Tóth Gergely: „Vivunt ex agris” – Bél Mátyás Notitiájának mezőgazdasági vonatkozású adatai, s azok felhasználhatósága ["Vivunt ex agris" - The agricultural data of Matthias Bel's Notitia and their usability] (original) (raw)
Related papers
2010
ZÁRÓJELENTÉS "A multifunkciós mezőgazdaság lehetőségei az észak-alföldi és észak-magyarországi LEADER kistérségekben" (K 67813) című OTKA kutatásról Kutatási célok adatbázis, módszerek Kutatási céljaink a következők voltak: Három LEADER kistérségben (Karcag és térsége, a Tarna menti, valamint a Tisza-Tarna-Rima-mente) a multifunkciós mezőgazdaság elterjedtségének mérése, az elterjedését segítő és gátló üzemi és regionális szintű tényezők, feltételek és a gazdák reakcióinak elemzésével új összefüggések tudományos módszerekkel történő feltárása, rendszerezése és számszerűsítése. A multifunkciós mezőgazdaság feltárt helyzetének nemzetközi összehasonlítása, a vizsgálandó területekre jellemző sajátosságok feltárása. Hasznosítási javaslatok, ajánlások megfogalmazása. A kutatás adatbázisaként felhasználtuk az EUROSTAT és a KSH digitális és papíralapú kiadványait, valamint a releváns hazai és külföldi publikációkat. Az alapvető adatbázist azonban 104 gazdálkodóra kiterjedő helyszíni vizsgálataink jelentik. A minta kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy a megkérdezett gazdák és a vizsgált gazdaságok megoszlása igazodjon regionális gazdasági súlyukhoz. A minta átlagában az 50 hektár alatti területen gazdálkodók 21 százalékos, 50,1-100 hektár között kategóriába tartozók 16 százalékos, a 100,1-300 hektáros gazdaságok 44 százalékos, míg a 300 hektárnál nagyobb birtokkal rendelkezők 19 százalékos súlyt képviselnek. Az egyes kistérségekben azonban ezek a súlyok a sajátosságoknak megfelelően differenciáltak. Külön blokkban vizsgáltuk a gazdaságot, a gazdát, a gazda családját és a válaszadó gazdának a véleményét a multifunkcionális mezőgazdaság saját gazdaságában és az adott kistérségben való bevezetéséről és terjedéséről. Az interjúk készítését és a kérdőívek kitöltését munkatársaink végezték a helyszínen, 2008ban. Az anonimitást biztosítottuk. A kérdések egyben a gazdákkal készített mélyinterjúk vázlatát is jelentették. Munkatársaink így megismerhették a gazdák (és családtagjaik) körülményeit és a kérdőívek kérdéseire adott válaszaik hátterét is. A feldolgozás során kapott eredményeink alapvetően a vizsgált sokaságra vonatkoznak. A hazai és nemzetközi szakirodalommal, illetve korábbi kutatásainkkal történő összevetések révén azonban több általánosítható következtetést is levonhatunk. A további részletekről Fehér et al. (2010a, 2010b és 2010c). publikációkban tájékozódhatunk. A szakirodalomban a farmdiverzifikáció, a "pluriactivity" és a multifunkcionalitás fogalma gyakran együtt is előfordul (Brouwer et al.ed., 2008) 1. Az Eurostat adatközléseiben gyakran találkozhatunk az "other gainful activity" (OGA)" kategóriákkal, amelyben a farmdiverzifikáció és a pluriactivity szinte elválaszthatatlanul összeolvad. A fogalmak farm szintű szintézisét, hasonlóságuk és különbözőségük rendszerezéséta fontosabb szakirodalmi közleményekre is alapozvakorábbi munkáink (Fehér, 2003 2 .; 2005 3 .)
