Nagy Józsefre emlékezünk (original) (raw)
Vörös József halálának 10. évfordulójára emlékezve
2001
Már tíz esztendeje, hogy elment közülünk Vörös József, a biológiai tudományok doktora, nemzetközileg ismert mykológus, mindnyájunk kedves Jóskája. A közel 62 életéve alatt (1929 június 13. -1991. március 22.) a mikroszkópikus gombák kutatásában eltöltött több, mint 40 esztendĘ során a mykológiai kutatásban elévülhetetlen érdemeket szerzett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen Bánhegyi professzor figyelt fel tehetségére, elkötelezettsége a mykológiával ebbĘl az idĘszakból ered. Biológia-kémia szakos tanári diplomával a zsebében a SzĘlészeti Kutató Intézetben és az ELTE Mikrobiológiai Intézetben dolgozott ösztöndíjasként. 1951-ben egyetemi tanársegéd lett, de ugyanezen év végétĘl már a Növényvédelmi Kutatóintézetbe került, amely mindvégig munkahelye volt. 1955-ben egyetemi doktori címet szerzett, majd 1959-ben kandidátusi fokozatot nyert a "Gombagátló antibiotikumok kutatása" c. disszertációjával. 1975-ben lett a biológiai tudományok doktorává a "Deuteromycetes. A rendszerezés új alapelvei, Magyarország imperfect gombái" c. értekezése alapján. 1970 és 1988 között a Növénykórtani osztály vezetĘje volt, nagy-nagy emberi tapintattal, megértéssel, segítĘkészséggel. Több, mint 120 publikációja az antibiotikumok és fungicidek hatásmechanizmusának megismerésérĘl, új gombafajok leírásáról, a kórokozók biológiájának mélyebb ismereteirĘl szólnak, ma is korrekt szakmai stílusban, mégis közérthetĘen, igényességétĘl áthatva. 12 szakkönyv, illetve kézikönyv kapcsolódik szorosan a nevéhez, a nívódíjjal kitüntetett "MezĘgazdasági mykológia" (1968) és a "Methods in Plant Pathology" (1970) társzerzĘje, az Ubrizsy Gábor szerkesztette kétkötetes "Növénykórtan" (1965) társszerzĘje, a "Magyarország mikroszkópikus gombáinak határozókönyve" c. háromkötetes munka (1985)(1986)(1987) társzerzĘje és szerkesztĘje, amely másfél évtizede forrásmĦ a hazai taxonómiai eligazodásban.
Magyar Nyelv
Társasági ügyek 371 Kabán Annamária és férje 2018-ban egy nagyszabású tanulmánykötetben összegezte Dsida Jenővel foglalkozó addigi kutatásait (Tárt kapukhoz fényösvény viszen. Dsida Jenő költészete és műfordításai). Ez a roppant gazdag tartalmú és elméletileg is igényes tanulmánygyűjtemény egy rövidesen tető alá hozható Dsida-monográfia ígéretét hordozta magában. De a sors úgy akarta, hogy ez legyen kutatásaik záróköve, egyben újabb tudósnemzedékek ösztönzője és segítője.
Nagy L. János (szerk.): Harminc év a magyar helyesírásért
Anyanyelv-pedagógia, 2017
Harminc év a magyar helyesírásért (Pap Andrea) ERKEL FERENC GIMNÁZIUM. GYULA. 2018. 234 OLDAL "Jól beszélni és írni magyarul..." 2018-ban harmincadik alkalommal rendezték meg az Implom József helyesírási versenyt a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. A jubileumi eseményre a szervező intézmény megjelentetett egy kötetet is Harminc év a magyar helyesírásért címmel. A kiadvány előszavában-Görgényi Ernő általmegfogalmazott gondolat a helyesírási verseny egyik fő törekvésének is tekinthető: "anyanyelvünk különleges világ, melyet csak az ért meg, aki magyarul beszél. Aki pedig foglalkozik az anyanyelvvel, az őrzi a lángot, így mindenképpen elismerésre érdemes" (7). Nagy L. János-a kötet szerkesztőjea Bevezetésben így foglalja össze az elmúlt 30 év történéseit: "hosszú idő, igen sok munka, fáradozás, idegeskedés, szurkolás. Siker és csalódás, élmény és kiábrándulás. Rendkívüli energiák mozgósítása..." (9). A 30. évfordulóját ünneplő verseny az anyanyelv iránti tiszteletnek, a tudatos nyelvhasználat igényének a kialakítását, növelését is szolgálja.
Debreceni Jogi Műhely, 2009
Debreceni Jogi Műhely, 2009. évi (VI. évfolyam) 2. szám (2009. április) "A történelem… medrének minden kanyarulatában lerakja partjain a kimosott iszapot meg a sodrában vízbe fúltak tetemeit." A szerzők, Somorjai Ádám (OSB) egyháztörténész és Zinner Tibor jogtörténész mottóként Arthur Koestler mondatával indítják a Mindszenty József élettörténetének dokumentumait tartalmazó monumentális munkát. Recenziót, ismertetést írni egy közel ezernégyszáz oldalas forrásgyűjteményről, amely kismonográfiának beillő előszót, és gazdag jegyzetapparátust tartalmaz, estünkben jóformán lehetetlen, éppen ezért a csupán néhány tartalmilag és formailag érdekes momentumot villanthatunk fel a könyvből.
