Petőfivel a Nemzeti Színházban: Steller Antal (1820-1892) (original) (raw)

Apokalipszis- és apoteózis-kép a Petőfi-szimfóniákban

Axis

A tanulmányban azt mutatom be, hogy az I. világháború előtt (1909) és közvetlenül utána (1923) komponált Petőfi-szimfóniákban milyen jelentéstartománya van a költő halálához kapcsolódó apokalipszis-képnek. Radó Aladár (1882–1914) Ausztria—Magyarország állampolgáraként írta meg az apolitikusnak szánt Petőfi-szimfóniát (1909), Hubay Jenő (1858–1937) viszont már a trianoni Magyar Királyság poeta lauratusaként komponálta meg a közéleti jelleget vállaló Petőfi-Szimfoniát (1923). A kötet tárgyára térve az apokalipszis-apoteózis képpárt Petőfi Sándor és a szabadságharc recepciója, valamint a zenetörténeti előképek határozták meg. Az 1918 előtti és utáni Petőfi-értelmezések — szemben a szabadságharc emlékezetével — megegyeztek, és így mindkét szimfonikus portré programja a következőképpen írható le: a puszták fia megénekli a magyar táj szépségét, elnyeri szerelme kezét, majd kardot ragad, és hősi halált hal, de megdicsőül elestében, mert a nemzet (és az Úr) megőrizi őt örök emlékezetében. A...

Heinrich Hentzi, a budavári Leonidász

2013

A svájci származású, debreceni születésű Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy 1848-1849-es magyarországi pályafutása-ha hihetünk a szakirodalomnak-alapvetően kudarc volt: a gondjára bízott egyik erődöt, Péterváradot sikertelenül próbálta a szerb felkelők kezére játszani; a másikat, az erődnek csak nagy jóindulattal nevezhető Buda várát pedig minden kitartása és hősiessége ellenére sem tudta megvédeni Görgei hadseregével szemben. Svájci származás, debreceni születés 1 Heinrich Hentzi von Arthurm egy svájci eredetű család saljaként 1785. október 24-én született Debrecenben. Nagyapja, Samuel Hentzi Bernben 1740-ben összeesküvést szőtt a városi tanács ellen, amiért száműzték, de rövidesen visszatérhetett. Miután azonban újabb összeesküvésbe keveredett, 1749-ben halálra ítélték és kivégezték, családját pedig száműzték. Özvegye, Josephine Korbisch bárónő és gyermekei ezek után a Habsburg Birodalom területén telepedtek le. Apja, Ludwig Hentzi cs. kir. szolgálatba lépett, s az 1. dragonyos ezred ezredeseként fejezte be katonai pályáját. Házasságából két fiú született. Ludwig a császári-királyi hadseregben szolgált, majd nyugállományú századosként az erdélyi Tordán telepedett le. Ő is magyar nőt vett feleségül, Torda város egykori híres főhadnagyának, Osztrovich Józsefnek a lányát, s Orbán Balázs szerint "Tordára telepedvén, testestől-lelkestől derék magyar emberré vált". 1848 novemberétől a város térparancsnoka volt, s személyes fellépésével több ízben is megmentette a várost a román felkelőcsapatok pusztításaitól. Orbán szerint "Tordán még most is áldva említik mint Torda egyik legnagyobb jóltevőj ének nevét". 2 Heinrich 1804-ben került hadapródként a cs. kir. mérnökkarba. 1804. szeptember 1jétől 1805. augusztus 31-ig a bécsi mérnökkari akadémián tanult Bourgois tábornok parancsnoksága alatt. 1805. szeptember l-jén nevezték ki főhadnaggyá, s 1806. július 31-éig a morvaországi Olmützben szolgált Ocrini tábornok alatt. Itt az erőd franciák általi körülzárolása alkalmával visszaszerzett egy a franciák által elfoglalt élelmiszerszállítmányt. Innen

Szegedi boszorkányperek 1726–1744

2016

A maga korában európai hírű botrány volt a szegedi boszorkányperek lefolytatása, a több ember halálát, köztük a Rósa Dániel egykori városbírót elmarasztaló súlyos ítéletek és a nyilvánosság előtt zajló tömeges kivégzések végrehajtása. A kötetben előforduló vádlók, vádlottak vagy tanúk többsége a városfalak belső peremén és a belvárosban élő módosabb, esetenként gazdag polgárok soraiból került ki. Mivel a szegedi perek nagy részét Reizner János 1900-ban már közölte, célszerű volt a levéltári állományt újra átvizsgálni. Az újonnan feltárt dokumentumok immár teljes terjedelemben most kerülnek elsőként kiadásra. Ezek átírási munkálatait Brandl Gergely végezte el. Kötetünk újraközli Reizner János, Oltvay Ferenc feltárásait, de minden esetben pótolja az általuk nem közölt szövegrészeket, hiányokat is. Munkacsoportunk újabb perfeltárásának eredményeként a korábbi 12 helyett immár 17 esetet teszünk közzé a boszorkányságkutatás hasznosítására

A színész mint szimulált páciens az oktatásban a Pécsi Tudományegyetemen

Orvosi Hetilap, 2017

Bevezetés: A XXI. századi orvosképzés kihívásaira adott egyik válasz a szimulációs oktatás, amely hozzájárul az orvostanhallgatók klinikai készségeinek hatékony fejlesztéséhez, csökkentve a klinikusok és a kórházi betegek terheit. Célkitűzés: A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán létrehoztunk egy szimulációs oktatási programot a MediSkillsLab intézményén belül, ahol célul tűztük ki az orvostanhallgatók anamnézisfelvételi és szakmai kommunikációs készségeinek interdiszciplináris formában történő hatékony fejlesztését. Módszer: A kurzust a korábbi évek magyar orvosi szaknyelvi oktatása során szerzett tapasztalataink mellett nemzetközi példák felhasználásával hívtuk életre. Módszerül az Amerikában már az 1960-as években elterjedt Standardized Patient Programot választottuk. Eredmények: Az újdonság egyrészt a program hazai, elsőkénti bevezetésében, másrészt interdiszciplinárissá tételében rejlik. Az órákon szakorvosok, nyelvészek, színész-páciensek és orvostanhallgatók együttműködésével fejlődik a hallgatók szakmai, szaknyelvi és kommunikációs kompetenciája. Következtetés: A kurzust teljesítő diákokkal készített interjúk megerősítik a módszer létjogosultságát, amelynek eredményeként a betegekkel eredményesebben kommunikáló orvosok kezdhetik meg klinikai munkájukat.