Archaeology of the Modern era and contemporary archaeology in Hungary? (original) (raw)

Abstract

In memoriam Orsolya Lajkó and Tibor Sabján According to the current legislation in Hungary, finds and relics buried before CE 1711, representing material remains of historical periods dating before that, are considered archaeological heritage. In other words, the Middle Ages and a large part of the Early Modern Period are still classified as being of archaeological interest in the legislative environment in Hungary, whereas the end of the Early Modern Period and the Late Modern Period are not. This boundary, which is linked to a specific historical date, is quite different from the legal framework in many European countries, where the time limit for studying, processing and, above all, the protection of archaeological heritage is defined flexibly, always preceding the current date by a hundred years. The archaeology of the Modern Period or even contemporary archaeology has become recognised as a discipline in many countries, and many other fields and heritage management conceptions do not limit archaeology and the exploration of the past to particular historical periods. This article attempts to summarise all the research directions in Hungary where the traditional chronological boundary is no longer taken into consideration in daily practice or even the legislative framework of the particular field. Due to limited space, this summary cannot be comprehensive; nonetheless, it makes a point that, based on the current state of research, +it is problematic to stick to the current chronological framework in legislation.

Loading...

Loading Preview

Sorry, preview is currently unavailable. You can download the paper by clicking the button above.

References (42)

