Könyvismertetés Szebik Imre ‒ Zsugyel János: „A Miskolci Evangélikus Egyházközség 1945‒1997 közötti története” című könyvéről (original) (raw)
Related papers
Debreceni Jogi Műhely, 2009
Debreceni Jogi Műhely, 2009. évi (VI. évfolyam) 2. szám (2009. április) "A történelem… medrének minden kanyarulatában lerakja partjain a kimosott iszapot meg a sodrában vízbe fúltak tetemeit." A szerzők, Somorjai Ádám (OSB) egyháztörténész és Zinner Tibor jogtörténész mottóként Arthur Koestler mondatával indítják a Mindszenty József élettörténetének dokumentumait tartalmazó monumentális munkát. Recenziót, ismertetést írni egy közel ezernégyszáz oldalas forrásgyűjteményről, amely kismonográfiának beillő előszót, és gazdag jegyzetapparátust tartalmaz, estünkben jóformán lehetetlen, éppen ezért a csupán néhány tartalmilag és formailag érdekes momentumot villanthatunk fel a könyvből.
Megjelent a nem kánoni ószövetségi irodalom legkorábbi és legjelentősebb művének, Henok első könyvének első mérvadó magyar fordítása, a későbbi Henok-irodalom műveivel (szláv és héber Henok) egy kötetben, bevezetőkkel és jegyzetekkel. Befejezés előtt áll a leghosszabb, és magyarul eddig ismeretlen Jubileumok könyvének fordítása etióp (geéz) nyelvről. Készen állnak a görög, latin, szír nyelvű apokrif irodalom más fontos, rövidebb darabjainak fordításai. Elkészült a szövegeket áttekintő első magyar nyelvű monográfia, amely a műveket műfajcsoportonként, és mindig ószövetségi előzményeikkel és párhuzamaikkal együtt tárgyalja. Így világossá válnak a műfaji és irodalmi hagyományok, a művek helye a hagyományban és történeti környezetükben. A kutatásban résztvevők munkájával 1 angol nyelvű, külföldön kiadott kötet, és 1 magyar nyelvű kötet jelent meg. Külföldi kiadványokban 20 idegen nyelvű, itthon 15 magyar nyelvű publikációjuk jelent meg. Nemzetközi konferenciákon 33 idegen nyelvű, itthon...
2016
A családi kapcsolatok reprezentációja Zsindely Sándor: Hegedüs Loránt élete és munkássága című tanulmányában 2 "Az emberiségről szóló leghitelesebb tanulmány maga az ember." Alexander Pope 3 (Id. Scitovsky [1997] 11. o.) Absztrakt Hegedüs Loránt (1872-1943) gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter, szépíró és publicista, akinek szociológiai és történeti munkái is jelentősek. S jóllehet azon kevesek egyike, aki a két háború közötti politikai, gazdasági és kulturális elitnek is kiemelkedő alakja volt, életútjáról eleddig nem készült teljes körű feldolgozás. Ezt a hiányt igyekszik pótolni az a biográfia, melynek egyik alfejezete a következő tanulmány. Ez az írás Hegedüs családi-rokoni kapcsolatait mutatja be, Ifj. Zsindely Sándornak (1932-2008), Hegedüs Loránt unokájának a visszaemlékezései alapján. Tanulmányomban abból a premisszából indulok ki, hogy az egyén életútját jelentősen meghatározza társas környezete, így a családja is. Célom ezért az, hogy megállapítsam, kik tartoztak Hegedüs családi hálózatához, s ismertessem a köztük lévő kapcsolatokat. A tanulmány különlegessége, egyben időszerűsége az, hogy olyan, a szakma számára eddig ismeretlen primer forrást dolgoz fel, amelynek szerzőjét és írásait Bekker Zsuzsa jól ismerte. Loránt Hegedüs (1872-1943) was an economic policy maker, minister of finance, belletrist and publicist whose works on sociology and history are also of significance. Although he was one of the few outstanding figures of the political, economic and cultural elite in the interwar period, his life has not been dealt with in a full and detailed manner so far. The biography one chapter of which is this study article aims to make up for this lack. This article describes the family relations of Hegedüs based on the memoires of Sándor Zsindely, Junior (1932-2008), who was the grandson of Loránt Hegedüs. My starting point is the premise that the life of an individual is notably determined by his social environment thus also by his family. Consequently, my aim is to establish who belonged to his family network and to describe the relationships among them. I process a primary source which has been unknown for the profession so far but whose writer and contents was well-known for Zsuzsa Bekker; it makes this article special and topical. *Ezúton köszönöm Lazáry (Zsindely) Zsuzsannának, hogy rendelkezésemre bocsátotta bátyja, Zsindely Sándor visszaemlékezését; Hild Mártának, hogy segített feltárni Bekker Zsuzsa és Zsindely Sándor szakmai kapcsolatának eredetét, Agora Zsuzsannának, Bálint Ágnesnek a szakmai inspirációkat és Harsányi Ivánnak a hasznos tanácsokat. Bevezető Miért írnak és mesélnek az emberek az életükről? A pszichológusok szerint azért, hogy értelmet adjanak mindannak, ami velük történt, voltaképp magának az életnek. Hiszen, mint mondják, az élet nem valami eleve adott dolog (Bruner [1987] 13. o. Id. László [1987] 4. o.).
Adalékok a Csehszlovák Köztársaság magyar nyelvű siketoktatás-történetéhez
Eruditio - Educatio, 2021
In this study we present the educational-historical data of the only institute for the Deaf operating in the Czechoslovak Republic, in Komárom (Komárno), between 1920 and 1938. By 1918 a unified deaf education network had been established in the territory of historical Hungary in the Austro-Hungarian Monarchy where 16 institutes for the Deaf were run, covering the entire area of the country. Out of these, three were located in Upper Hungary (Felvidék): in Jolsva (Jelšava), in Körmöcbánya (Kremnica) and in Pozsony (Bratislava); in the Carpathian region, school-age deaf learners were expected in an institute for the Deaf in Ungvár (Uzhhorod). This system disintegrated with the Trianon Peace Treaty. The institutes located at Pozsony (Bratislava), Körmöcbánya (Kremnica), Jolsva (Jelšava) and Ungvár (Uzhhorod) became organisations located in the Czechoslovak Republic from the former Hungarian institutes for the Deaf. A Hungarian-language, newly established school for the Deaf was run in Komárom (Komárno) between 1920 and 1938 in the territory of the Czechoslovak Republic. After the First Vienna Award, the aforementioned institute for the Deaf was moved to Losonc (Lučenec). While researching the history of the Hungarian-language Institute for the Deaf of Komárom (Komárno), it turned out that the sources referring to operation and history (statistics, archive, library, press history) are scanty, I therefore used the term addenda in the title.
A békéscsabai és a szarvasi evangélikus gimnázium története és szerepük az arisztokraták oktatásában
Pedagógiatörténeti szemle, 2017
Debreceni Egyetem BTK NMI Neveléstudományi Tanszék A magyarországi főnemesek dualizmus kori tanulmányi szokásait iskolatörténeteken keresztül térképezzük fel. 1 Az evangélikus gimnáziumok közül eddig a budapesti, az eperjesi, a nyíregyházi, a pozsonyi és a selmecbányai történetével foglalkoztunk részletesen. 2 Az alábbiakban ezt a sort folytatjuk két közép-magyarországi iskolával. Mind a békéscsabai, mind a szarvasi a Békési Evangélikus Egyházmegye területén állt, közös bennük, hogy mind a két város felekezeti és nemzetiségi szempontból sokszínű volt. A két intézmény története azonban merőben különböző. Írásunkban ezek bemutatása után az arisztokrata tanulók tanulmányaira fókuszálunk. Arra vagyunk kíváncsiak, mely főrangú családok gyermekei, hány évet, mely osztályokban, milyen státuszban töltöttek el ebben a két intézményben, s vajon vállaltak-e szerepet az iskolai közéletben.