tanszék nevében, Alföldi György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának dékánja a Kar nevében, Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke a MÉSZ nevében, Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézetének igazgatója a MOME nevében, Becker Gábor, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Építészeti Tudományos Bizottságának elnöke az MTA nevében búcsúztatta folyóiratunk egykori szerkesztőjét, akitől ezúton búcsúzik a Szerkesztőség is.
Belügyi szemle, 2018
Briliáns ajándékot kaptak az idén a történelem, benne a magyar jogtörténet iránt érdeklõdõ romániai magyar és a magyar nyelvet ismerõ idegen ajkú joghallgatók és aktív jogászok, amikor kézbe vehették a Veress Emõd szerkesztette, a kolozsvári Forum Iuris gondozásában megjelenõ, 592 oldal terjedelmû Erdély jogtörténete címû könyvet. A tudományos mûnek és tankönyvnek is szánt kötet kollektív munka terméke, tizenheten jegyzik, kilenc erdélyi és nyolc hazai jogtudós
Heinrich Hentzi, a budavári Leonidász
2013
A svájci származású, debreceni születésű Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy 1848-1849-es magyarországi pályafutása-ha hihetünk a szakirodalomnak-alapvetően kudarc volt: a gondjára bízott egyik erődöt, Péterváradot sikertelenül próbálta a szerb felkelők kezére játszani; a másikat, az erődnek csak nagy jóindulattal nevezhető Buda várát pedig minden kitartása és hősiessége ellenére sem tudta megvédeni Görgei hadseregével szemben. Svájci származás, debreceni születés 1 Heinrich Hentzi von Arthurm egy svájci eredetű család saljaként 1785. október 24-én született Debrecenben. Nagyapja, Samuel Hentzi Bernben 1740-ben összeesküvést szőtt a városi tanács ellen, amiért száműzték, de rövidesen visszatérhetett. Miután azonban újabb összeesküvésbe keveredett, 1749-ben halálra ítélték és kivégezték, családját pedig száműzték. Özvegye, Josephine Korbisch bárónő és gyermekei ezek után a Habsburg Birodalom területén telepedtek le. Apja, Ludwig Hentzi cs. kir. szolgálatba lépett, s az 1. dragonyos ezred ezredeseként fejezte be katonai pályáját. Házasságából két fiú született. Ludwig a császári-királyi hadseregben szolgált, majd nyugállományú századosként az erdélyi Tordán telepedett le. Ő is magyar nőt vett feleségül, Torda város egykori híres főhadnagyának, Osztrovich Józsefnek a lányát, s Orbán Balázs szerint "Tordára telepedvén, testestől-lelkestől derék magyar emberré vált". 1848 novemberétől a város térparancsnoka volt, s személyes fellépésével több ízben is megmentette a várost a román felkelőcsapatok pusztításaitól. Orbán szerint "Tordán még most is áldva említik mint Torda egyik legnagyobb jóltevőj ének nevét". 2 Heinrich 1804-ben került hadapródként a cs. kir. mérnökkarba. 1804. szeptember 1jétől 1805. augusztus 31-ig a bécsi mérnökkari akadémián tanult Bourgois tábornok parancsnoksága alatt. 1805. szeptember l-jén nevezték ki főhadnaggyá, s 1806. július 31-éig a morvaországi Olmützben szolgált Ocrini tábornok alatt. Itt az erőd franciák általi körülzárolása alkalmával visszaszerzett egy a franciák által elfoglalt élelmiszerszállítmányt. Innen
Cseh-Szombathy Sámuel utazása naplója és album amicorumai tükrében
Reformáció Öröksége
Bozzay Réka Cseh-szombathy sámuel utazása naplója és album amiCorumai tükrében Hollandiába tartó magyar peregrinusok gyakran írtak utazásuk idején naplót. Ebben többször feljegyezték élményeiket, költségeiket, illetve azokat a látnivalókat, melyekre utazásuk közben bukkantak. Kutatásom egy nagyobb projekt része, amelyben a 18. században Nyugat-Európában tanult magyar peregrinusok naplóit szeretnénk kiadni bevezetővel és kommentárokkal ellátva. A naplót és a két album amicorumot, 1 melyeket itt bemutatok, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában őrzik. Arra keresem a választ, hogy ez a napló mennyiben tekinthető egyedinek, illetve mennyiben folytatja a magyar peregrinációs útinaplók hagyományait. Másik fontos kérdésem, hogy költségleíró részéből milyen következtetések vonhatóak le a korabeli ár-bér viszonyokra és kiadásokra vonatkozóan. Cseh-szombathy élete és tanulmányai A napló és a két album amicorum tulajdonosa Cseh-Szombathy Sámuel. Fiatal éveit tekintve nagy a bizonytalanság, mindazt, amit tudunk róla, a beiratkozási és a levéltári dokumentumokból tudjuk. Révkomáromban látta meg a napvilágot, születése időpontjáról két adatunk van: A göttingeni beiratkozása szerint 1757. szeptember 4-én, 2 míg a göttingeni szabadkőműves páholyhoz (Augusta zum goldenen Zirkel) csatlakozása szerint 1763. szeptember 10-én született. 3 Iskoláit Komáromban 4 és talán Pozsonyban végezte, 5 de ez utóbbira vonatkozóan nem találtam beiratkozási adatot. A Debreceni Református Kollégium matrikulája szerint 1776. április 25-én írták be a nevét a tógátus diákok közé, innen feltehetőleg 1783 októberében távozott. 6 Talán valóban elhagyta a kollégiumot és esetleg rektóriára ment, de erről nincsenek biztos adataink. Két és fél évvel később, 1786. április