Ünnepségek, palotások és mesterek a Jagelló-kori királyi udvarban [Festivals, Courtiers and Masters at the Hungarian Royal Court under Wladislas II and Louis II Jagiellon] (original) (raw)

Abstract

Between 1490—1526, numerous spectacular events–solemn entries, feasts, banquets and tournaments–were held at the Hungarian Royal Court under the rule of Wladislas II and later Louis II Jagiellon. The occasions for these events included coronations, weddings, diplomatic meetings, diets, church festivals and so forth, e. g. the wedding of Anne de Foix and Wladislas II and the coronation of the new queen consort in Székesfehérvár (Alba Regia) and Buda in 1502, or the Feast of the Corpus Christi in Buda in 1495, 1501, 1525, and 1526. Present study examines the organization process of the court festivals within the royal household, based on the Court’s preserved account books from 1494–1495 and 1525—1526, as well as other archive materials from the period. The analysis of the primary sources sheds new light on the workings of the Jagiellonian court during the festivities. One group of the courtiers, called aulicus and cubicularius, played a prime role there as organizers, participants and commissioners of the needed accessories. The purchased cloths, costumes, flags, banners, tournament equipment and ephemeral decorations were prepared by a lot of artists and artisans. The commissioned masters as painters–e. g. Hans Krell, the court painter of King Louis II–, sculptors, lace-makers, tailors, goldsmiths and so on were, on the one hand, employees of the Court, on the other, members of city guilds.

Loading...

Loading Preview

Sorry, preview is currently unavailable. You can download the paper by clicking the button above.

References (19)

