A külföldi választottbírósági ítéletek elismerésének és végrehajtásának megtagadása a New York-i Egyezmény alkalmazása során (original) (raw)

2022, Opuscula Civilia, 2022/5.

Az állami bíróságok előtt folyó peres eljárásokkal ellentétben – amelyek általában legalább kétfokú eljárást foglalnak magukban – a választottbírósági eljárás alapvetően egyfokú eljárás. Ennek eredményeként az eljárás lerövidül, ami a választottbíráskodás egyik fő jellemzője, és az egyik fő oka annak, hogy a felek az állami bíróságok helyett a választottbíráskodást választják jogvitájuk rendezésére. A választottbírósági eljárást választó felek tudják, hogy – a korlátozott jogorvoslati lehetőségek kivételével – nem lesz lehetőségük arra, hogy ügyüket egy másik (fellebbviteli) bíróság vagy a választottbíróság újra megvizsgálja. Hajlandóak vállalni az ezzel járó kockázatokat, cserébe azért az előnyért, hogy a jogvita végleges rendezése gyorsabban megtörténik. A választottbírósági eljárás befejeződik az ítélet meghozatalával. Az ítélet végrehajtását az állami bíróság foganatosítja. A külföldi választottbírósági ítélet végrehajtásának elrendelése összetett, két különálló részre osztható: az első, egy nemperes eljárás, amely során a végrehajtást kérő kérelmére az állami bíróság a választottbírósági ítéletre végrehajtási tanúsítványt vezet, amelyben azt tanúsítja, hogy a határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható. A második része pedig az az eljárás, amely során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 13. §-a szerinti általános feltételek vizsgálata után a bíróság elrendeli a végrehajtási lap (végrehajtható okirat) kiállítását. A külföldi választottbírósági ítélet végrehajtási tanúsítvánnyal történő ellátását a Vht. 205-208. §-ai, továbbá az 1962. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény (Egyezmény), valamint annak a végrehajtásáról szóló 12/1962. (X. 31.) IM rendelet (eVhr.) szabályai határozzák meg. Az Egyezmény egyik fő célkitűzése az volt, hogy kimerítő és szűk körű listát állítson össze a választottbírósági ítélet végrehajtásának megtagadására vonatkozó okokról. Az Egyezmény V. cikk (1) bekezdésébe tartozó öt okból a bíróság a fél kérelmére vizsgálhatja a választottbírósági ítélet jogszerűségét, míg a (2) bekezdésben szabályozott két megtagadási okot a bíróság hivatalból vizsgálja. Ebben a tanulmányban az Egyezmény jelentőségére és a megtagadási okok általános jellemzőire vonatkozó áttekintést követően, külön fejezetben mutatom be a felek kérelmére és a hivatalból történő megtagadási okokat. Az Egyezmény értelmezését segíti, hogy több mint hatvan évnyi nemzetközi bírói gyakorlat áll mögötte, amelyek jelentős része témakörökre és országokra lebontva olvasható és kutatható az Egyezmény honlapján. Az egyes megtagadási okok vizsgálata során, ezért – szükség szerint – kitérek azok hazai és nemzetközi bírói gyakorlatára is. Az áttekintés apropóját adja az is, hogy 2022-ben volt 60 éve, hogy Magyarországon hatályba lépett a New Yorki-i Egyezmény, amely mostanra már az egyik legsikeresebb, legnagyobb számban ratifikált nemzetközi szerződés