New wonder of an old hormone: Hungarian sour cherry varieties as natural melatonin sources (original) (raw)
Related papers
A csonthéjas gyümölcsök antioxidáns hatásában megnyilvánuló genetikai variabilitás jellemzése
2013
1. ábra. Az 1930-as évek elején kiadott, a gyümölcsfogyasztás népszerűsítését célzó képeslapsorozat. dc_634_12 D-glükóz D-galaktóz Glükóz-6-foszfát Uridin-difoszfát-glükóz Uridin-difoszfát-glükuronsav D-glükuronsav D-glükurono-lakton Pentózfoszfátciklus L-gülonolakton 2-keto-gülonolakton L-Aszkorbinsav Gülonolaktonoxidáz O 2 H 2 O 2 D-glükóz D-galaktóz Glükóz-6-foszfát Uridin-difoszfát-glükóz Uridin-difoszfát-glükuronsav D-glükuronsav D-glükurono-lakton Pentózfoszfátciklus L-gülonolakton 2-keto-gülonolakton L-Aszkorbinsav D-glükóz D-galaktóz Glükóz-6-foszfát Uridin-difoszfát-glükóz Uridin-difoszfát-glükuronsav D-glükuronsav D-glükurono-lakton Pentózfoszfátciklus L-gülonolakton 2-keto-gülonolakton L-Aszkorbinsav 6. táblázat. Kajszifajták és-hibridek gyümölcshússzínét jellemző CIELAB szinparaméterek a H° L*
Hullámok nyelvén: a szerotonin és az alvási oszcillációk
2009
Az alvásszabályozásban szerepet játszó központi idegrendszeri struktúrák feltárására irányuló erõfeszítéseik során Michel Jouvet és munkacsoportja felismerték, hogy az agytörzsi magvak nem pusztán és nem elsõsorban anatómiai lokalizáció-juk, hanem különösképpen kémiai jellegzetességeik szerint különülnek el abban a neurofiziológiai rendszerben, amely az alvás-ébrenlét állapotok megjelenését befolyásolja vagy meghatározza (Jouvet, 1969, 1972). A léziós kísérletek mellett ekkor már neurofarmakológiai eljárások bõvítették azt a módszertani repertoárt, ami ter
Adatok Hont vármegye rózsa, galagonya és körte flórájához
Tájökológiai Lapok
A jelen publikáció néhány új Rosa, Crataegus és Pyrus adatot tartalmaz a Čebovce: Kő-hegy (Central Slovakia) területéről. A legfontosabb adatok: Crataegus ovalis Kit. (7. előfordulása Szlovákiában, cf. Baranec, 1986), Rosa bohemica H. Braun (első szlovákiai előfordulása) és a Pyrus × amphigenea Domin ex Dostalek (új magyarországi előfordulás).
Természetvédelmi Közlemények, 2017
Az eurázsiai hód táplálkozásával és a fásszárú fajok hódok általi használatával kapcsolatos helyi ökológiai tudást a Kárpát-medence három tájában, a Kászoni-medencében (Románia), a Szigetközben és a Mura mentén (Magyarország) strukturált interjúk segítségével vizsgáltuk. A táplálkozási szokásokat, az életmódot, illetve a kidöntött vagy megrágott fásszárú fajokat illetően számos megfigyelés, adat gyűlt össze. Az összegyűjtött információk gyakran pontosak, máskor viszont nem egyeznek a tudomány álláspontjával. A helyiek szerint a hódok legtöbbször az adott területen uralkodó fásszárúakat használják, melyek Kászonban a Salix fragilis és az Alnus incana, a Szigetközben és a Mura-mentén a Salix alba és a Populus spp. Olykor preferencia-különbségekről is említést tettek. Több Mura menti adatközlő említett kukoricaszárból épült hódvárakat. A helyi lakosság tapasztalatai értékes információkkal gazdagíthatják a tudományos eredményeket, ugyanakkor a természetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció során érdemes figyelembe venni a tudományostól eltérő helyi véleményeket.
