Adatok a bükki nagymezői lólegelő talajviszonyaihoz és a lólegelés hatására bekövetkezett vegetációváltozásokhoz (original) (raw)
Related papers
Agrokémia és Talajtan, 2019
Összefoglalás Tanulmányunkban 27 különböző hazai talajszelvényben vizsgáltuk, hogy a talajok N2-BET fajlagos felületét mely talajtulajdonságok milyen mértékben befolyásolják. Az egytényezős elemzések alapján elmondható, hogy a talajok mechanikai összetétele mutatja a legszorosabb kapcsolatot a fajlagos felülettel, az agyagtartalommal szoros pozitív kapcsolat van, ugyanakkor a homoktartalom növekedésével a fajlagos felület csökken. Igazolható a mész- és humusztartalom negatív előjelű nem túl szoros kapcsolata is a N2-BET felület értékekkel. A korrelációs vizsgálat gyenge pozitív kapcsolatot mutat a Hargitai-féle humuszstabilitási mutatóval. A talaj kémhatása és fajlagos felület közötti kapcsolatot nem tudtuk igazolni. Vizsgáltuk a különböző talajtulajdonságok együttes hatását is a talaj N2-BET fajlagos felületére, valamint a talajok főtípusának, illetve a talajtípusoknak a szerepét. A teljes adatbázis alapján a N2-BET fajlagos felület kialakításában a legfontosabb tényezők az agyagta...
Agrokémia és Talajtan, 2013
Kutatásunk célja a víztartóképesség-függvény (VKF) paramétereit az átnézetes térképeink adattartalmával becslő módszerek megbízhatóságának összehasonlítása és továbbfejlesztésük vizsgálata a Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázison (MARTHA).Az irodalomban fellehető módszerek közül VKF-becslő módszert hazai átnézetes talajtérképi információkra eddig egyedül a Kreybig térképekre alkalmazták (Bakacsi et al., 2012). Ők a talaj higroszkópossága (hy) alapján becsülték adott talaj FAO (1995) fizikai féleség kategóriába tartozását. Wösten és munkatársai (1999) és Nemes (2003) pedotranszfer-függvényei alapján rendelték továbbá a talajhoz a fizikai féleség kategóriára meghatározott víztartóképesség-függvény (VKF) van Genuchten paramétereit (HYPRES_hy és HUNSODA_hy módszerek).Bakacsi és munkatársai (2012) eljárását követve, a MARTHA adatbázison vizsgáltuk a hy és az ötkategóriás FAO fizikai féleség kapcsolatát. A fizikai féleség becslését az Arany-féle kötöttség (KA) ala...
A halivadék-élőhelyek tér- és időbeli változása a Duna gödi partszakaszán (1671-1669 fkm)
2009
A Duna Budapest feletti szakaszán, a Gödi-sziget térségében megkezdett halivadék-állomány felmérések keretében, a part menti élőhelyi struktúrák tér- és időbeli változékonyságát vizsgáltuk 2008. márciustól szeptemberig. Pont abundancia mintavételi stratégiát alkalmazva, összesen 10 élőhelyi mutató mérési adatai alapján jellemeztük a tanulmányozott partszakaszokat. A vizsgálatok kezdeti eredményei alapján kimutatható volt, hogy a természetes jellegű partok mentén a vízállás emelkedésével egyre határozottabban érvényesül a bedőlt fák és a szárazföldi növényzet hatása. A kőszórással védett, mesterséges partszakaszok élőhelyi sajátosságait a vízállás ingadozása kevésbé befolyásolta
2017
Hazánkban a juhok takarmányozása gyepre alapozott, vagyis a körülbelül 200 napos legeltetési idényen kívüli időszakban is zömében a gyepről betakarított takarmányt fogyasztják az állatok. A sok előny mellett vannak állategészségügyi vonatkozásai, esetleg kockázatai is a legelőn való tartásnak. Kutatásunk fő célkitűzése volt, hogy megvizsgáljuk két eltérő vízellátottságú (száraz és üde) területen található gyepről betakarított takarmány makro-és mikroelem tartalmát. A vizsgált alföldi elhelyezkedésű, száraz fekvésű gyep ásványianyag-tartalma hat elem esetében (P, Mg, Cu, Zn, Mn, Na) nem érte el a juhok számára szükséges mennyiséget, több esetben még a kívánt mennyiség felét sem szolgáltatta a takarmány. Az üde fekvésű, mendei gyep a réz és a cink kivételével a juhok egészséges táplálásához elegendő ásványianyagot tartalmazott. Kulcsszavak: gyep, tápelem, betegség, széna, réz Mineral composition of xeric and mesic sheep pasture in Central Hungary Summary Hungarian sheep farming is based on grasslands. The average grazing period is about 200 days and the winter forage is also calculated with quality hay as well. The pasture based livestock farming is the most beneficial for the animals but there are several veterinary and nutritional problems. Our main objective was to examine two different hydro-ecological types (xeric & mesic) of pasture and compare their micro-and macro nutrients supply. The xeric pasture, located in Kiskunság, with dry, low moisture conditions. This grassland's nutrient content is under the minimal required level regrading with P, Mg, Cu, Zn, Mn, Na and the rest of the elements are also lack more than 50 %. The mesic pasture with adequate soil moisture, located among Gödöllő-hills, contained sufficient amount of nutrient elements with the exception of Cu and Zn.
2008
Kutatásunk során összevetetettük a talajváltozatok termékenységi viszonyait tükröző új D-e-Meter földminősítési rendszert az elavult Aranykoronás, illetve a jól ismert, de bevezetése után újból félretett "100 pontos" értékelési rendszerrel. A vizsgálatainkat egy Dél-alföldi szántóterület térképi, talajvizsgálati és termésadatai alapján végeztük el. Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a különféle földértékelési rendszerek "jósága" csak hosszú idősoros, részletes termés-adatsorok eredményeivel történő összehasonlítás alapján ítélhető meg.
Természetvédelmi Közlemények, 2017
Az eurázsiai hód táplálkozásával és a fásszárú fajok hódok általi használatával kapcsolatos helyi ökológiai tudást a Kárpát-medence három tájában, a Kászoni-medencében (Románia), a Szigetközben és a Mura mentén (Magyarország) strukturált interjúk segítségével vizsgáltuk. A táplálkozási szokásokat, az életmódot, illetve a kidöntött vagy megrágott fásszárú fajokat illetően számos megfigyelés, adat gyűlt össze. Az összegyűjtött információk gyakran pontosak, máskor viszont nem egyeznek a tudomány álláspontjával. A helyiek szerint a hódok legtöbbször az adott területen uralkodó fásszárúakat használják, melyek Kászonban a Salix fragilis és az Alnus incana, a Szigetközben és a Mura-mentén a Salix alba és a Populus spp. Olykor preferencia-különbségekről is említést tettek. Több Mura menti adatközlő említett kukoricaszárból épült hódvárakat. A helyi lakosság tapasztalatai értékes információkkal gazdagíthatják a tudományos eredményeket, ugyanakkor a természetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció során érdemes figyelembe venni a tudományostól eltérő helyi véleményeket.
A Tiszazug és a Körösszög halmainak kataszterezése és állapotfelmérése
Archaeologiai Értesítő
A tanulmány célja, hogy tájrégészeti szemléletben összefoglalja a tiszazugi és körösszögi halmok (kurgánok) teljességre törekvő kataszterezésének és állapotfelmérésének legfőbb eredményeit. Emellett kitér a kutatástörténeti előzményekre, és bemutatja az egyéb vizsgálati lehetőségeket is (névtan, folklór, tájtörténet, tájökológia).