Glässer Norbert: „Egy újabb giter Jid”. Rebbék és cadikok a budapesti orthodox zsidó zsurnalisztikában, 1925-1944. (original) (raw)

2013

A svájci származású, debreceni születésű Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy 1848-1849-es magyarországi pályafutása-ha hihetünk a szakirodalomnak-alapvetően kudarc volt: a gondjára bízott egyik erődöt, Péterváradot sikertelenül próbálta a szerb felkelők kezére játszani; a másikat, az erődnek csak nagy jóindulattal nevezhető Buda várát pedig minden kitartása és hősiessége ellenére sem tudta megvédeni Görgei hadseregével szemben. Svájci származás, debreceni születés 1 Heinrich Hentzi von Arthurm egy svájci eredetű család saljaként 1785. október 24-én született Debrecenben. Nagyapja, Samuel Hentzi Bernben 1740-ben összeesküvést szőtt a városi tanács ellen, amiért száműzték, de rövidesen visszatérhetett. Miután azonban újabb összeesküvésbe keveredett, 1749-ben halálra ítélték és kivégezték, családját pedig száműzték. Özvegye, Josephine Korbisch bárónő és gyermekei ezek után a Habsburg Birodalom területén telepedtek le. Apja, Ludwig Hentzi cs. kir. szolgálatba lépett, s az 1. dragonyos ezred ezredeseként fejezte be katonai pályáját. Házasságából két fiú született. Ludwig a császári-királyi hadseregben szolgált, majd nyugállományú századosként az erdélyi Tordán telepedett le. Ő is magyar nőt vett feleségül, Torda város egykori híres főhadnagyának, Osztrovich Józsefnek a lányát, s Orbán Balázs szerint "Tordára telepedvén, testestől-lelkestől derék magyar emberré vált". 1848 novemberétől a város térparancsnoka volt, s személyes fellépésével több ízben is megmentette a várost a román felkelőcsapatok pusztításaitól. Orbán szerint "Tordán még most is áldva említik mint Torda egyik legnagyobb jóltevőj ének nevét". 2 Heinrich 1804-ben került hadapródként a cs. kir. mérnökkarba. 1804. szeptember 1jétől 1805. augusztus 31-ig a bécsi mérnökkari akadémián tanult Bourgois tábornok parancsnoksága alatt. 1805. szeptember l-jén nevezték ki főhadnaggyá, s 1806. július 31-éig a morvaországi Olmützben szolgált Ocrini tábornok alatt. Itt az erőd franciák általi körülzárolása alkalmával visszaszerzett egy a franciák által elfoglalt élelmiszerszállítmányt. Innen

Szerelmes Orsikám-: a Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése

1988

Sárvár, 1540. szeptem ber 2 1. előtt Szerelmes Uram, szolgálatomat írom Kegyelmednek mint szerelmes uramnak. Továbbá én egészségben vagyok, kit K e gyelmednek felől is kívánnám hallanom. Továbbá azmit K e gyelmed hagyott, megszerzettem. Megérti Kegyelmed az OstfFy László leveléből. Továbbá megszolgálom Kegyelmednek, hogy Kegyelmed ír énnekem, és kérém Kegyelmedet, hogy ír jon Kegyelmed, és megszolgálom Kegyelmednek. Isten tartsa meg Kegyelmedet! K ölt az kegyelmed várában, Sárvárban, Szent Máté nap előtt 1540. A z Kegyelmed Orsikája 2 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak Sárvár, 154 1. m ájus 20. Szerelmes Uram. Szolgálatomat írom Kegyelmednek mint szerelmes Uramnak. Továbbá tudja K d , hogy mi békével és jó egészségbe vagyunk, kit K d felől is kívánnám hallanom. Továbbá, hol az két láda felől ír K d énnekem, és K d bekívánná az gelet levelet, nincs oly bízott emberem, kitííl bekűdeném Kdnek. D e azt nem csodálom, hogy K d ilyen kevélyen ír én nekem, mert K d más országba vagyon, de hozza meg Isten K dét békével és egészséggel, hiszem, hogy Kdnek az én szol 5 gálatom leszen kellyemetes, hogy nem m int az kötél levél, kit K d éntűlem kívánna. Isten tartsa meg Kdét. K ölt az K d várába, Sárvárba, Szent Zsófia asszony nap után való pénteken. 1541. Szerelmes Uram. Szolgálatomat stb. Továbbá, hol azt írja K d , hogy midőn éntűlem element K d , azúta minden éjjel hideg lölt volna, és megírta véna Kdnek, ed bizony nem jó kéme volt Kdnek, megbocsássa K d. Továbbá, hol K d az én levelemnek nem hiszen, jűjjön haza K d , hiszem meglátja, ha békével va gyok azvagy nem. Ha Isten ezen egíszségbe tart, kit adjon Isten Kdnek is minden jó egészséget. És nem várnám K dtől, hogy K d kémet tart rajtam, ed megtudna az Kegyelmed kémét, ki csoda, hamar találnom, és miképpen írta K d , hogy mikor Isten meghozza Kdét, többet szóljunk rúla, bátor többet szó lunk, valamennyit K d akar, csak Isten hozza meg Kdét. Isten tartsa meg Kdét. K ölt az K d várába, Sárvárba, 1541. A z Kegyelmed Orsikája 3 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak S árvár, 1541. A z Kegyelmed Orsikája 6 halál sem Kanizsa tartományban, sem Zalavár tartományban, és mind ott környül igen halnak. Továbbá kérem Tekegyelmedet, hogy írjon Tekegyelmed énnekem, ha valamit hall uram felől. Megszolgálom Tekegyelmednek. Továbbá Isten tartsa meg Tekegyelmedet minden javával. E z a levél költ Sárvárban, Szent Kereszt nap után való pénteken 1542. Kanizsay Orsolya 7 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak S árvár, 1542. decem ber 19. Szerelmes Uram. Szolgálatomat stb. Továbbá megértettem az K d levelét, kibe írja K d , hogy ez innepre haza nem jűne K d. Tudja-e K d , hogy megholt szegény öregbik uram, és én magam maradtam, mint egy mezőbe egy szál fa, azért ké rem K dét, hogy adjon K d nekem tanúságot, miképpen múlas sam el ez innepet ilyen egyedel. Továbbá küldtem Kdnek tizen két kappant, négy ludat, pávát nem küldhettem, mert még meg nem híztak. A z kappanok sem igen jók, mert nem hízhattanak még jól meg. A z Szent Tamás bélesét megküldtem Kdnek, perecet is küldtem, vadat is hagytam, hogy vigyenek Kdnek, ha találnak Czenken, mert itt nincsen. Isten tartsa meg Kdét nagy sok Szent Tamás napjáiglan. Költ az K d várában, Sárvárba, december 19. 1542 A z Kegyelmed Orsikája Továbbá kérem K dét mint szerelmes Uramat, hogy küldjö meg az én szoknyámnak való posztót és az gereznát. Megszol gálom Kdnek. És ne késlelje K d Kapornakit.

