Szent László kultusza Luxemburgi Zsigmond uralkodói reprezentációjában. Aetas 32 (2017:3) (original) (raw)
Related papers
Gerundium, 2023
A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése. László Márton Pákozdy Professor of Theology and History of Religion, Bible Translator. The world-famous theologian professor spent a significant part of his life in Debrecen. Between 1928 and 1932, he studied at the Faculty of Theology of the University of Debrecen, where he graduated, and in 1942 he received his doctorate in theology. At the end of 1945, he was appointed public extraordinary professor at the same faculty, and in the summer of 1949, he was appointed public ordinary professor. In the academic year 1949/50, as Dean of the Faculty of Theology, he was responsible for the establishment of the organizational structure of the Debrecen Theological Academy of the Tiszántúli Church District, which had been separated from the university by government action and had become an independent institution. In 1966, the church leadership transferred Pákozdy and his department from Debrecen to the Reformed Theological Academy in Budapest, where he taught future pastors for about two decades. Professor Pákozdy, a religious historian, has been awarded honorary doctorates by two foreign universities for his scholarly research on the Old Testament and the Dead Sea Scrolls, and for his translation of the Bible into Hungarian. In the twilight of his life, obtaining the Doctor of the Hungarian Academy of Sciences degree was made possible.
A „szentség aurája” és az ember méltósága : Észrevételek Hans Joas szakralizációs téziséről
Szociologiai Szemle, 2019
Összefoglaló: Hans Joasnak a Die Sakralität der Person című műve szerint az emberi jogi normák kialakulásának történeti okai nem elsősorban a vallásellenes szekularizmusra, hanem egy sajátos szakralizálódási folyamatra vezethetők vissza, amelynek során a modern társadalmak a tagjaik körül a "szentség auráját" teremtik meg. Ezt a tézist sokan pusztán történeti-szociológiai elméletként interpretálták. Én viszont amellett érvelek, hogy Joas művének kiemelt célja az emberi jogok legitimációjára vonatkozó új módszertan megalapozása volt. Feltevésem, hogy két szerző (Cesare Beccaria és Michel Foucault) kritikája adott Joasnak alkalmat egy olyan nézőpont körvonalazására, amely szerint a modern egyén adekvát történetének elmesélése és a vele szemben megfogalmazható normatív elvárások feltérképezése komplementer módon kiegészítik egymást. Azt is bemutatom, hogy elsősorban Joas Durkheim-elemzéseinek tanulmányozásával jelölhetjük ki egy új típusú normatív elmélet viszonyítási pontjait. Tanulmányom végén az így rekonstruált elméletet szembesítem az érvényességet a nyilvános helyesléshez kapcsoló észjogi koncepció elvárásaival, így igyekszem felmérni e normatív koncepció erősségeit és korlátait.
A megszólítható macska : méltatlan, tisztelgő ajándék Szilasi Lászlónak
1989
Ha hihetünk a dokumentumoknak, ha nap mint nap átélt bizonytalanságainkban a dokumentumok még biztonságot nyújtanak, 1917 utolsó heteiben F. K.-val sok egyéb mellett a következő furcsaság történt. K. három leveléből idézek. 1917 novemberének közepén Zürauból keltezett levelében az alábbiakat írta egyik barátjának : "Kedves Felix, Zürau első nagy hibája: egeres éjszaka, rettentő élmény. Nekem ugyan semmi bántódásom, és a hajam szála se őszült, mégis egy világ borzalma volt ez. Már korábban is előfordult, hogy itt-ott (pillanatonként meg kell szakítanom az írást, az okát még megtudod), tehát hogy itt-ott finom motoszkálást hallottam, egyszer még fel is keltem reszketve, körülnéztem, akkor mindjárt abbamaradt-de ezúttal igazi felfordulás lett. Micsoda rémséges néma és lármázó népség! Két órakor riasztott fel az ágyam melletti zörgés, attól fogva reggelig nem volt nyugság..."-és az "egeres éjszaka" borzalmai következnek, bőséges részletezéssel. A levél így folytatódik : ,,...Most itt van a macska, bár titokban kezdettől fogva utálom, idevettem a szobámba, gyakran kell elkergetnem, mert az ölembe ugrik, megakadályozom (ez viszont az írásban akadályoz); idepiszkít, hívhatnám a földszintről a lányt; ha jól viselkedik (a macska), a kályhánál hever, és az ablaknál félreérthetetlenül ott kaparászgat közben egy túl korán ébredő egér..." A következő levél november 24-éről származik, K. egy másik
2016
In our research we focus on the education of high rank families in Hungary. By doing a prosopographical investigation we see the connection between home and school education in dualism; expectations and requirements needed to meet by schools and how they wanted to realize them. The two inspected grammar schools were chosen by surprisingly many Transylvanian families – for their elite nature and colourful educational programs adopting to the aristocratic traditions. Earlier we had members of four families inspected and now we take members from four other Transylvanian aristocratic families (Barons Josika and Majthenyi, Counts Klebelsberg and Mikes). Our resources were school and admission reports, lists of students. Our questions of research: how many years the students spent in the schools in what status; which subjects they chose to learn and what things we know about their previous and later studies. Our results show that the aristocratic boys applied for the secondary schools typ...