Petr Plecháč. Versification and Authorship Attribution. Prague: Institute of Czech Literature – Karolinum Press, 2021 (original) (raw)
Related papers
Adalékok a Csehszlovák Köztársaság magyar nyelvű siketoktatás-történetéhez
Eruditio - Educatio, 2021
In this study we present the educational-historical data of the only institute for the Deaf operating in the Czechoslovak Republic, in Komárom (Komárno), between 1920 and 1938. By 1918 a unified deaf education network had been established in the territory of historical Hungary in the Austro-Hungarian Monarchy where 16 institutes for the Deaf were run, covering the entire area of the country. Out of these, three were located in Upper Hungary (Felvidék): in Jolsva (Jelšava), in Körmöcbánya (Kremnica) and in Pozsony (Bratislava); in the Carpathian region, school-age deaf learners were expected in an institute for the Deaf in Ungvár (Uzhhorod). This system disintegrated with the Trianon Peace Treaty. The institutes located at Pozsony (Bratislava), Körmöcbánya (Kremnica), Jolsva (Jelšava) and Ungvár (Uzhhorod) became organisations located in the Czechoslovak Republic from the former Hungarian institutes for the Deaf. A Hungarian-language, newly established school for the Deaf was run in Komárom (Komárno) between 1920 and 1938 in the territory of the Czechoslovak Republic. After the First Vienna Award, the aforementioned institute for the Deaf was moved to Losonc (Lučenec). While researching the history of the Hungarian-language Institute for the Deaf of Komárom (Komárno), it turned out that the sources referring to operation and history (statistics, archive, library, press history) are scanty, I therefore used the term addenda in the title.
Megjelent a nem kánoni ószövetségi irodalom legkorábbi és legjelentősebb művének, Henok első könyvének első mérvadó magyar fordítása, a későbbi Henok-irodalom műveivel (szláv és héber Henok) egy kötetben, bevezetőkkel és jegyzetekkel. Befejezés előtt áll a leghosszabb, és magyarul eddig ismeretlen Jubileumok könyvének fordítása etióp (geéz) nyelvről. Készen állnak a görög, latin, szír nyelvű apokrif irodalom más fontos, rövidebb darabjainak fordításai. Elkészült a szövegeket áttekintő első magyar nyelvű monográfia, amely a műveket műfajcsoportonként, és mindig ószövetségi előzményeikkel és párhuzamaikkal együtt tárgyalja. Így világossá válnak a műfaji és irodalmi hagyományok, a művek helye a hagyományban és történeti környezetükben. A kutatásban résztvevők munkájával 1 angol nyelvű, külföldön kiadott kötet, és 1 magyar nyelvű kötet jelent meg. Külföldi kiadványokban 20 idegen nyelvű, itthon 15 magyar nyelvű publikációjuk jelent meg. Nemzetközi konferenciákon 33 idegen nyelvű, itthon...
Megjegyzések a kép védelméhez a magyar szerzői jog történetében
2017
Összefoglalás. Tanulmányunkban a kép szerzői jogi védelmének vetületeiről kívánunk rövid áttekintést nyújtani a magyar jogi szabályozás fejlődésének tükrében. Ennek megfelelően először a magyar szabályozás kialakulását tekintjük át, s ezt követően térünk rá a kép szerzői jogi védelmének egyes kérdéseire, elsősorban történeti aspektusból, nevezetesen az 1884-ben, az 1921-ben és az 1969-ben született törvények tükrében. Kulcsszavak: szerzői jog, magyar jogtörténet, a kép szerzői jogi védelme Abstract. Considerations on the protection of pictures in the history of the Hungarian copyright law This paper intends to give an overview of the copyright protection of pictures (i.e. also photographs and motion pictures) from the historical point of view. According to this aim, after having overlooked the history of the Hungarian regulation of copyright, some issues of the copyright protection of pictures, paintings, photographs and motion pictures in the codes passed in 1884, 1921 and 1969.
Nagy L. János (szerk.): Harminc év a magyar helyesírásért
Anyanyelv-pedagógia, 2017
Harminc év a magyar helyesírásért (Pap Andrea) ERKEL FERENC GIMNÁZIUM. GYULA. 2018. 234 OLDAL "Jól beszélni és írni magyarul..." 2018-ban harmincadik alkalommal rendezték meg az Implom József helyesírási versenyt a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. A jubileumi eseményre a szervező intézmény megjelentetett egy kötetet is Harminc év a magyar helyesírásért címmel. A kiadvány előszavában-Görgényi Ernő általmegfogalmazott gondolat a helyesírási verseny egyik fő törekvésének is tekinthető: "anyanyelvünk különleges világ, melyet csak az ért meg, aki magyarul beszél. Aki pedig foglalkozik az anyanyelvvel, az őrzi a lángot, így mindenképpen elismerésre érdemes" (7). Nagy L. János-a kötet szerkesztőjea Bevezetésben így foglalja össze az elmúlt 30 év történéseit: "hosszú idő, igen sok munka, fáradozás, idegeskedés, szurkolás. Siker és csalódás, élmény és kiábrándulás. Rendkívüli energiák mozgósítása..." (9). A 30. évfordulóját ünneplő verseny az anyanyelv iránti tiszteletnek, a tudatos nyelvhasználat igényének a kialakítását, növelését is szolgálja.