Hankiss Elemér mint renitens újhistorikus

Magyar Tudomány

Írásom fő célja, hogy a néhai Hankiss Elemér számára helyet találjak valamiféle diszciplináris térben. A vaskos köteteiben (Az emberi kaland, A befejezetlen ember) alkalmazott módszer, mindennapi életünk rejtélyeinek a boncolgatása és a kompozíciós jellemzők a Stephen Greenblatt műveiben megjelenő "új historizmus" felé vitték. Kitérőkkel tarkított magyarázatom, amelynek során egy fogpiszkálótartó kalandos történetét ecsetelem, épp ezt a Hankiss-módszert igyekszik megvilágítani: végy egy apró tárgyat (például egy sótartót), és mutasd meg, milyen mély értelmű üzenetek hordozója. Igyekszem megmutatni, hogy egyenes út vezet az irodalmi művek komplexitás-problémáin és hatásán töprengő ifjú Hankisstól a civilizációelméletét a szabadság labirintusa köré építő idős Hankisshoz.

A zágrábi rajzfilmes iskola ideológiai körképe

Apertúra, 2022

A zágrábi rajzfilmes iskola ideológiai körképe Absztrakt A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a Zágrábi Animációs Filmiskola három filmjének példáján keresztül átfogó szemlélettel illusztrálja a világ körképszerű percepcióját. Az iskola kezdetben elsősorban az ideológia szférájához kötődött, majd fokozatosan esztétikai elveket kezdett követni. A jugoszláv társadalom szociológiai és történelmi körülményei a második világháború után egy illúziós, "mindenre kiterjedő szemlélet" megjelenését idézték elő a zágrábi animációs film szerzőiben. Számos filmjükben egy fókuszpontúnak tűnő pozícióból, vagy egyszerűen egy ideológiai üvegkupola mögül készítettek panorámaképet egy blokkokra osztott világ közepén. A zágrábi stúdióban az 1950-es évek vége és az 1980-as évek eleje között létrejött művek hatalmas nemzetközi sikerét és objektív értékét főként a cellanimációs technológiában történő maszterelésnek és a stilizált mozgásnak köszönhették. A tanulmány szerint azonban ez a karikatúratechnikákkal megvalósított hatékony globális metaforáknak, a hidegvérűen felosztott világ leegyszerűsítően sematikus bemutatásának volt köszönhető, ugyanakkor egy ideológiai és politikai diskurzus pozíciójából eredő ideológiai szatírának is, amelyet az "üvegkupola" alatt "titoizmusnak" neveztek. A szocialista társadalmak hataloméhsége és kapitalista társadalmak pénzhajhászata, valamint a mindent elpusztító konfliktusok állandó veszélye képezte a jugoszláv animációs humor uralkodó témáit az összes formában. Különösen azok az animációs filmkészítők voltak hajlamosak ezt alkalmazni, akik "mindenre kiterjedő szemléletükkel" igyekeztek átfogni koruk világának "körképét". Metaforáik szatirikus módon mutattak be a hidegháború időszakának néhány meghatározó jelenségét-a fegyverkezési versenyt, a kicsik és szegények egyenlőtlenségét, a környezetszennyezést, a kortárs ember elidegenedését a betondzsungelben-, és ezek a globális metaforák kortársaik jövővel kapcsolatos félelmeinek élénk szemléltetéseként funkcionáltak. A szerző előbb A nagygyűlés (Veliki miting. Walter és Norbert Neugebauer, 1951) című filmet vizsgálja, melyet Disney-köntösbe öltöztetett szocialista realizmusként értelmez, majd a