A BIM és az LCA szerepe a hatékony épületüzemeltetésben (original) (raw)
2022, Multidiszciplináris tudományok
A tanulmány arra keresi a választ, milyen szerepet tölthet be az épületinformációs modellezés (building information modelling, BIM) és az integrált életciklus-értékelés (life-cycle assessment, LCA) az épület üzemeltetés hatékonyabb megvalósításában. Ennek érdekében górcső alá vesszük külön-külön a BIM és LCA lényegi elemeit azok integrálási folyamatából származó előnyöket és azok épületüzemeltetésében játszott szerepét, a fenntartható fejlődés szempontjából. A kutatómunka várható eredménye, a középületek üzemeltetésének optimális megoldása a fenntarthatósági célkitűzések megvalósítására. Az eddigi kutatási eredmények egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a korai és pontos döntések segíthetnek abban, hogy a fenntartható tervezés folyamata sokkal hatékonyabbá és költséghatékonyabbá váljon. Az életciklus-elemzés lehetővé teszi a tudományos értékelést, és megkönnyíti a lehetséges beavatkozási pontok feltárását, amelyek az életciklus különböző szakaszaihoz kapcsolódóan a környezeti profil javulását eredményezik. Bár az LCA egyre inkább jelen van az építőipari ágazat követelményeiben, a szakemberek még továbbra is keresik az ilyen módszertan legegyszerűbb beépítési lehetőségeit az épületek tervezési és építési folyamataiba. Ígéretesnek tűnik az építőelemek LCAadatainak integrálása az épületinformációs modellezési platformba különböző szimulációk segítségével. Az LCA adatokat a GaBI szoftver épületelemeire vonatkozó adatbázisa szolgáltatja. Ez a tanulmány a három különböző szoftver integrálási lehetőségeit és kompatibilitási kérdéseit vizsgálja és az egyszerűsítések következményeit tárgyalja.
Sign up to get access to over 50M papers
Sign up for access to the world's latest research
Related papers
A disszertáció arra törekszik, hogy a Makón fellelhető regisztrált helyi értékek és örökségek (a településtörténet kontextusába illesztett) szerepét a lokális kollektív identitás konstrukciójában, a lokalitás teremtésében és a Makó-kép konstrukciójában elhelyezze és értelmezze, illetve megvizsgálja, hogy a helyi értékek és örökségek milyen szerepet játszanak a lokális fejlesztéspolitikában. Az értekezés az alábbi kutatási kérdésekre kísérel meg válaszokat adni: 1) Hogyan jelennek meg a helyi értékek (különös tekintettel a településtörténetre) a Makó-kép reprezentációjában? 2) Milyen gyakorlatokat alkalmaznak a Hagymafesztivál, a Maros-part és a Hagymatikum fürdővel összefüggő örökségesítő folyamatokban? 3) Milyen szerepet játszanak a helyi értékek és örökségelemek a településfejlesztési politikában? A kutatás fő forrásai a vizsgálatot érintő különböző korszakokból származó sajtóanyagok, közigazgatási dokumentumok, illetve a közösségimédia-platformok által szolgáltatott vizuális és t...
Okos városok: a dekonstrukciótól a hiperkonstrukcióig
Információs Társadalom
Az okos város (smart city) elképesztően expanzív fogalommá lett, a jelentések szigorú rendjére épülő tudománynak pedig határozott viszonyt kell kialakítani a saját módszertani fundamentumainak egy részét cseppfolyósítani kezdő közbeszédhez. Egy jól irányzott dekonstrukciós erőfeszítés megnyithatja az utat ahhoz, hogy újra egyesíteni lehessen a különböző fogalomhasználati regisztereket. Ehhez a tanulmány elsőként rendszerezi, milyen kritikai mozzanatokat azonosított eddig a szakirodalom. Jelesül: centralizáció-pártiság, technológiai determinizmus, univerzalizmus, nagyváros-központúság, üzlet-vezéreltség. Az okos várossal foglalkozó szakmai-tudományos háttérmunka egyoldalúsága, az okos város programok egyenlőtlenség-fokozó hatása, a polgárok ellenőrzésének magasabb szintje, a sebezhetőség növekedése, az automatikusan adaptált megoldások miatt csökkenő lakossági aktivitás. A hiperkonstrukció újrarendezi az okos város irodalomban használt tipikus attributumokat, ám ezeket a ’jó város’ e...
Kõzettest-osztályozások alkalmazhatósága a mélyépítésben
A kõzettest-osztályozás és az alapján kapott értékek figyelembevételével történõ alagútbiztosítás és jövesztés ma már széles körben alkalmazott a szilárd kõzetkörnyezetben épített alagutaknál és bányáknál. Jelenleg Magyarországon a Bátaapátiban épülõ kis és közepes radioaktív hulladéktároló lejtaknáit ezen eljárás alapján tervezték meg, és a kivitelezés alatt is ezt veszikfigyelembe. Ugyancsak egyre több mélyépítési létesítménynél adnak meg kõzettest-osztályozási értékeket pl. mélygarázsoknál, vagy a budapesti metró egyes szakaszainál. Fontosezért tudnunk, milyen korlátok között lehet ezen osztályozásokat figyelembe venni.A cikk célja a kõzettest osztályozások felépítésének (filozófiájának) bemutatása, összegezve azok elõnyeit és használhatóságát, valamint alkalmazhatóságát a tervezésben és a kivitelezésben. A kõzettest osztályozások részletes ismertetésére a terjedelmi korlátok miatt nem vállalkozhatunk
Loading Preview
Sorry, preview is currently unavailable. You can download the paper by clicking the button above.