Traumaelmélet és interpretáció (original) (raw)

Az áldozat fogalmának változása és jelentéstartalmának sokszínűsége

Magyar nyelvőr (Nyomtatott), 2023

Czine ágnes az áldozat fogalmának változása és jelentéstartalmának sokszínűsége Kivonat az áldozatfogalom a társadalom változásával a vallási áldozat fogalmából kiindulva óriási változásokon ment keresztül. A történelmi körülmények, a jogágak fejlődése és a társadalmi, gazdasági haladás folyamatosan formálták és jelenleg is formálják az áldozat szónak a különböző tudományágakban kialakuló jelentéstartalmát. A vallási áldozatfogalomból eredő jelentéstartalom azonban mindvégig megmaradt, és annak ma ismert esszenciája, valamint egyes elemei fellelhetők voltak már az újkori áldozatfogalomban is.

A trianoni trauma kezelésének 20. és 21. századi modelljei

2017

The Trianon peace treaty signed on 4th June 1920 was the most severe among the numerous life-changing traumas and national tragedies afflicting Hungary. The brutal mutilation of the national body caused a still existing shock in the nation's soul. Searching for the proper therapy to handle and resolve it started the moment the treaty was signed in June 1920 and is still going on. All the Hungarian attempts to solve the territory arrangement born in the past nearly 100 years were eliminated by the interests of the great powers, which proved to be stronger. Resolving the national trauma caused by the Trianon tragedy and honest confronting with Trianon was a liability of the Hungarian political élite for long decades. Then in 2010 its will, which adjusted to wise and peaceful arrangement realities, appeared at the level of politics as well.The law expressing testimony of the National Unity was born. In it the principle of unifying the Hungarian people of the Carpathian Basin, i.e. the idea of uniting the nation across borders was realised. The declaration of National Unity also put the peace treaty itself in a new light and made the former 'day of mourning' and all the resolution attempts during the long decades the symbol of 'national unification' across borders.

Az élet értelmességének szubjektív megélése időskorban

Mentálhigiéné es Pszichoszomatika, 2007

Az "ôszülô társadalmakban", így Magyarországon is a lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az idôskorú emberek jólétének biztosítása, szomatikus, pszichés és szociális szempontból egyaránt. Az idôskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, "az elszámolás" idôszaka. Ezekre az évekre esik az eriksoni értelemben vett utolsó pszichoszociális stádium, melynek központi feladata személyes életutunk saját vállainkon nyugvó "értelmének" fellelése. Ennek a folyamatnak Erik H. Erikson szerint kétféle kimenetele lehet: egyrészt a személyes felelôsség és a halandóság elfogadását tükrözô, az élettel való megelégedettségben gyökerezô én-integritás, másrészt pedig ennek a felhalmozott én-teljességnek a hiányáról illetve elvesztésérôl tanúskodó kétségbeesés. Az élet végességének elfogadásában a teljes életutunkat átívelôen biztonságot nyújtó kötôdéseink tükrözôdnek. Öregedésünk-és a modern, nyugati társadalmakban ezzel szinte kötelezôen együtt járó szerepvesztés/váltás elfogadása-nagyrészt az életnek jelentést és tartalmat adó értelemteljes cél fellelésének, a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélésének, továbbá az egyéni életúttal, a személyes múlt meghatározó eseményeivel kapcsolatos érzéseink függvénye. Vizsgálatunkban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgáltuk: belgyógyászati osztályon kezelt idôs embereket, szociális intézményben, Idôsek Házában élô idôseket, illetve otthonukban-egyedül vagy családtagjaival-élô, szociálisan aktív, Idôsek Klubját rendszeresen látogató embereket (összesen 75 idôs embert). Vizsgálati módszerek: az Élet értelmébe vetett hit skála, ennek kiegészítéseként a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélését vizsgáló kérdés, és egy általunk összeállított kérdéssor (vizsgálat helyszíne, demográfiai adatok: nem, kor, családi kapcsolatok, személyes élethelyzet szubjektív megítélése, társas aktivitás, szociális veszteségek és az egészségi állapot szubjektív megítélése). A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos meg

Morális cselekvés és az identitás felépítése

Belvedere meridionale, 2013

Collective action and collective identity are constructed in the dynamics of community life. Community links the individual to a system of meaning by means of collective identity. But community as a system and as a semantic structure can only exist in an updated form through certain means of communication whose meanings-either a protest, a commemoration or a narrative-refer to a sense of community. Th e self-referential communication of the community, its routines and norms ensure that this type of verbal expression could be utilized whenever is needed. Th e concepts of the present paper are based on the results of the research project Community relationships, according to which public action, civic culture and solidarity emerge from community life.

Hermeneutika és tradíció

2002

Hermeneutika és tradíció "Küldjön reád Zeusz atya minden áldást, még ha nem is kérnéd, és védjen meg téged minden rossztól, még ha imádkoznál is érte!"idézi több alakalommal is Alfred Schütz Aron Gurwitschoz írott leveleiben Platónt. Miért ragadták meg a szociálfenomenológust Platón szavai? Mekkora a relevanciája az ókori bölcs gondolatának korunk társadalomtudományára? Alább megkísérlem megvilágítani azt, hogy igen nagy.

A Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar nyelvű változatának reliabilitás- és validitásvizsgálata sebészeti beavatkozáson átesett páciensek körében

Orvosi Hetilap, 2018

Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játszanak a műtét és a műtét utáni felépülés sikerességében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az ezen félelmek felmérésére kifejlesztett Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar változatának validitás-és reliabilitásvizsgálata volt daganatos megbetegedésben szenvedő személyek körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 149, sebészeti beavatkozáson átesett páciens vett részt. A skála validitásának vizsgálatára a Spielberger-féle Állapot-és Vonásszorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Vizuális Analóg Skálát használtuk. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága (Cronbach-alfa = 0,878; 0,885) kiváló. A konstruktumvaliditás vizsgálatakor közepesen szoros összefüggést találtak a szorongás, a depresszió, a műtét utáni vélt fájdalom és a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív között. Következtetések: A Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populáción jónak mutatkozott. A kérdőív megbízható információt ad a műtét előtt álló páciensek műtéttel kapcsolatos rövid távú és hosszú távú félelmeiről.

Szeretet és szenvedés a kortárs operában és a barokk passióban

Egy operaszerű passió és egy passiószerű opera egymásraolvasásának chiazmusában Isten művei (opera) egyedül a kereszt és a szenvedés által (per crucem et per passionem), önmaguk ellentétében (sub contrario specie) válhatnak hozzáférhetővé. A kereszt testbe íródó tapasztalata azonban nem történet – az önmagáról való beszéd ellehetetlenítése révén olyan nem-narratológiát igényel önmaga elbeszélésére, mely csak egy, kereszt előtti/mögötti valóság már érvénytelenített nyelvén szólalhat meg. Miről tehet tanúbizonyságot a Máté-passió és a Hálátlan dögök keresztalakzata, ha az azt leíró nyelvet a kereszt eseménye folyton érvényteleníti? Ha a tanúság egy távolléten, egy idegenné vált testen alapszik, szétroncsolva ezáltal a jelenlét, a tanú önazonosságát? Milyen seb rajzolódik ki a beáramló sztázis, anarratív halál által a saját testen, amelyet a passiónak és operának folyton hordoznia kell?