2011
A mezőgazdasagi alapanyagtermeles egyik legnagyobb kihivasa az egyre fokozodo időjarasi szelsősegekkel szembeni kitettseg, ami Magyarorszag mezőgazdasagi versenykepessegenek korlatozo tenyezője lehet. Napjainkban a mezőgazdasagi vizhasznalat es az ontozesfejlesztes elsődleges feladata a termesbiztonsag es a minőseg javitasa, azaz a szelsőseges időjaras okozta karok megelőzese. A kutatas elsősorban a mezőgazdasagi termeles szempontjabol – ugyanakkor komplex megkozelitesben, a gazdasagi, kornyezeti es tarsadalmi szempontokat egyarant figyelembe veve – ertekeli a mezőgazdasagi vizgazdalkodast, vizhasznalatot es ontozest, hogy a viz ne valhasson a termeles eredmenyesseget korlatozo tenyezőve. Kutatasunk eredmenyekent fogalmazhato meg, hogy piacaink megtartasa, piaci reszesedesunk novelese az ontozott teruleteink racionalis bővitesevel lehetseges. Alapvető akadalykent a birtokok elaprozottsaga, az ontozesfejlesztesben pedig az erős allami szerepvallalas hianya jelentkezik. = One of the g...
Agrokémia és Talajtan, 2013
Kutatásunk célja a víztartóképesség-függvény (VKF) paramétereit az átnézetes térképeink adattartalmával becslő módszerek megbízhatóságának összehasonlítása és továbbfejlesztésük vizsgálata a Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázison (MARTHA).Az irodalomban fellehető módszerek közül VKF-becslő módszert hazai átnézetes talajtérképi információkra eddig egyedül a Kreybig térképekre alkalmazták (Bakacsi et al., 2012). Ők a talaj higroszkópossága (hy) alapján becsülték adott talaj FAO (1995) fizikai féleség kategóriába tartozását. Wösten és munkatársai (1999) és Nemes (2003) pedotranszfer-függvényei alapján rendelték továbbá a talajhoz a fizikai féleség kategóriára meghatározott víztartóképesség-függvény (VKF) van Genuchten paramétereit (HYPRES_hy és HUNSODA_hy módszerek).Bakacsi és munkatársai (2012) eljárását követve, a MARTHA adatbázison vizsgáltuk a hy és az ötkategóriás FAO fizikai féleség kapcsolatát. A fizikai féleség becslését az Arany-féle kötöttség (KA) ala...
Természetvédelmi Közlemények, 2017
Az eurázsiai hód táplálkozásával és a fásszárú fajok hódok általi használatával kapcsolatos helyi ökológiai tudást a Kárpát-medence három tájában, a Kászoni-medencében (Románia), a Szigetközben és a Mura mentén (Magyarország) strukturált interjúk segítségével vizsgáltuk. A táplálkozási szokásokat, az életmódot, illetve a kidöntött vagy megrágott fásszárú fajokat illetően számos megfigyelés, adat gyűlt össze. Az összegyűjtött információk gyakran pontosak, máskor viszont nem egyeznek a tudomány álláspontjával. A helyiek szerint a hódok legtöbbször az adott területen uralkodó fásszárúakat használják, melyek Kászonban a Salix fragilis és az Alnus incana, a Szigetközben és a Mura-mentén a Salix alba és a Populus spp. Olykor preferencia-különbségekről is említést tettek. Több Mura menti adatközlő említett kukoricaszárból épült hódvárakat. A helyi lakosság tapasztalatai értékes információkkal gazdagíthatják a tudományos eredményeket, ugyanakkor a természetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció során érdemes figyelembe venni a tudományostól eltérő helyi véleményeket.