  1. kép. Foix-Candale-i Anna és kísérete 1502-ben.
  2. London, British Library, Ms. Stowe 584, 71v (részlet) (forrás: lásd 12. jegyzet). ad rel. Kwn dati sunt 2. " (Uo., 112.) Vö. hoFFMann Edith: Régi magyar bibliofilek. Bev., szerk., jegyz. Wehli Tünde. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 1992. 168., 281.; Balogh 1966. i. m. (15. jegyzet), 556. Rachemberger 1502-ben Jagelló Zsigmondnak a budai udvarában (lásd 69. jegyzet) is részt vett egy bajvívásban: divéky 1914. i. m. (23. jegy- zet) 175-176.
  3. Számadáskönyv 1494-1495. 115. "Decimo octauo Junii in profesto Sanci Corporis Christi ad faciendum unum tabernaculum Re Mti ante castrum empte sunt corde zone et filum & clauiculi ½ d. 34" (Számadáskönyv 1494-1495. 118.)
  4. Számadáskönyv 1494-1495. 119. Számadáskönyv 1494-1495. 168. Számadáskönyv 1525. 89. Számadáskönyv 1525. 94. Számadáskönyv 1526. 219-220.
  5. Heinrich ziMerMan-Franz kreyczi (Hrsg.): Urkunden und Regesten aus dem k. u. k. Reichs-Finanz-Archiv [1]. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses, 3. 1885. No. 2897.; vö. siklóssy László: Ismeretlen ma- gyarországi művészek. (XIII-XVI. század.) A Műbarát, 3. 1923. 47-48.; Kurt löcher: Der Maler Hans Krell aus Crailsheim in den Diensten des Markgrafen Georg von Brandenburg-Ansbach und König Ludwigs II. von Ungarn. Jahrbuch des Historischen Vereins für Mittelfranken, 97. 1996. 170-172.; Uő: Hans Krell -II. Lajos magyar király és Habsburg Mária ud- vari festője. In: Habsburg Mária 2005. i. m. (2. jegyzet) 64.
  6. "Barthe pictori Italo, qui fecit decem parua banderia ad tubicinas Tubicinatorum regie Mtis, dedi 20" / "Sartori ad sericum ipsa banderia facienti 50 d" (Számadáskönyv 1494-1495. 79.) Vö. szendrei János-szenTiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. Abádi- Günther. Budapest, 1915. 124.; hoFFMann 1925. i. m. (52. jegyzet) 51.; BerkoviTs 1941. i. m. (52. jegyzet) 267.; Balogh 1966. i. m. (15. jegyzet) 528.; MTA BTK Művészettörténeti Intézet, Lexikongyűjtemény, Szentiványi-művészlexikon gépelt kézirata, XII. 1159. Számadáskönyv 1494-1495. 180. Számadáskönyv 1494-1495. 84-85.
  7. Jagelló Zsigmond herceg (a későbbi I. Zsigmond lengyel király, 1506-1548) 1498-1501 között, valamint 1502-ben és 1505-ben néhány hónapig Budán tartózkodott. A herceg udvarának 1500-1507-ből fennmaradt számadásköny- vei a Jagelló-kori magyar királyi udvar működéséhez is értékes adalékokat szolgáltatnak: divéky 1914. i. m. (23. jegy- zet);
  8. Jagelló Zsigmond herceg udvarának számadáskönyve (1504-1507). The Court Account Book of Sigismund Jagiellon (1504-1507). Kiad. ráBai Krisztina. Szeged, Quintus, 2014. Zsigmond ekkori udvarához lásd divéky Adorján: Zsig- mond lengyel herczeg II. Ulászló udvarában. Századok, 48. 1914. 449-463., 562-576.; kUBinyi 1975. i. m. (5. jegyzet) 372-374.; ráBai Krisztina: Adalékok Zsigmond lengyel herceg számadásaihoz. In: Középkortörténeti tanulmányok, 6.
  9. A VI. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2009. június 4-5.) előadásai. Szerk. szaBó Pál-g. TóTh Péter. Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 2010. 179-187.
  10. divéky 1914. i. m. (23. jegyzet) 20. Számadáskönyv 1525. 150., 156. Számadáskönyv 1525. 200-201., lásd még 38. jegyzet. Számadáskönyv 1526. 192., 194., lásd még 38. jegyzet. Számadáskönyv 1494-1495. 71. készületekbe. 85 Budán ugyanebben az évben Harber Mátyás ötvössel aranyoztatták meg azo - kat a tálakat, amelyeket II. Ulászló a szultánnak küldött ajándékba. 86 1526-ban, a már többször idézett úrnapi körmenetet megelőzően, a királyi kápolna eltört tömjénfüstölőjének a javítá- sát egy budai ötvöstől, László mestertől rendelték meg. 87 Az 1525. májusi lóverseny kapcsán is számos budai mestert bíztak meg: szíjgyártókat, nyergeseket, posztónyírókat és szabókat. Utóbbiak, Jakab udvari szabóval együtt, az apródok, lovászok és kocsisok ruháit készítették. 88 Bár budai vagy pesti festőkre vonatkozó kifizetésekkel nem találkozunk a számadás- könyvekben, a fentiek ismeretében ezeknek a céhes mestereknek a közreműködése szintén valószínű. A Jagelló-korból számos itteni festő neve maradt fenn, 89 a céhekről azonban alig van adat. Egy korabeli forrás mindenesetre arra utalhat, hogy a budai festők végeztek deko- rációs feladatokat: 1520-ban Budán egy ismeretlen mestert Ippolito d'Este egri püspök zász - lajának a festésével bíztak meg. 90 Fennmaradt továbbá egy céhszabályzat is, amely egy fes - tőkből, gyöngyfűzőkből, aranyfüstverőkből, szobrászokból és üvegesekből álló, egyesült céhé volt. 91 A szöveg Magyi János közjegyző formuláskönyvében 92 őrződött meg, amely a 15. század második feléből számos pesti céh (például szabók, íj-, nyíl-, pajzs-és tegezkészítők, nyer- gesek, szíjgyártók, ácsok, kőfaragók, asztalosok) szabályzatát tartalmazza. 93 Kubinyi András szerint mivel Budán a gyöngyfűzők az Ötvös utcában laktak, ők az ötvösökkel alkothattak egy közös cé het, ezért ez a céhszabályzat a másik, pesti céhé lehetett. 94 A festők, gyöngyfűzők, arany-füst verők, szobrászok és üvegesek egyesült céhének a szabályzata a tagok egyes felada- tait nem részletezi, egyedül arra tér ki, hogy a mesterré váláshoz milyen remeket kell saját ke- zűleg ki vitelezni. A festőknek egy négy tenyér szélességű, aranyozott táblára egy emberalakot Lásd 59. jegyzet.
  11. "E. d. Matheo Harber ad deaurandum quandam peluim et lauatorium misso per Ram Mtem Imperatori Turcorum per Emericum Czobor de mandato Dni Regis dati sunt 20" (Számadáskönyv 1494-1495. 109.) Vö. Balogh 1966. i. m. (15. jegyzet) 568-569., 611-612.; kUBinyi 1974. i. m. (83. jegyzet) passim; gerevich László: Budapest művészete a ké- sőbbi középkorban a mohácsi vészig. In: Budapest története 1974. i. m. (83. jegyzet) II. 323.
  12. "Eodem d. pro reformatione unius turribuli fracti ad capellam regie Mtis de castro Budensi pertinentis cum catenis argenteis, Magistro Ladislao Aurifabro Budensi pro argento et labore soluti sunt in b. m. p. d. fl. 10. " (Számadáskönyv 1526. 192.) Vö. Balogh 1966. i. m. (15. jegyzet) 61.
  13. Például kelényi B. Ottó: Iparosok és kereskedők Budán és Pesten a középkorban. Budapest Régiségei, 13. 1943. 324.; gerevich 1974. i. m. (86. jegyzet) 317.; végh András: Buda város középkori helyrajza, I-II. Budapest, BTM, 2006-2008 (Monumenta Historica Budapestinensia, 15-16.), I. 110, 176., II. 181. No. 665., 183. No. 679., 194-195. No. 733-734.
  14. "[…] denari cento quarantasei a Don Sigismondo da Fiesso, per pagar uno maestro che dice haver dipinto la ban- diera del Signore" (nyáry Albert: A modenai Hyppolit-codexek VI. Századok, 8. 1874. 76.)
  15. Formulae solennes styli in cancellaria… Ed. Martinus Georgius kovachich. Pesthini, Typis Matthiae Trattner, 1799. 206-209. Vö. szilágyi István: Adalék a magyarországi képző-művészek névsorához. Magyar Történelmi Tár, 28 (3/3). 1880. 162-164.; Balogh 1966. i. m. (15. jegyzet), 522-523. (h. n. említve); kUBinyi 1974. i. m. (83. jegyzet) 115-116.; gerevich 1974. i. m. (86. jegyzet) 287.
  16. Pécs, Püspöki Könyvtár, DD. III. 18. Fotómásolata: MNL OL, DF 283678 / U1031. (kUBinyi 1974. i. m. [83. jegyzet] 190.; Kódexek 1985. i. m. [4. jegyzet] No. 145. [szelesTei n. László];
  17. "Látjátok feleim…" Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Szerk. Madas Edit. Kiállítási katalógus. Budapest, OSZK, 2009. 249. No. 19. [kerTész Balázs]) Kiad.: kovachich 1799. i. m. (91. jegyzet)
  18. szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest, Művelt Nép, 1955. 119.; kUBinyi 1974. i. m. (83. jegyzet) 115.; gerevich 1974. i. m. (86. jegyzet) 287.
  19. kUBinyi 1974. i. m. (83. jegyzet) 115. Az Ötvös utcában lakó gyöngyfűzőkhöz lásd végh 2006-2008. i. m. (89. jegyzet) I. 251., 253.