Az intellektuális tőke mérésének és értékelésének különválasztása értékelő függvények alkalmazásával (original) (raw)
Related papers
Új, Innovatív Módszer Megalapozása Az Elemző-Értékelő Munkában
Magyar Rendészet
A politikai és biztonsági érdekrendszerek által meghatározott stratégiai vagy taktikai célok, a taktikai vagy operatív döntések, a rájuk ható tényezők közötti összefüggések észlelése, hatásaik feltérképezése és a következtetések beépítése a döntésekbe a globális multipolaritás körülményei között minden nemzetbiztonsági struktúra egyik alapfeladata.
Vállalati teljesítménymérés a döntéstámogatás tükrében
Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 2012
A hazai vállalatok teljesítménymérési és teljesítménymenedzsment-gyakorlatát vizsgálja a cikk a Versenyben a világgal kutatási program 2009. évi felmérésének adatait felhasználva. A szerzők célja a döntéstámogatás hátterének elemzése: a teljesítménymérés gyakorlatának, következetességének, támogató jellegének az értékelése, vizsgálva a korábbi (1996., 1999. és 2004. évi) hasonló kutatások során megfigyelt tendenciák alakulását is, az információs rendszer szerepének az értékelésekor a különböző területekért felelős vezetők véleményét is összeveti, s különböző vállalati jellemzők (vállalatméret, tulajdonosok típusa, reagálóképesség, teljesítmény stb.) alapján kialakított csoportok sajátosságait is értékeli.
Számítógépes, adaptív IQ-mérés: Egy gyakorlati példa
Magyar Pszichológiai Szemle, 2016
Az adaptív számítógépes tesztelés (CAT) a kognitív képességek mérésének legkorszerűbb formája, amely egyfelől a modern tesztelméletre, másfelől az informatikai lehetőségekre épül. Jelen tanulmányban egy gyakorlati példán, a Mensa HungarIQa adaptív IQ-tesztjén keresztül mutatjuk be a CAT elméletét és gyakorlatát. A cikk először áttekinti az intelligencia kutatásának legfontosabb eredményeit és az IQmérés történetét és módszereit. Ezt követően a pszichometria főbb területeit, a klasszikus tesztelméletet és az item-válasz elméletet tárgyalja, valamint a CAT alapjait. Végül bemutatja egy konkrét adaptív IQteszt készítésének folyamatát, az itemek készítésétől az item-paraméterek becslésén és az adaptív algoritmus összeállításán át a teszt validálásáig.
Agrokémia és Talajtan, 2013
Kutatásunk célja a víztartóképesség-függvény (VKF) paramétereit az átnézetes térképeink adattartalmával becslő módszerek megbízhatóságának összehasonlítása és továbbfejlesztésük vizsgálata a Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázison (MARTHA).Az irodalomban fellehető módszerek közül VKF-becslő módszert hazai átnézetes talajtérképi információkra eddig egyedül a Kreybig térképekre alkalmazták (Bakacsi et al., 2012). Ők a talaj higroszkópossága (hy) alapján becsülték adott talaj FAO (1995) fizikai féleség kategóriába tartozását. Wösten és munkatársai (1999) és Nemes (2003) pedotranszfer-függvényei alapján rendelték továbbá a talajhoz a fizikai féleség kategóriára meghatározott víztartóképesség-függvény (VKF) van Genuchten paramétereit (HYPRES_hy és HUNSODA_hy módszerek).Bakacsi és munkatársai (2012) eljárását követve, a MARTHA adatbázison vizsgáltuk a hy és az ötkategóriás FAO fizikai féleség kapcsolatát. A fizikai féleség becslését az Arany-féle kötöttség (KA) ala...
A Dunning–Kruger-hatás megjelenése felsőoktatási marketing kurzusok számonkérésein
Marketing & Menedzsment
A TANULMÁNY CÉLJA Dunning–Kruger-hatásként (DKH) ismert az a jelenség, hogy a rosszabbul teljesítő egyének hajlamosabbak pontatlanabbul és felfelé torzítva becsülni saját teljesítményüket. Jelen kutatás e hatást kívánja mérni marketing kurzusok keretében a magyar felsőoktatásban, amivel bővíti a hazai szakirodalomban eddig, ilyen szempontból elemzett tantárgyak körét. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az adatgyűjtés 2021 májusában zajlott 3 alapképzéses szak marketing témájú kurzusain, online zárthelyi dolgozatok keretében (N=160). A hallgatók a dolgozat első és utolsó kérdéseként megbecsülhették az elért pontszámukat. A hatás definíciója alapján feltételeztük, hogy a magasabb pontszámot elérő hallgatók pontosabbak és kevésbé becsülik felül pontszámaikat a dolgozat megírása előtt és után egyaránt. További hipotézisünk szerint a jobb teljesítményűek több információt szereznek saját tudásukról a teszt alatt, ezért náluk a vizsga után átlagosan kisebb a pontszámok felülbecslése és a becslési hiba...
A pedagógiai értékelés kiegészítése elektrofiziológiai jelek követésével
Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae
Az EEG‑eredmények olyan többletinformációval szolgálhatnak a tanulókról, amely kiegészíti a feladatlapok eredményét, felhasználhatók arra, hogy ne csak azt tudjuk meg egy tanulási folyamat végén, hogy a feltett kérdésekre mennyire jól sikerültek a tanuló válaszai, hanem azt is, hogy a tanulási folyamat alatt a tanuló motivált volt‑e, vagy inkább zavart, mennyire unta a feladatot, és mikor fáradt el egy teszt alatt. Az EEG‑mérések kiértékelésénél nehézséget okoznak a mérés alatti műtermékek, emiatt olyan feladatoknál alkalmazható jól az eljárás, amelyek kevés mozgással járnak. Az EEG‑aktivitás egyéni jellemzői miatt a hasonló feladatok alatti regisztrátumok spektrális jellemzői nagyon eltérőek lehetnek, ennek figyelembevételéhez további mérések szükségesek.
Mesterséges intelligencia és gépi tanulási módszerek a vállalati fizetésképtelenség becslésére
Statisztikai Szemle
A gazdasági társaságok, a pénzügyi intézmények és a biztosítók vezetőit folyamatosan foglalkoztatja vállalati ügyfeleik fizetőképessége. A fokozott elemzési igény és a megnövekedett számítástechnikai kapacitások lendületet adnak a hagyományostól eltérő módszerek elterjedésének. A szerző vállalati fizetésképtelenség-vizsgálatának fókuszában Pécs, valamint Budapest városrégió kis- és középvállalatai állnak. A tanulmány betekintést nyújt a mesterséges intelligencia és a gépi tanulási módszerek használatába; a neurális háló, az ún. szupportvektor-gép módszerek (support vector machine, SVM), valamint a zsákolás (bagging) és a véletlen erdő (random forest) metamódszerek több szempontú összehasonlító elemzését foglalja magába. A magyarázó változók fontosságának értékelésével kísérletet tesz a „fekete doboz” jelenség feloldására és a legjelentősebb pénzügyi magyarázó változók feltárására.