A Huszár- és Keleti lakótelepeken élők egészségi állapota Nyíregyházán – életminőségre gyakorolt hatások (original) (raw)
Related papers
Lelki egészség Nyíregyháza lakosai körében
Egészségfejlesztés, 2019
Bevezetés: A lelki egészséget nem lehet különválasztani a demográfiai változóktól, életmód tényezőktől és a fizikai paraméterektől, mert ezek dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. Kutatásunk célja annak kiderítése volt, hogy Nyíregyháza város lakossága milyen mutatókkal rendelkezik a lelki egészség szempontjából: a lakosok hogyan jellemzik magukat a jól-lét és lelki egészség konstruktumában, mennyire élik meg stresszesnek az életüket, hogy alakulnak a depressziót mérő mutatók, és mennyire érzik, hogy értelmes életet élnek. Módszertan: Kutatásunkban a 386 nyíregyházi lakos vett részt: 142 férfi (36,8%) és 244 nő (63,2%). Átlag életkor 49,96 év. A következő mérőeszközöket alkalmaztuk: WHO Általános Jól-lét Skála (WBI-5), Rövidített Beck Depresszió Kérdőív, Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskála (BSCI-LM), Észlelt stressz kérdőív (PSS), Lelki Egészség Kérdőív (GHQ) és az Egészségi állapot önbecslése. Leíró statisztikát, 2 mintás T-próbát, ANOVA pr...
Krónikus betegségek előfordulásának gyakorisága Nyíregyháza felnőtt lakossága körében
Egészségfejlesztés, 2019
Bevezetés: A WHO adatai szerint a krónikus megbetegedések képezik a vezető halálokokat Európában, 2009-ben a halálozások összesen 80%-áért voltak felelősek. Hazánkban a lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet „Egészségjelentése 2016” alapján a legnagyobb kihívást Magyarországon is a krónikus betegségek jelentik. Kutatásunk célja felmérni a krónikus betegségek gyakoriságát Nyíregyháza felnőtt lakossága körében. Módszertan: A keresztmetszeti vizsgálatban a krónikus betegségekre vonatkozó kérdések az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) 2014-es kérdőívéből származtak. Az adatrögzítést és elemzést az SPSS (22.0) statisztikai program segítségével végeztük. Eredmények: A 386 válaszadó 33,7%-a szenved legalább egy krónikus betegségben. A legtöbb válaszadó a magasvérnyomás-betegséget (29,3%) jelölte meg, de magas volt a mozgásszervi betegségek prevalenciája is. Derékfájást, krónikus hátgerincproblémát a válaszadók 23,3%-a jelölt meg, míg 17,3...
A felnőtt lakosság dohányzási szokásai Nyíregyházán
Egészségfejlesztés, 2019
Bevezetés: Világmértékben a dohányzás évente közel 6 millió ember haláláért felelős, ezen belül 600 ezer fő azoknak a száma, akik másodlagos dohányfüst-expozíciót (second-hand smoke, SHS) szenvedtek el. A Tobacco Atlas 2018-as számában megjelent jelentés alapján a 15 éves vagy annál idősebb személyek közül világszerte 942 millió férfi és 175 millió nő dohányzott napi rendszerességgel. Magyarországon a dohányzás népegészségügyi és egyben nemzet-gazdasági kihívást is jelent. Komoly kockázati tényező a különböző daganatos és krónikus megbetegedések kialakulásának szempontjából; a dohányzás következtében kialakuló betegségek adják a második vezető halálokot. Jelen tanulmányunk célja a Nyíregyháza város életminősége – Háztartáspanel kutatás 2018-as adatbázisára támaszkodva bemutatni a város felnőtt lakosságának dohányzási szokásait. Módszertan: Az adatfelvétel a 2017/2018-as évben történt, az állandó nyíregyházi lakcímmel rendelkező, 18. életévüket betöltött lakosok körében. Eredmények: ...
socio.hu
Jelen tanulmányban egy újonnan alkalmazott, az egyének legfontosabb felnőtt kapcsolatait feltérképezni célzó, a korábban többször vizsgált fontos beszélgetési hálózatokénál tágabb névgenerátor-kérdés alapján kirajzolódó egocentrikus hálózatokat és azok szociodemográfiai csoportonkénti eltéréseit, illetve a kapcsolattartás módja, gyakorisága és a kapcsolatok minősége szempontjából a kérdezett személyes megélése alapján kibontakozó változásokat mutatjuk be. Az elemzés a Covid19-járvány társadalmi hatásai című kutatás adatait használja. A kérdőíves adatfelvétel 2021. november 29. és 2021. december 11. között online, kvótás módszerrel történt a 18–65 éves, magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság körében, a mintanagyság 1000 fő volt. A kvóta meghatározása a kor, a nem, a településtípus és az iskolai végzettség dimenziói szerint a KSH továbbvezetett népességi adatai alapján történt. A megkérdezettek 4,6%-a (95% MT 3,3–5,9%) teljesen elszigetelt, a válaszadók átlagosan 5,5 (IQR=...
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar hallgatóinak egészségmagatartása és mentális állapota
Acta Medicinae et Sociologica, 2020
A kutatás célja: Vizsgálatunk célpontjában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar hallgatóinak jólléte, pszicho-szociális jellemzői, mentális állapota és egészségmagatartása áll. Módszerek: Vizsgálatunk eszköze egy standardizált kérdőív, melyet a 2018-2019-es tanév őszi félévében alkalmaztunk. A kérdőív az következő standardizált kérdőíveket is magába foglalta: Önértékelési Kérdőív (RSESH), Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test – PIL), Észlelt stressz-kérdőív (Perceived Stress Scale – PSS4), Lelki egészség (General Health Questionnaire, GHQ-12). A vizsgálatban 206 hallgató vett részt a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karáról. Eredmények: Az alacsony önértékelésű hallgatók gyakrabban fogyasztanak alkoholt, mint az egészséges önértékeléssel rendelkező társaik. Azok a hallgatók fogyasztanak több alkoholt, akik több pszichés problémával rendelkeznek, mint a társaik. Az alacsonyabb önértékelésű hallgatók gyakrabban fogyasztanak alkoholt a lerészegedésig, mint a nor...
A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége
Egészségfejlesztés /, 2022
Válogatás korábbi lapszámok kapcsolódó cikkeiből Egyetemi hallgatók egészségműveltségének vizsgálata Ismertetés: Az egészségműveltség iskolákban történő fejlesztésének etikai alapjai: érvek ("miért"), irányok ("mit") és hangszínek ("hogyan") A fiatalok kockázati viselkedésének és mentális egészségének szűrése-a YouthCHAT program Az egészségműveltség definíciói
Területi egyenlőtlenségek hosszú idősoros elemzése a várandós nők egészségi állapotát vizsgálva
Orvosi Hetilap, 2017
Bevezetés: A lakosság egészségi állapotának ismerete nélkülözhetetlen az egészségpolitikai döntések meghozatalához, különösen igaz ez a várandósok és gyermekek esetében. Célkitűzés: Az elemzés célja, hogy jellemezze a várandós nők egészségi állapotában bekövetkezett változásokat az 1997 és 2012 közötti időszakban. Módszer: Az adatok forrását a területi védőnői jelentések szolgáltatták. Az elemzett adatok köre: dohányzó, fokozott gondozást igénylő, későn (28. hét után) gondozásba került várandós és gondozás nélkül szült nők. Az idősoros elemzés Microsoft Excel és STATA 13.0 programok segítségével történt. Eredmények: A dohányzó várandósok aránya országosan 13,8% volt a vizsgált időszakban, ettől magasabb (p<0,01) a dohányos várandósok aránya Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Somogy megyékben. A fokozottan gondozott várandósok aránya az országoshoz képest magasabb (p<0,01
A női lakosság szervezett méhnyak- és emlőszűrésen való részvétele Nyíregyházán
Egészségfejlesztés, 2019
Bevezetés: Az emlő- és a méhnyakrák jelentős mértékben járul hozzá a nők rosszindulatú daganatos halálozásához világszerte és Magyarországon is. A szervezett emlő- és méhnyakszűrés bevezetésére népegészségügyi program keretében került sor Magyarországon. Célunk volt feltárni a szűrési programok célcsoportjába tartozó nyíregyházi nők emlő- és méhnyakszűrésen való részvételét, összehasonlítva a magyarországi és az európai adatokkal, továbbá összefüggést kerestünk az átszűrtséget meghatározó demográfiai és társadalmi-gazdasági tényezők között. Módszertan: A „Nyíregyháza város életminősége - Háztartáspanel” vizsgálat keretében 2018-ban megvalósult egészségfelmérés adataiból az emlő- és méhnyakszűrésen való részvétel gyakoriságát elemeztük. Eredmények: A válaszadók 77%-a (95% MT: 70-83) vett részt méhnyakszűrésen az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott hároméves időintervallumon belül. A szűrésen három éven belül részt vettek átlagéletkora több, mint 7 évvel (két mintás t próba p&l...