Transzgénikus búza (Triticum aestivum L.) előállítása Magyarországon: Transgenic wheat (Triricum aestivum L. achieved in Hungary (original) (raw)
Related papers
A székelyföldi transzhumáló juhtartás bemutatása egy gazdaság példáján
2021
Munkánkban Székelyföld több évszázad alatt kialakult juhágazatának egyes elemeit és gazdálkodási lehetőségeit mutatjuk be a fellelhető szakirodalom, a helyi juhtartó gazdákkal folytatott személyes interjúk, továbbá egy kiemelkedő, a "Hargita Megyei Mintagazda" programban többször díjazott extenzív juhászat bemutatásán keresztül. Vizsgálatunk során a gazdaság felépítését, juhállományának genetikai összetételét, termelési adatait, továbbá az adott juhászat gazdasági eredményeit értékeltük két gazdálkodási évben. Vizsgálatunk eredményeként azt tapasztaltuk, hogy a gazdálkodók előtt lelkes és kitartó munkával, és a körülményekhez alkalmazkodó technológiai igényességgel számos kiaknázható lehetőség nyílik a hagyományos, extenzív juhtartásban is. Az állomány a vizsgálati években az adott fajtáknak megfelelő termelési átlagértékeket produkálta. Az évszázadok során itt kialakult cigája fajtaváltozatok alkalmazkodtak a transzhumáló állattartási formához és a gyakran mostoha éghajlati körülményekhez és takarmányviszonyokhoz. Kulcsszavak: legeltetés, Erdély, cigája, hagyomány
2010
ZÁRÓJELENTÉS "A multifunkciós mezőgazdaság lehetőségei az észak-alföldi és észak-magyarországi LEADER kistérségekben" (K 67813) című OTKA kutatásról Kutatási célok adatbázis, módszerek Kutatási céljaink a következők voltak: Három LEADER kistérségben (Karcag és térsége, a Tarna menti, valamint a Tisza-Tarna-Rima-mente) a multifunkciós mezőgazdaság elterjedtségének mérése, az elterjedését segítő és gátló üzemi és regionális szintű tényezők, feltételek és a gazdák reakcióinak elemzésével új összefüggések tudományos módszerekkel történő feltárása, rendszerezése és számszerűsítése. A multifunkciós mezőgazdaság feltárt helyzetének nemzetközi összehasonlítása, a vizsgálandó területekre jellemző sajátosságok feltárása. Hasznosítási javaslatok, ajánlások megfogalmazása. A kutatás adatbázisaként felhasználtuk az EUROSTAT és a KSH digitális és papíralapú kiadványait, valamint a releváns hazai és külföldi publikációkat. Az alapvető adatbázist azonban 104 gazdálkodóra kiterjedő helyszíni vizsgálataink jelentik. A minta kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy a megkérdezett gazdák és a vizsgált gazdaságok megoszlása igazodjon regionális gazdasági súlyukhoz. A minta átlagában az 50 hektár alatti területen gazdálkodók 21 százalékos, 50,1-100 hektár között kategóriába tartozók 16 százalékos, a 100,1-300 hektáros gazdaságok 44 százalékos, míg a 300 hektárnál nagyobb birtokkal rendelkezők 19 százalékos súlyt képviselnek. Az egyes kistérségekben azonban ezek a súlyok a sajátosságoknak megfelelően differenciáltak. Külön blokkban vizsgáltuk a gazdaságot, a gazdát, a gazda családját és a válaszadó gazdának a véleményét a multifunkcionális mezőgazdaság saját gazdaságában és az adott kistérségben való bevezetéséről és terjedéséről. Az interjúk készítését és a kérdőívek kitöltését munkatársaink végezték a helyszínen, 2008ban. Az anonimitást biztosítottuk. A kérdések egyben a gazdákkal készített mélyinterjúk vázlatát is jelentették. Munkatársaink így megismerhették a gazdák (és családtagjaik) körülményeit és a kérdőívek kérdéseire adott válaszaik hátterét is. A feldolgozás során kapott eredményeink alapvetően a vizsgált sokaságra vonatkoznak. A hazai és nemzetközi szakirodalommal, illetve korábbi kutatásainkkal történő összevetések révén azonban több általánosítható következtetést is levonhatunk. A további részletekről Fehér et al. (2010a, 2010b és 2010c). publikációkban tájékozódhatunk. A szakirodalomban a farmdiverzifikáció, a "pluriactivity" és a multifunkcionalitás fogalma gyakran együtt is előfordul (Brouwer et al.ed., 2008) 1. Az Eurostat adatközléseiben gyakran találkozhatunk az "other gainful activity" (OGA)" kategóriákkal, amelyben a farmdiverzifikáció és a pluriactivity szinte elválaszthatatlanul összeolvad. A fogalmak farm szintű szintézisét, hasonlóságuk és különbözőségük rendszerezéséta fontosabb szakirodalmi közleményekre is alapozvakorábbi munkáink (Fehér, 2003 2 .; 2005 3 .)
2011
A mezőgazdasagi alapanyagtermeles egyik legnagyobb kihivasa az egyre fokozodo időjarasi szelsősegekkel szembeni kitettseg, ami Magyarorszag mezőgazdasagi versenykepessegenek korlatozo tenyezője lehet. Napjainkban a mezőgazdasagi vizhasznalat es az ontozesfejlesztes elsődleges feladata a termesbiztonsag es a minőseg javitasa, azaz a szelsőseges időjaras okozta karok megelőzese. A kutatas elsősorban a mezőgazdasagi termeles szempontjabol – ugyanakkor komplex megkozelitesben, a gazdasagi, kornyezeti es tarsadalmi szempontokat egyarant figyelembe veve – ertekeli a mezőgazdasagi vizgazdalkodast, vizhasznalatot es ontozest, hogy a viz ne valhasson a termeles eredmenyesseget korlatozo tenyezőve. Kutatasunk eredmenyekent fogalmazhato meg, hogy piacaink megtartasa, piaci reszesedesunk novelese az ontozott teruleteink racionalis bővitesevel lehetseges. Alapvető akadalykent a birtokok elaprozottsaga, az ontozesfejlesztesben pedig az erős allami szerepvallalas hianya jelentkezik. = One of the g...
A szuburbanizációs folyamat a magyar gazdaságban
Kozgazdasagi Szemle, 2007
Magyarorszagon az utobbi evekben tobb okbol is az erdeklődes kozeppontjaba kerult a gazdasagi tevekenysegek terbeli atrendeződese. A megnovekedett figyelem erthető, hiszen a kerdes jelentős tarsadalmi-gazdasagi csoportok helyzetet befolyasolja, s a folyamat meglehetősen intenziv. A gazdasagi tevekenysegek terbelisegenek megvaltozasa alapjaiban formalja at a kialakult helyzetet: megvaltoztathatja az evtizedek alatt letrejott ingazasi viszonyokat, befolyasolja az erintett onkormanyzatok mozgasteret, a vallalkozasok szamara pedig a műkodesi feltetelek drasztikus atalakulasat jelenti. A szerző e folyamat terbelisegenek, intenzitasanak megragadasara a kereskedelem, jarműjavitas nemzetgazdasagi agazatba tartozo vallalkozasok csoportjat vizsgalja meg, a vallalkozasdemografia elmeleti es a terokonometria modszereit alkalmazva. Journal of Economic Literature (JEL) kod: C21, L26, L81, O14, O18.
Természetvédelmi Közlemények, 2017
Az eurázsiai hód táplálkozásával és a fásszárú fajok hódok általi használatával kapcsolatos helyi ökológiai tudást a Kárpát-medence három tájában, a Kászoni-medencében (Románia), a Szigetközben és a Mura mentén (Magyarország) strukturált interjúk segítségével vizsgáltuk. A táplálkozási szokásokat, az életmódot, illetve a kidöntött vagy megrágott fásszárú fajokat illetően számos megfigyelés, adat gyűlt össze. Az összegyűjtött információk gyakran pontosak, máskor viszont nem egyeznek a tudomány álláspontjával. A helyiek szerint a hódok legtöbbször az adott területen uralkodó fásszárúakat használják, melyek Kászonban a Salix fragilis és az Alnus incana, a Szigetközben és a Mura-mentén a Salix alba és a Populus spp. Olykor preferencia-különbségekről is említést tettek. Több Mura menti adatközlő említett kukoricaszárból épült hódvárakat. A helyi lakosság tapasztalatai értékes információkkal gazdagíthatják a tudományos eredményeket, ugyanakkor a természetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció során érdemes figyelembe venni a tudományostól eltérő helyi véleményeket.