Magyar Néprajz I. 1. félkötet = Ethnology of the Hungarians Vol. I. 1
2008
A program a Magyar Néprajz I. Táj, nép, történelem c. kötet első felének megalkotását tűzte célul és négy fő témakörre fókuszált: A cél megvalósult, a tervezett kéziratok elkészültek cca 30 ív terjedelemben. Az egyes fejezetek enciklopédikus jelleggel és tömörséggel foglalják össze tárgyukat. Az őshazáktól napjainkig követi a magyar nép kulturális adaptációját a mindenkori természeti tájhoz, figyelemmel annak tükröződésére a kulturális tradíciókban és a szókészletben. Az ökológiai potenciál kihasználását, a kultúrtáj formálását, a tájépítés eredményeit a tájformálás történeti menetét követve, elemző módon írja le. A történeti Magyarország etnikumainak és etnikai tereinek történeti alakulását, azon belül a magyar népességszám és népterület változásait követi korszakról-korszakra. Elemzi az etnodemográfia tényszámait és térképeken rögzíti az egyes népek, etnikumok időben változó térfoglalását és térvesztését. A magyar nép történeti-táji tagolódását a földrajzi és a kulturális régiók, történeti tartományok viszonyrendszerében, új osztályozási szempontok szerint, s a vizsgált régió, vagy népcsoport jellemzésére alkalmas néprajzi jelenségeket is megemlítve tekinti át. Fogalomhasználatában helyet kapnak a szak terminológiájában kevésbé használt kategóriák is, pl. népterület, néptömb, népsziget, enklávé, diaszpóra, reliktum, zóna, kistérség stb.-Az etnográfia és a folklorisztika történetét Magyarországon, külön-külön elsőként leíró tanulmányok a periodizáció, az eszmetörténet, az intézménytörténet, sőt az irányadó tudósok tekintetében is számos új megállapítással szolgálnak (pl. a nemzetiségek néprajzi felfedezéséről, az evolucionizmus eszmei hatásáról, az európai etnológia kezdeteiről) Zárójelentés a Magyar Néprajz I. (Táj, nép, történelem) 1. félkötet (T 042 789-es) OTKA-programról, 2003-2006. Célkitűzés A program a Magyar Néprajz nyolc kötetben c. kézikönyv első, Táj.nép, történelem c. kötete egyik felének előkészítését-megírását és képanyagának összegyűjtését-tűzte célul. Ez a kb. 30 ívnyi szöveget és 10 ívnyi illusztrációt tartalmazó félkötet négy fő témakörre fókuszált: 1/ A magyar nép természeti környezete, 2/ A magyar népesség történeti demográfiája, 3/ A kulturális
Megtart a szó : Hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról
MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Hodinka Antal Intézet, 2010
A nyelvészek ma már sokat tudnak arról, milyen alapvető demográfiai mutatókkal jellemezhető a Kárpátmedencei magyarság; konkrét adataik vannak a határon túli magyar nyelvváltozatok jellemzőiről; pontos ismeretekkel rendelkeznek arról, milyen nyelvi jogi helyzetben használatos a magyar nyelv az egyes régiókban; szakmailag megalapozott, saját kutatási eredményekkel is alátámasztható tanácsokkal tudnak szolgálni a kétnyelvűségről és annak hatásairól, a tannyelv-választásról, illetve ennek lehetséges következményeiről stb. Ám ezek a kutatási eredmények és ismeretek csak nehezen (vagy gyakran egyáltalán nem) jutnak el azokhoz, akik mindebből profitálhatnának. Célunk, hogy a magyar nyelv kárpátaljai változatai kapcsán az elmúlt másfél évtizedben felhalmozott tudományos kutatási eredményeket tájékoztató és ismeretterjesztő szándékkal és formában egyetlen kötetben foglaljuk össze. Munkánk mindezen ismereteket szándéka szerint röviden, könnyen értelmezhető és áttekinthető módon, a nyelvészeti szakképzettséggel nem rendelkező művelt olvasót célközönségként tekintve mutatja be. Könyvünk egyfajta segédkönyve kíván lenni azoknak a szülőknek, akik tanácstalanok abban, milyen tannyelvű iskolát válasszanak gyermekük számára; azoknak a pedagógusoknak (s nem csak a nyelv szakosoknak), akik nap mint nap találkoznak a kétnyelvűség hatásaival tanítványaik nyelvi produkcióiban; azoknak a köztisztviselőknek (polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek, helyi politikusoknak), akik egy-egy hivatalos határozat megszövegezése vagy közzététele előtt nem tudják eldönteni, kihirdethetik-e magyarul döntésüket; azon vállalkozóknak, üzletembereknek, akik szeretnék magyarul is kiírni üzletük nevét, hirdetni árukínálatukat és szolgáltatásaikat, megkötni szerződéseiket, ám nem tudják, van-e erre jogi lehetőségük; azon helyi politikusoknak, döntéshozóknak, akik nem tájékozottak a nyelvi emberi jogok területén. Ajánljuk továbbá könyvünket mindazoknak, akik érdeklődnek a kárpátaljai magyar nyelvváltozatok, a Kárpátalján élő magyarok iránt. Milyen kérdésekre kereshet választ az Olvasó ebben a kötetben • kik és hányan beszélik a magyar nyelvet Kárpátalján?