A versenyjog legújabb fejleményei - Európai uniós kitekintéssel (original) (raw)
Related papers
Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 2020
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése különböző színtereken és különböző eszközök segítségével valósulhat meg, az egyik lehetséges forma a témához kapcsolódó versenyeken való részvétel. Ezek az alkalmak lehetőséget biztosítanak a résztvevők tudásának összemérésére, önismeretük fejlesztésére és nem utolsó sorban élményt és kihívást jelentenek a számukra. Tanulmányomban egy, a 2017/2018-as tanévben útjára indult kezdeményezést, az Országos Méh-Ész Logikai Versenyt és az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket mutatom be. Megismerhetjük a verseny létrejöttének előzményeit, bepillantást nyerhetünk a szervezés és megvalósítás folyamatába, nehézségeibe. Bemutatásra kerülnek a megrendezés két éve során elért sikerek a résztvevők számának és a versennyel kapcsolatos visszajelzések tükrében. A megvalósítás során szerzett tapasztalatok közül kiemelt figyelmet szentelek az egyik legnagyobb veszélyforrásnak, a nagymértékű lemorzsolódásnak és az ennek elkerülése érdekében tett lépéseknek.
Versenyjog vs. kollektív tárgyalás? – A munkajogi védelem a versenyképesség szempontjából
Erdélyi Jogélet, 2021
The constantly changing economic and social environment is of paramount importance to the environment of labour law regulation today given that the socioeconomic definition of labour law can be considered on the basis of the current idea thereof. Adaptation to the changing environment requires that labour law regulations also adapt properly to the changes. As a result, we may encounter a number of new employment relationships today, which will generate additional problems to be resolved with regard to labour law.
Konjunktúraciklusok együttmozgása a régi és új EU-tagországokban
Kozgazdasagi Szemle, 2004
Konjunktúraciklusok együttmozgása a régi és új EU-tagországokban Általában elfogadott vélekedés, hogy egy pénzügyi unióhoz csatlakozó országoknak rendelkezniük kell az úgynevezett optimális valutaövezeti tulajdonságokkal. E tulaj donságok között szerepel a konjunktúraciklusok egybeesése.Tanulmányunk azt elem zi, hogy milyen mértékben hasonlítanak egymáshoz a gazdasági ciklusok az EMU tagországaiban és abban a nyolc új EU-tag közép-kelet-európai országban, amelyek integrációjában a következõ lépés az EMU-hoz való csatlakozás lesz. A témában szü letett tanulmányok többsége a GDP és az ipari termelés adatait használta, mi ezeken túlmenõen a GDP fõbb felhasználási és ágazati összetevõit is megvizsgáltuk, és a hasonlóságok fokának mérésére több mérõszámot is alkalmaztunk. Míg Magyaror szág, Lengyelország és Szlovénia konjunktúraciklusai a GDP, az ipari termelés és az export terén nagymértékben közelednek az EMU-tagországok ciklusaihoz, ugyanez nem mondható el a fogyasztásról és a szolgáltatásokról. A többi közép-kelet-európai országban kevésbé vagy egyáltalán nem beszélhetünk a konjunktúraciklusok egy beesésérõl. Az EMU tagországaiban az EMU-hoz való csatlakozás elõkészítésének kezdete óta a GDP és annak fontos összetevõi is egyre nagyobb mértékben össze hangolódtak. Bár ez az eredmény alátámasztja az optimális valutaövezetek kialaku lásának endogén természetét, de a világméretû konjunktúraciklus erõsödése mellett is találtunk bizonyítékot. Tanulmányunk egy további fontos eredménye az, hogy bár az úgynevezett fogyasztáskorreláció rejtélye továbbra is fennáll, annak mértéke az EMU-tagországokban jelentõsen csökkent, amely jó hír a közös monetáris politika szempontjából.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E32, F41. * A szerzõk ezúton szeretnének köszönetet mondani az ASSA 2004. évi San Diegóban megtartott konfe renciáján és a Magyar Nemzeti Bank szemináriumán résztvevõknek értékes hozzászólásaikért. A tanulmány ban maradt esetleges hibákért kizárólag a szerzõk a felelõsek. A tanulmányban kifejtett nézetek nem feltét lenül egyeznek meg az MNB hivatalos álláspontjával. 1 Errõl lásd Eichengreen [1992], Emerson és szerzõtársai [1992], De Grauwe [2002] és HM Treasury [2003]. Csajbók-Csermely [2002] elemzi az euró Magyarországra történõ bevezetésének elõnyeit és hátrá nyait. Lásd még Szapáry [2002].
Kozgazdasagi Szemle, 2019
BaKó Barna-BerezVai zomBor-CseKe Petra zsuzsanna-isztin Péter infrastruktúra-bővítés világversenyek idején a mol Bubi esete a fina világbajnoksággal Tanulmányunkban a Mol Bubi kerékpármegosztó rendszer 17. FINA vizes világbajnokságra átadott új gyűjtőállomásainak esemény utáni kihasználtságát vizsgáljuk és vetjük össze a hálózathoz korábban csatolt új gyűjtőállomások kihasználtsági adataival. Két módszertani megközelítést, az eseményvizsgálatot, illetve a különbségek különbsége módszeren alapuló hatásbecslést alkalmazva megmutatjuk, hogy az új gyűjtőállomások kihasználtsága miben különbözik a korábbi bővítések során átadott, hasonló jellemzőjű gyűjtőállomások kihasználtságától. Megállapítható, hogy az újonnan átadott gyűjtőállomások a hálózat szerves részévé váltak, azonban kihasználtságuk lényegesen kisebb, mint a hálózatban korábban átadott gyűjtőállomásoké. A különbség még inkább szembetűnő-nagyságrendileg 30 százalékos-, ha a hálózat déli gyűjtőállomásaihoz viszonyítunk. Ez az alacsony kihasználtság azonban nem specifikusan a FINA-gyűjtőállomásokra, hanem általában az északi gyűjtőállomásokra vonatkozik. Eredményeink azt sugallják, hogy a kerékpármegosztó rendszer bővítése indokoltabb lett volna a hálózat más pontjain.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, H54, R42. * a publikáció a széchenyi 2020 program efoP-3.6.1-16-2016-00013. sz., intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus egyetem székesfehérvári campusán című európai uniós projektje keretében készült. Köszönetünket fejezzük ki a Budapesti Közlekedési Központ munkatársainak, különösen Dalos Péternek a rendelkezésünkre bocsátott adatokért és a tanulmány korábbi változataihoz fűzött megjegyzéseiért. 1 Cikkünk következtetései remélhetően hasznos tanulsággal szolgálhatnak majd ezen városok potenciális infrastrukturális fejlesztéseinek kijelölésében és értékelésében.