Rizikómagatartás előfordulási gyakorisága és mintázata, egy telepi körülmények között élő mintacsoportban (original) (raw)
Related papers
Biológiai eredetű légszennyezők - Garázs a lakásban 2
Toggle navigation Biológiai eredetű légszennyezők-Garázs a lakásban 2. 2014. április 3. | Dr. M agyar D onát és Dr. B eregszászi Tím ea, O rszágos K örnyezetegészségügyi Intézet, B udapest; K redics | 548 | A garázsok által okozott kémiai légszennyeződésen túl biológiai eredetű aeroszolok képződésére is számíthatunk-ezek alatt többnyire penészgombák által termelt spórákra gondoljunk. Az egészségi kockázat felmérésére eddig 14 esetet vizsgáltunk meg. CORE Metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
Reseda inodora Rchb. in the Tiszántúl region (East Hungary)
On 14 August 2012 a small population of Reseda inodora was found in Hegyes-halom kurgan within the administrative boundaries of the town of Mindszent (Csongrád County, CEU: 9487.3). The approximately 50-100-stem-large population of the species lived on the edge of the kurgan, on the sparsely vegetated, weedy fieldmargin. On 19 July 2014 this species has turned up again in this area. In this case it was the biggest amount with some hundred stems and was located on the edge of the mound, which is in the verge of the neighbouring corn field. The Reseda inodora is a new recent protected vascular plant species within the operation area of the Körös-Maros National Park. We propose this species to be included in the regional red list in the category of "CR" (Critically endangered). Other rare weed or pioneer species (Caucalis platycarpos subsp. muricata and subsp. platycarpos, Erodium ciconium, Lappula squarrosa, Melica transsilvanica, Papaver hybridum) have already been found in Hegyes-halom kurgan in the last few years. The results show the importance of kurgans not only in the conservation of natural steppe, loess wall vegetation and steppe shrub species, but in the survival of some endangered weed species as well (e.g. some rare archaeophytes).
2017
Hazánkban a juhok takarmányozása gyepre alapozott, vagyis a körülbelül 200 napos legeltetési idényen kívüli időszakban is zömében a gyepről betakarított takarmányt fogyasztják az állatok. A sok előny mellett vannak állategészségügyi vonatkozásai, esetleg kockázatai is a legelőn való tartásnak. Kutatásunk fő célkitűzése volt, hogy megvizsgáljuk két eltérő vízellátottságú (száraz és üde) területen található gyepről betakarított takarmány makro-és mikroelem tartalmát. A vizsgált alföldi elhelyezkedésű, száraz fekvésű gyep ásványianyag-tartalma hat elem esetében (P, Mg, Cu, Zn, Mn, Na) nem érte el a juhok számára szükséges mennyiséget, több esetben még a kívánt mennyiség felét sem szolgáltatta a takarmány. Az üde fekvésű, mendei gyep a réz és a cink kivételével a juhok egészséges táplálásához elegendő ásványianyagot tartalmazott. Kulcsszavak: gyep, tápelem, betegség, széna, réz Mineral composition of xeric and mesic sheep pasture in Central Hungary Summary Hungarian sheep farming is based on grasslands. The average grazing period is about 200 days and the winter forage is also calculated with quality hay as well. The pasture based livestock farming is the most beneficial for the animals but there are several veterinary and nutritional problems. Our main objective was to examine two different hydro-ecological types (xeric & mesic) of pasture and compare their micro-and macro nutrients supply. The xeric pasture, located in Kiskunság, with dry, low moisture conditions. This grassland's nutrient content is under the minimal required level regrading with P, Mg, Cu, Zn, Mn, Na and the rest of the elements are also lack more than 50 %. The mesic pasture with adequate soil moisture, located among Gödöllő-hills, contained sufficient amount of nutrient elements with the exception of Cu and Zn.
A székelyföldi transzhumáló juhtartás bemutatása egy gazdaság példáján
2021
Munkánkban Székelyföld több évszázad alatt kialakult juhágazatának egyes elemeit és gazdálkodási lehetőségeit mutatjuk be a fellelhető szakirodalom, a helyi juhtartó gazdákkal folytatott személyes interjúk, továbbá egy kiemelkedő, a "Hargita Megyei Mintagazda" programban többször díjazott extenzív juhászat bemutatásán keresztül. Vizsgálatunk során a gazdaság felépítését, juhállományának genetikai összetételét, termelési adatait, továbbá az adott juhászat gazdasági eredményeit értékeltük két gazdálkodási évben. Vizsgálatunk eredményeként azt tapasztaltuk, hogy a gazdálkodók előtt lelkes és kitartó munkával, és a körülményekhez alkalmazkodó technológiai igényességgel számos kiaknázható lehetőség nyílik a hagyományos, extenzív juhtartásban is. Az állomány a vizsgálati években az adott fajtáknak megfelelő termelési átlagértékeket produkálta. Az évszázadok során itt kialakult cigája fajtaváltozatok alkalmazkodtak a transzhumáló állattartási formához és a gyakran mostoha éghajlati körülményekhez és takarmányviszonyokhoz. Kulcsszavak: legeltetés, Erdély, cigája, hagyomány
Anthropologiai Közlemények, 2016
Anthropological investigations previously carried out on individuals from this site revealed an interesting paleopathological case of tuberculosis in the form of Pott's disease dated to the early 5th millennium BC. In this study, selected specimens from this osteoarcheological series were subjected to paleomicrobiological analysis to establish the presence of MTBC bacteria. As all individuals showing clear osteological signs of TB infection belonged to a single grave group, 38 individuals from this grave group were analysed. The sample included the case of Pott's disease as well as individuals both with and without osseous TB manifestations. The presence of TB DNA in the individual with Pott's disease was established, confirming the occurrence of TB in Neolithic populations of Europe. Moreover, our molecular analysis indicated that several other individuals of the same grave group were also infected with TB, opening the possibility for further analyses of this unique Neolithic skeletal series.