  1. Bálint F., Polgár B. & Pórszász A. (2018-2019). Hadtörténeti régészeti kutatás a komárom-herkálypusztai "ulánus-temető"-ben Hadtörténelmi Közlemények 133:1, 125-156.
  2. Bardoly I. & Haris A. (szerk.) (2020). A falkutatás elmélete és gyakorlata a műemlékvédelemben. Budapest: Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete.
  3. Bartucz L. (1965). Bartucz Lajos emlékezései életéről, munkájáról. Anthropologiai Közlemények 51 (2010), 77-88.
  4. Bartucz L. (1966). A magyar jakobinusok sírjainak megtalálása és kétszeri exhumálásuk. In Bartucz L. Palaeopathologia III. A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek. Budapest, 445-519.
  5. Demjén A. (2020). "...az contumátzban bezárva maradni nem akarnak, sőt a kerteken által ugranak…" A pricskei vesztegintézet a 18. században. Magyar Régészet 9:4, 39-51.
  6. Fatsar K. (2003). A magyarországi kertrégészet története. Műemlékvédelem 47:3, 174-180.
  7. Gallina, Z. & Gulyás, G. (2023). Az utolsó mecseki üveghuta: Fejezet a kora újkori üvegművesség történetéből. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2021(2023), 175-206.
  8. Graves-Brown, P., Harrison, R. & Piccini, A. (eds.) (2013). A. The Oxford Handbook of the Archaeology of the Contemporary World. Oxford.
  9. Hatala A. & Polgár B. (2022). A győri Magyar Ágyúgyár lőtere. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 22, 81-99.
  10. Hudák K. (2013). Régészeti leletek illegális feltárásának és kereskedelmének megakadályozása. Doktori (PhD) értekezés, kézirat. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola. Budapest.
  11. Iparrégészet I. (1981). Gömöri J. (szerk). Iparrégészet. Égető kemencék (Industrial archaeology. Kilns and furnaces). Az 1980. VII. 28-30 között Sopronban megrendezett konferencia anyaga. Iparrégészeti kutatások Magyarországon: égetőkemencék régészeti és interdisziplínáris kutatása. VEAB Értesítő. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Történelmi Szakbizottsága. HUNGARIAN ARCHAEOLOGY E-JOURNAL • 2023 Spring
  12. Iparrégészet II. (1984). Gömöri J. (szerk). Iparrégészet II. Iparrégészeti és archaeometriai kutatások Magyarországon (Industrial Archaeology II. Research in Industrial Archaeology and Archaeometry in Hungary). Veszprém.
  13. K. Csilléry K. (1982). A magyar lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  14. K. Németh A. & Máté G. (2020). Horhosok, puszták, búvólikak. Tájtörténeti tanulmányok a 16-18. századi Dél-Dunántúlról. Studia Ethnologia Hungarica XX. Budapest: L'Harmattan.
  15. Kálnoky-Gyöngyössy M. (2016). A kincstalálástól az ásatásig -A régészeti feltárási jog története és hatályos szabályozása Magyarországon. Budapest: Martin Opitz Kiadó.
  16. Koppány A. (2008). Adalékok a történeti kertek kutatásához. Kertrégészeti megfigyelések a sümegi püspöki palota környezetében. Műemlékvédelem 52:2, 123-128.
  17. Koppány A. (2019). Történeti kertek helyszíni kutatásának tanulságai. Results of on-site research in historic gardens. 4D Tájépítészeti és kertművészeti folyóirat 52, 14-30.
  18. Koppány A., Kupovics R. & Thúry L. (2010). Kertrégészeti feltárás a fertődi Esterházy kastély kamarakertjeiben. Gesta 9, 192-197.
  19. Kováts I. (2017). Középkori és 16-18. századi vesztőhelyek régészete Európában és Magyarországon. Archaeologiai Értesítő 142, 167-191.
  20. Lajkó O. (2015). "Cserepén ismerem, minemű fazék volt...": Adatok a kora újkori edényművesség és a magyar népi kerámia eredetének kutatásához. Szeged: Móra Ferenc Múzeum.
  21. Laszlovszky J. & Rácz T. (2020). Research using metal detectors at the battlefield of Muhi. Community Archaeology, Battlefield Investigation and Related Methodological Issues. Hungarian Archaeology 9:4, 71-81.
  22. Laszlovszky, J. & Rasson, J. (2003). Post-medieval or historical archaeology: terminology and discourses in the archaeology of the Ottoman period. In Gerelyes I. & Kovács Gy. (ed.). Archaeology of the Ottoman period in Hungary. Budapest: Hungarian National Museum, 377-382.
  23. Laszlovszky J. & Siklódi Cs. (1991). Archaeological theory in Hungary since 1960: theories without theoretical archaeology. In Hodder, I. (ed.). Archaeological Theory in Europe. London, New York: Routledge, 272-298.
  24. Laszlovszky J. & Siklódi Cs. (2022). Bor, korcsolya, pince: A budai városi házaktól a borkorcsolyáig. In Szende K., Uhrin D. & Vadas A. (szerk.). A történelem asztalánál. Kulináris kalandozások Nagy Balázs 60. születésnapjára. Budapest: Martin Opitz Kiadó, 61-76.
  25. Négyesi L. (2010). Csaták néma tanúi. A csata-és hadszíntérkutatás -hadtörténeti régészet fogalma és módszerei. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
  26. Oross A. (2005). Rendeletek és intézkedés-tervezetek a magyarországi várak lerombolásáról (1699-1702) Fons 12:2, 257-294.
  27. HUNGARIAN ARCHAEOLOGY E-JOURNAL • 2023 Spring
  28. Petravich A. (1997). Az ipari műemlékek védelme Magyarországon. In Vámos É. & Vámosné Vigyázó L. (szerk.). A természettudományok, a technika és az orvoslás a millenniumtól a millecentenáriumig (az 1996. évi ankét anyaga). Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből = Studies into the History of Science, Technology and Medicine. Budapest: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány-és Technikatörténeti Bizottsága, 239-242.
  29. Polgár B. (2017). Igazságügyi régészet és hadisírkutatás. Határtalan Régészet 2:2, 51-53.
  30. Polgár B. (2019). Hadifogolytáborok régészeti kutatása -Tárgyi emlékek az ostffyasszonyfai hadifogolytáborból (1915-1918). A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 19, 307-327.
  31. Polgár B. (2019-20). A napóleoni háborúk régészete -a kismegyeri csatatér terepi kutatása (2019-2020). A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 21 (2022), 265-288.
  32. Polgár B. (2022). A csóti hadifogolytábor régészeti kutatása (2022). A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 21, 95-210.
  33. Rácz M. (2013). Egy mai háromosztatú alföldi lakóház anyagi kultúrája. In Varga M. (szerk.). Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának Tanulmánykötete. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 2, 205-216.
  34. Sabján T. (1998). Egy lakóház bontása a Szentendrei-szigeten. Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 12, 241-251.
  35. Susa, É., Éry, K., Kovács, L., Szőke, M. & Molnos, M. (2015). Forensic archaeology and anthropology in Hungary: current trends and future perspectives. In Groen, W.J.M., Márquez-Grant, N. & Janaway, R.C. (eds.). Forensic Archaeology: A Global Perspective. John Wiley and Sons, Ltd. 83-90.
  36. Szabó R. & Fullár Z. (2020). Kő kövön nem maradt. Adalékok a gellért-hegyi Csillagda építéstörténetéhez. Magyar Régészet 10:2, 56-61.
  37. Takács M. (2020). Veremház-rekonstrukciók az utóbbi két évtized Árpád-kori településrégészetében, különös tekintettel Sabján Tibor szarvasgedei házrekonstrukciójának a tanulságaira. Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 32, 153-165.
  38. Tóth A. (2018). Örvények titkai. Budapest: Archaeolingua.
  39. Tóth, A. (2020). Exploring, documenting and protecting the river heritage in Hungary: Experiences and challanges of climatic events and public awarness. In Hafner, A. et al. (ed.). Underwater Heritage at Risk. Heritage under water at risk. Threats -Challanges -Solutions. 89-93.
  40. Vida G. (1993). Egy néprajzi ásatás tanulságai. Kerámiatörténeti vizsgálatok. Herman Ottó Múzeum Közleményei 28, 72-75.
  41. Vida G. (1996). Néprajzi ásatás kerámiái Mezőcsáton. Herman Ottó Múzeum Közleményei 33-34, 467-482.
  42. Zatykó Cs., Szilágyi M. & Szabó M. (szerk.) (2017). Történeti táj -Tájrégészeti eredmények és perspektívák a magyarországi tájrégészeti kutatásban. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet.