The Scarlet Pimpernel (original) (raw)
Related papers
AETAS-Történettudományi folyóirat, 2009
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzeti mitológia meghatározó fejezete. Mint minden mítosz, ez is tele van félistenekkel, angyalokkal és ördögökkel, hősökkel és árulókkal. Kossuth ennek a mitológiának a meghatározó, központi személyisége. Egy magyar költő, Vajda János "a nemzet élő eszményülésének", egy másik, Sárosi Gyula-1849 után-"az Isten második fiának", azaz második Jézus Krisztusnak nevezte. 1 Az 1848. évi allegóriák egyike fehér lepelbe öltözött Pantokratornak ábrázolta, aki ítél elevenek és holtak felett, s aki eltiporja a kamarilla gaz kígyóját. Ugyanakkor Kossuth-enyhén szólva-egyáltalán nem ilyen népszerű a társnemzetek körében. Míg a bécsi és általában az ausztriai demokratikus és liberális közvélemény a szabadság hőseként, nagy államférfiként és potenciális szövetségesként tekintett rá, ugyanez nem volt elmondható a hagyományos uralkodó körökről, illetve az egymást váltó osztrák kormányok tagjairól, akik nem szívesen ugyan, de hajlandók voltak egy ideig tárgyalni Batthyány Lajos miniszterelnökkel, de Kossuthot a magyar politika rossz szellemének tartották. így már az osztrák kormány augusztus 27-i államirata is bírálta Kossuthot, amiért 12,5 millió forint értékű papírpénzt bocsátott ki, s a magyar kormány mindaddig nem tárgyalt a birodalmi államadósság megosztásáról. 2 Jellemző tény, hogy amikor 1848. szeptember elején az osztrák kormány a Magyarország elleni határozottabb fellépésre szánta el magát, Wessenberg miniszterelnök azt javasolta, hogy a magyar kormány által szentesítésre felterjesztett újoncozási és bankjegykibocsátási törvények közül az uralkodó az utóbbit utasítsa el, mert ezáltal az azt beteij esztő Kossuth lehetetlen helyzetbe kerül, és így eltávolítható a kormányból. 3 Kossuth ezt maga
A végtelen idóluma • The Idol of Infinity
Magyar Tudomány, 2020
Amellett fogok érvelni, hogy egy koherens fizikalista ontológiára épülő, általam fiziko-formalista matematikafilozófiának nevezett megközelítés tükrében, a "végtelen" semmivel nem nagyobb probléma, mint a "kettő".
Szegedi boszorkányperek 1726–1744
2016
A maga korában európai hírű botrány volt a szegedi boszorkányperek lefolytatása, a több ember halálát, köztük a Rósa Dániel egykori városbírót elmarasztaló súlyos ítéletek és a nyilvánosság előtt zajló tömeges kivégzések végrehajtása. A kötetben előforduló vádlók, vádlottak vagy tanúk többsége a városfalak belső peremén és a belvárosban élő módosabb, esetenként gazdag polgárok soraiból került ki. Mivel a szegedi perek nagy részét Reizner János 1900-ban már közölte, célszerű volt a levéltári állományt újra átvizsgálni. Az újonnan feltárt dokumentumok immár teljes terjedelemben most kerülnek elsőként kiadásra. Ezek átírási munkálatait Brandl Gergely végezte el. Kötetünk újraközli Reizner János, Oltvay Ferenc feltárásait, de minden esetben pótolja az általuk nem közölt szövegrészeket, hiányokat is. Munkacsoportunk újabb perfeltárásának eredményeként a korábbi 12 helyett immár 17 esetet teszünk közzé a boszorkányságkutatás hasznosítására
Művészettörténeti Értesítő, 2018
1987
B. Virághalmy, Lea: Der Dichter István Sinka -- Die führende politische Schicht Ungarns und das Volk konnten den Friedensvertrag von Trianon (Versailles, 1920) nicht akzeptieren und reagierten verbittert auf die Grenzänderungen. Die ungarische Politik konzentrierte sich jahrzehntelang nicht auf die gesellschaftliche Modernisierung, sondern die Überwindung des Unrechts von Trianon, die territoriale Revision. Unter diesen ungünstigen historischen Umständen bildeten eine der stärksten geistigen Richtungen die sog. "Volksschriftsteller", die die Interessen der Bauern vertraten. Zu ihnen gehörte auch István Sinka (1897-1969), der die Idee der Agrardemokratie und die Absicht der nationalen Erneuerung mit der Poesie eines modernisierten literarischen Realismus verband. Seine Persönlichkeit bleibt auch bis heute umstritten
socio.hu, 2019
Az LMBTQI közösség része a történelemnek. A csoportot az elmúlt évtizedekben a kutatók, írók, filmrendezők is "felfedezték". Eddig a társadalom számára kevésbé ismert történetek léptek elő az árnyékból, amelyek mind a mai napig kurrens problémákat, kérdésköröket boncolgatnak. Ilyen az utóbbi évek egyik híres, Oscardíjas LMBTQI filmje, A dán lány (The Danish Girl), mely a társadalomban még mindig tabutémának számító történetet boncolgat. A film az első Európában közismertté vált "nemváltó férfiról" szól. A 2015-ben bemutatott film igaz történeten alapszik: az 1920-as évek Koppenhágájában járunk, ahol egy dán festő-házaspár, Einar és Gerda Wegener életébe nyerhetünk bepillantást. Eleinte egy boldog pár életét szemléli a néző, majd egy nap Gerda, hogy gyorsabban megfesse egyik munkáját, férjét női modellnek öltözteti. Ekkor születik meg Lily, Einar alteregója, aki ezt követően úgy érzi, hogy női ruhában, női testben tud csak kiteljesedni. A feleség némi lelki tusa után mindenben támogatja férjét. Párizsba költöznek, hogy szabadabb életet élhessenek, immár mint Gerda és Lily. Einar fizikailag is nővé szeretne válni. Egy orvosprofesszor felajánlja a műtét lehetőségét, amibe Lily belemegy. Kezdetét veszi a nemi átalakító műtétsorozat: az első jól sikerül, viszont a másodikba Lily belehal. A film minden hibája ellenére figyelemfelkeltő, valós problémákat feszeget. Az eset a korabeli sajtóban is nagy visszhangot kapott, diskurzus tárgyát képezte. A történelem során a mai kifejezéssel élve LMBTQI közösség tagjai a prostituáltakhoz, zsidókhoz hasonlóan a társadalom marginális csoportjaihoz tartoztak. (Bizonyos országokban sajnos mind a mai napig marginálisnak számítanak.) Hosszú jogi, társadalmi fejlődésnek kellett végbemennie ahhoz, hogy a társadalom "teljes" tagjaivá váljon ez a kirekesztett csoport. Az LMBT Történeti Hónap a csoport múltjának megismerése miatt is 1 Az ELTE BTK Gazdaság-és Társadalomtörténeti tanszék PhD hallgatója
1995
Tetszésdíjas könyv-közli diszkréten a 4. oldal utolsó sora arról a munkáról, amelyet az ELTE Tanárképző Karának oktatója, Závodszky Géza neve jegyez. Egy olyan tan könyvről van tehát szó, amely a legszigorúbb kritikusok, a diákok tetszését nyerte el egy tanévben. Egy olyan munkáról, amely immáron tizennegyedik kiadásban látott napvilágot, tehát bízvást mondható róla, hogy történelmi értelemben véve is legalább egy nemzedék számára adott meghatározó képet és ismereteket a polgári társadalom kialakulásáról és történetéről a 17-19. században.