Tanulmánykötet Mészáros Károly tiszteletére 2020
University of Sopron, 2020
Emléktábla 2020. június 25-én Prof. Dr. Mészáros Károly egyetemi tanár halának 13. évfordulóján szobrot kívántunk avatni tiszteletére az A épület (az EVGI mostani elhelyezése a II. emeleten) előtt. (A szoboravatás új időpontja 2020. szeptember 8.) Jelen alkalommal Mészáros Károly professzor erdészeti politikai munkásságáról, hatásáról a teljesség (pl. Forstpolitiktreffen) igénye nélkül kívánok röviden szólni. Az erdő -erdőgazdálkodás kihívása a klímaváltozásra való felkészülés, így szükséges a megvizsgálása és az új NES 2020-2050 megalkotása.
Szegedi boszorkányperek 1726–1744
2016
A maga korában európai hírű botrány volt a szegedi boszorkányperek lefolytatása, a több ember halálát, köztük a Rósa Dániel egykori városbírót elmarasztaló súlyos ítéletek és a nyilvánosság előtt zajló tömeges kivégzések végrehajtása. A kötetben előforduló vádlók, vádlottak vagy tanúk többsége a városfalak belső peremén és a belvárosban élő módosabb, esetenként gazdag polgárok soraiból került ki. Mivel a szegedi perek nagy részét Reizner János 1900-ban már közölte, célszerű volt a levéltári állományt újra átvizsgálni. Az újonnan feltárt dokumentumok immár teljes terjedelemben most kerülnek elsőként kiadásra. Ezek átírási munkálatait Brandl Gergely végezte el. Kötetünk újraközli Reizner János, Oltvay Ferenc feltárásait, de minden esetben pótolja az általuk nem közölt szövegrészeket, hiányokat is. Munkacsoportunk újabb perfeltárásának eredményeként a korábbi 12 helyett immár 17 esetet teszünk közzé a boszorkányságkutatás hasznosítására
Távol-keleti tanulmányok /, 2022
Ferivel a Kölcsey gimnázium egyik tantermében ismerkedtem meg az első héten, ahol mindketten megjelentünk, hogy részt vegyünk a külön latinórán. Egyébként más-más osztályba jártunk, ő olaszos volt az e-ben, én a cé-ben reáltagozatos. A latinon csodálatos tanárunk volt, az igazgató-helyettes, az évtizedek óta Szatyinak becézett Dr. Szathmáry Lajos, aki szabadidejében Ovidiust fordított, és arról volt nevezetes, hogy megújította az oktatást a Hódmezővásárhelyi Gimnáziumban, és ő hívta oda tanítani Németh Lászlót, aki cserébe megörökítette alakját az Égető Eszter című regényében. Ő nemcsak nyelvet magyarázott nekünk, hanem kultúrát is, sőt a kezdőtankönyv Phaedrus-meséit el is játszotta. Hamarosan csak hárman maradtunk az órán, de amikor áthelyezték a Radnótiba, utánamentünk, és ott is tanított minket igazgató-helyettesi szobájában még egyetemista korunkban is, és utána is még évtizedekig évente egyszer meglátogattuk együtt a lakásán. Közös tanulmányainkat aztán ugyanott folytattuk az ógörög nyelvvel egy másik lelkes tanár, Tegyey Imre vezetésével. Vele aztán még egy évtizeddel a gimnázium elvégzése után is Homéroszt olvastunk a lakásán. Ferivel nemcsak az említett órákon találkoztunk, hanem a szünetekben és iskola után is sokat beszélgettünk. Hamar közös hangot találtunk. Az ókori nyelvek szeretete mellett a keleti nyelvek iránti érdeklődés is összekapcsolt minket, hiszen elsős korunktól kezdve tanultunk keleti nyelvet, ő kínaiul, én arabul. Egyetlen különbség volt ízlésünkben: én rajongtam a hosszú regényfolyamokért -ő sosem értette, mit szeretek a 20 kötetes Rougon-Macquart családon vagy a 90 kötetes Jókai-összesen -míg ő nem olvasott prózát, csak verseket. Feri nem szerette a konvencionális dolgokat, kereste a nehéz kihívásokat. Harmadikban az országos orosz tanulmányi verseny 2. helye egyetemi felvételit ért, mégis elindult harmadikban és negyedikben a magyar irodalmi versenyen
Szinte élő őseink — Egy magyar honfoglaló és kortárs leszármazottjának története
Anthropologiai Közlemények
This paper begins with discussions on the archeological and anthropological background, followed by the details of the N-M2218 Y-DNA haplogroup connection between Yakuts and the Hungarian Conquerors, and a section that discusses the expected Yakut-like inherited habits and way-of-life of N-PH1896 haplogroup ancestors. The results of the analysis of the subgroup with different resolutions and perspectives suggest that the bone sample from the Tuzsér occupying military elite find shows a connection between the Hungarian conquerors and the contemporary southern Siberian populations, with a branching time at the end of the Asian Hunnic period (3rd century). It is most likely that the ancestors of the subgroup left the area of present-day Mongolia and the vicinity of Lake Baikal to the west in the 3rd century, at the end of the Xiongnu era. Lake Baikal was also the ancestral home of the Yakuts during this period, from where they migrated to their later place of residence northward alon...