A „túl elméleti” tőzsdeügynök: David Ricardo és az Alapelvek kétszáz éve (original) (raw)
Related papers
2015
Akademiai korokben a marketing jelensegenek betagozodasa a tudomanyos gondolkodas zarandokutjaba a maga sajatos, rogos utjan tortent es tortenik meg, mindig uj kihivasok ele allitva a szakma művelőit. Bar mar a 18. szazadi ipari forradalom idejere nyulik vissza a marketing meghatarozasok gyokereinek megszuletese, a fogalom homlokterebe csak az 1960-as evektől kezdve lepett be a fogyaszto, ezert mi is ettől kezdve beszelunk marketingről. Vegigkovetve az elmult 50 ev ujabbnal ujabb marketing megkozeliteseit, az a felismeres valik egyre nyilvanvalobba, hogy a definiciok zome nagyvallalati kornyezetre vonatkozik, a nagyvallalatoknal vegzett marketingre utal, es azt mutatja be. Ennek ismereteben szukseges, hogy megvizsgaljuk a kis- es kozepvallalatok (kkv-k) marketingtevekenyseget is, ismerve annak esetleges, informalis, laza, strukturalatlan, spontan es reaktiv jelleget. Szakirodalmi osszegzesunkben bemutatjuk, hogy a kkv-k marketingtevekenyseget milyen tenyezők befolyasoljak, valamint,...
Paracelsus, és a tokaji bor : Néprajzzá váló filológiai tévedés
2017
2016. szeptember 16-án szobrot állítottak Tokajban a német filozófusnak, Philippus Theophrastus Aureolus Bombastus von Hohenheim (1493 k. 1541), rövidebb, és is mertebb nevén, Paracelsusnak.1 A szobrot azzal érdemelte ki, hogy tekintélyével, személyes befolyásával népszerűsítette a tokaji bort, terjesztve jó hírét. Számos honlapon megtalálha tó az állítás, miszerint „Paracelsus, a bázeli egyetem gyógyászati professzora 1524-ben járt Magyarországon, ahol felkereste Tokajt, hogy a helyszínen tanulmányozza a nevezetes bor vesszejét, amely az alkimisták hite szerint aranyszemcséket termelt a varázserejű tokaji lóid ból: A vegetáliák a mineráliákkal társulván, folyékony arannyá válnak’.”2 Természetesen nem zárható ki, hogy Paracelsus járt Tokajban, azt valószínűsíteni lehet, hogy szerette a bort, tény, hogy a Magyar Királyságban és Erdélyben két alkalommal is utazgatott. Kíváncsi lettem azonban, hogy melyik művében népszerűsítette a kiváló nedűt, és arra is, hogy pontosan mit írt a to...
Ordo-liberalizmus, a német Európa-ideológia alapjai
Zenodo (CERN European Organization for Nuclear Research), 2015
ordo-liberalizmus-a-nemet-europa-ideologia-alapjai.html?tmpl=co… 1/10 Ordo-liberalizmus, a német Európa-ideológia alapjai Kategória: 2015. augusztus Írta: François Denord, Rachel Knaebel és Pierre Rimbert "Közel áll hozzám a háború utáni német ordo-liberalizmus"-jelentette ki az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, a görög ügy kapcsán. A nyolc évtizeddel ezelőtt, a Rajna túlsó partján született ideológia, a neoliberalizmus európai válfajának hatása egyre erősebb. "Ha valakinek szüksége lenne még egy bizonyítékra arról, hogy mennyire veszélyesek a népszavazások a mai demokráciák működésére, akkor tessék, itt van!"-füstölgött a Der Spiegel hetilap 2015. július 6-i internetes oldala, a görög referendum eredményét közzétéve. A teljes meglepetést Németországban a görögök egyértelmű "nem" válasza okozta, ami a gazdaság, sőt szélesebb értelemben a közügyek két, homlokegyenest ellentétes felfogását tükrözte. Az ütközés frontális volt. Az első megközelítés szerint, amit az akkori görög vezetők képviseltek, a kormányzást alapvetően politikai alapokon kell vinni. A nép szavazata elsőbbséget élvez az "írott szabályokkal" szemben és ennek alapján a választott hatalom megváltoztathatja a különböző intézkedéseket és szabályokat. A második nézet ennek éppen a fordítottja, eszerint a kormány tevékenységét szigorúan a társadalmi szabályok, normák precíz követésének kell megszabnia. A politikusok azt teszik, amit jónak gondolnak, de a megszabott keretek között, amely így ténylegesen kívül esik a demokratikus tanácskozás körén. A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble ezt a nézetet testesíti meg. "Számára a szabályok szentek"-mondja volt görög partnere, Jánisz Varifákisz. Ennek az alig ismert német ideológiának a neve: ordo-liberalizmus. Mint az angolszász "laissez-faire" hívei, az ordo-liberálisok sem kedvelik, hogy az állam eltorzítsa a piaci erők hatását. De az angolszászokkal ellentétben, úgy ítélik meg, hogy a szabad verseny nem képes spontán módon fejlődni. Ezért az államnak kell megszerveznie a jogi, a technikai, a társadalmi, az erkölcsi és a kulturális piaci kereteket. És be kell tartatnia a szabályokat. Ez az "ordo-politika" (Ordnungspolitik-azaz rendpolitika-a szerk.) Ennek a liberális beavatkozási politikának a története nyolcvan évvel ezelőtt, a két háború közötti ideológiai útkeresés ötletgazdag időszakában kezdődött. 2012 szeptemberében Wolfgang Schäuble, a gazdasági válság következményeiről elmélkedve a következő bizalmas közlésre ragadtatta magát: "Freiburgban születtem. Ott született meg az, amit ma freiburgi iskolának neveznek. Ez az ordo-liberalizmus és Walter Eucken hazája[1] ." Freiburg im Breisgau, jómódú város a Fekete-erdő hegyeinek lábánál, nincs messze a Strasbourgi katedrálistól, sem pedig a svájci páncélszekrényektől. A katolikus és konzervatív fellegvárban az 1929-cel kezdődő gazdasági válság ugyanazzal a következménnyel járt, mint máshol: az 1933 márciusi választások a náci pártot teszik meg győztesnek a szavazatok 36 százalékával.
Mesterséges intelligencia – a diskurzusok újratervezésének kora
Információs Társadalom
A közelmúltban az intelligens robotokban rejlő egyre növekvő veszélyek a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló irodalom központi témájává váltak. Ez az általam „alarmistának” nevezett nézőpont logikus következménye (és erős szövetségese) az „erős MI” korosodó paradigmájának, illetve ezen paradigma legújabb változatainak. A veszélydiskurzus főbb argumentumainak és az ezekkel kapcsolatos problémák ismertetése után felvázolok egy új értelmezési keretet, melyben minden MI-rendszer elválaszthatatlan egységet, hibridet alkot humán komponensével, a funkcióval és környezetével. Véleményem szerint az igazán fontos kutatási, tervezési és fejlesztési kérdések a humán összetevővel, valamint a humán és a mesterséges komponens interakciójával kapcsolatosak. Ez a megközelítés három további diskurzus számára is teret nyit: az automatizáció következő szintje és a foglalkoztatás jövője, az emberi összetevő kiterjesztése és az ehhez kapcsolódó jogi és etikai kérdések, melyeket az MI és a robotika le...
Educatio, 2018
A tanulmány 1 célja két kérdés megválaszolása. Az egyik kérdés, hogy miért lett az elmúlt évtizedekben a bizalom kutatása aktuális és népszerű téma oly sok tudományterületen, és e sokszínűségből milyen dilemmák fakadnak. Ez alkalmat ad néhány olyan alapfogalom és összefüggés bemutatására, mint az intézményi és személyközi bizalom, vagy a bizalom, a bizalomraméltóság és a bizalom magatartási különbségének megkülönböztetése. A másik kérdés, hogy milyen kapcsolat van a bizalom és a kockázat, illetve a bizalom, a kontroll és az autonómia között. Mayer, Davis és Schoorman (1995) modellje, a megbízó-ügynök és a stewardship-elméletek alapján hogyan alkalmazhatóak ezek a személyközi és a szervezetközi viszonyokra? Kulcsszavak: intézményi bizalom, személyközi bizalom, szervezetközi bizalom, autonómia, kontroll Th e aim of the study is to answer two questions. Th e fi rst question is why in recent decades, the search for trust has become a current and popular topic in so many disciplines, and what dilemmas come from this diversity. Th is provides an opportunity to present some basic concepts and relationships such as the distinction between institutional and interpersonal trust, or the distinction between trust, trustworthiness and the behavioural consequences of trust. Th e other question is the nature of relationship between trust and risk, and trust, control and autonomy. Based on the model by Mayer Davis & Schoorman (1995), the principal-agent and stewardship theories, how this can be applied to interpersonal and inter-organizational relationships?