a 46622 számú "Bogyósgyümölcsök antioxidáns anyagainak vizsgálata, összefüggésben a fajtahasználattal, termőhelyi adottságokkal és a nitrogénellátottsággal" című OTKA kutatási programról. Témavezető: Dr. Papp János A kutatási program időtartama: 2004-2007 BEVEZETÉS A nemzetközi és a hazai adatok alapján a vezető halálokok között kiemelkedő helyen szerepelnek a szív-és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések különböző típusai. Az utóbbi évek kutatási eredményeként ezeket a betegségeket több tényező között egyre gyakrabban a helytelen táplálkozási szokásokkal hozzák szoros összefüggésbe. Azokban az országokban, ahol a rostban, vitaminokban, flavonoidokban és ásványi elemekben gazdag zöldségekből és gyümölcsökből sokkal többet fogyasztanak (az ún. mediterrán diéta) ott kimutathatóan kevesebb az említett betegségekben szenvedők aránya. Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan lehetne a táplálkozási szokásainkat olyan irányban megváltoztatni, hogy tovább és egészségesebben élhessünk. A gyümölcsök fogyasztásának növelése az egészségtudatos táplálkozás egyik fontos követelménye. A gyümölcs táplálkozás-biológiai értéke alapvetően alkotórészei összetételétől függ. A gyümölcsök fogyasztásával az emberi szervezet értékes antioxidáns anyagokhoz jut. A bogyósgyümölcsök sajátos ízzel, aromával és gazdag beltartalmi értékekkel rendelkeznek. Fogyasztásuk táplálkozási funkciója és egészségmegőrző hatása jelentős részben antioxidáns anyagainak tulajdonítható. Gyümölcsök szerepe az antioxidáns védelemben A legtöbb gyümölcsről táplálkozás-életteni szempontból elmondható, hogy alacsony a kalória-és a zsírtartalmuk, ami a táplálékainkkal szemben támasztott legkorszerűbb követelmények közül az elsők között szerepel. Bármely a gyümölcsök beltartalmi értékeiket bemutató táblázatból jól látszik, hogy igen gazdagok mindazokban a vitaminokban, amelyekhez az emberek csak ezen növények elfogyasztásával juthatnak hozzá. A zsírban és a vízben oldódó vitaminokon kívül, némely zöldségnövényhez hasonlóan igen jelentős folsav források is, és meg kell említeni a kedvező rosttartalmukat is, ami szintén hozzátartozik a korszerű táplálkozáshoz (Stoll és Gremminger, 1986; Holland és mtsai., 1992; Bíró és Lindner, 1999). Ki kell emelni, hogy a gyümölcsök szervezetünk számára fontos ásványielem-forrást is jelentenek. A Ca, Mg, K és Na megfelelő arányú bevitelével nagyban hozzájárulnak a szervezet kedvező ionháztartásának fenntartásához. Gazdag mikroelem-tartalmuk, (Fe, Mn, Cu, Zn stb.) révén képesek számos enzim, közöttük az antioxidáns védelemben szerepet játszó enzimek zavartalan működését biztosítani. Bizonyított tény, hogy a gyümölcsök a bennük eddig felsorolt hasznos beltartalmi értékek mellett számos, az antioxidáns kapacitásuk kialakításához hozzájáruló fenolos és nem fenolos komponenst is tartalmaznak. Ezek a növényi másodlagos anyagcsere-folyamatok útján keletkező vegyületek, szervezetünkbe kerülve fontos szerepet töltenek be a betegségek megelőzésében. Az alma, a szilva, a cseresznye és különösen a bogyósok fogyasztásának az érrendszeri-, és daganatos betegségek kialakulási kockázatának csökkentésében játszott kedvező szerepe kutatási eredményekkel igazolt (Kang és mtsai., 2003; Kahlon és Smith, 2007). Ez a kiváló brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk provided by Repository of the Academy's Library Fajták: 'Jonhkheer van Tets', 'Rondom', 'Detvan', Származási hely: Nagyréde Mintavétel: teljes érettségben, fajtánként 2-2 kg termés. Mintaelőkészítés: a tiszta gyümölcshús homogenizálása. Fekete ribiszke (Ribes nigrum L.) Fajták: 'Otelo', 'Titania', 'Fertődi 1', 'Fertődi 11' Származási hely: Nagyréde Mintavétel: teljes érettségben, fajtánként 2-2 kg termés. Mintaelőkészítés: a tiszta gyümölcshús homogenizálása. Fekete szeder (Rubus caesius L.) Fajták: *'Loch Ness', **'Thornfree', Származási hely: *Nagyréde, ** Agárd Mintavétel: teljes érettségben, fajtánként 2-2 kg termés. Mintaelőkészítés: a tiszta gyümölcshús homogenizálása. Fekete bodza (Sambucus nigra L.) Fajta: 'Haschberg' Származási hely: Olaszliszka, Agárd, Budapesti Corvinus Egyetem szigetcsépi Kísérleti Üzeme. Mintavétel: teljes érettségben, fajtánként 2-2 kg termés. Mintavétel: a tiszta gyümölcshús homogenizálása. N-műtrágyázási kísérlet: 0 kg/ha, 25kg/ha 50 kg/ha, 100 kg/ha és 200 kg/ha nitrogén hatóanyagú műtrágya kijuttatása. Mintavétel: levél tavasszal ősszel és virágzat Mintaelőkészítés: a gyógyszertári előírásoknak megfelelően vizes és alkoholos kivonat készítése a levél és virágzat szárított mintáiból.
Gyümölcsök Szerepe a Korszerű Táplálkozásban
2013
Absztrakt A gyümölcsök kedvező egészségi hatását egyre több tanulmány támasztja alá, ami elsősorban a gyümölcs héjában és húsában akkumulálódó polifenolos vegyületeknek köszönhető. Ezek transzkripciós, poszt-transzkripcionális és epigenetikai szintű hatása egyaránt bizonyított. Mivel a gyümölcsfogyasztás mértéke világszerte elmarad az ajánlott mennyiségtől, egy új megközelítés a kedvező vegyületekben gazdagabb, úgy nevezett szupergyümölcsök fogyasztását javasolja. Kimutattuk, hogy ugyanazon faj fajtái (eltérő genotípusok) között jelentős mértékű variabilitás jelentkezik számos polifenolos vegyületcsoport mennyiségében. Azonosítottunk olyan meggy (pl. ‘Pipacs 1’ és ‘Fanal’) genotípusokat, melyek összes polifenol-tartalma jelentősen meghaladja a többi fajtára jellemző értékeket. Vizsgálataink tisztázták, hogy ez egy stabil, genetikailag meghatározott tulajdonság, amit az időjárási különbségek és egyéb tényezők csak kis mértékben befolyásolnak. A különböző meggyfajták eltérő polifenol-...
Friss és aszalt fügék fogyasztásának esetleges táplálkozásélettani vonatkozásai
Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, 2009
Our investigation would reveal which currently uncultivated plants might be cultivated successfully in Hungary in response to the predictable global warming. The changing climate of the Carpathian Basin favours an increase in the cultivation of this species all around this region. In this assay, the possibility of fig (Ficus carica L.) cultivation was examined. Results show that fig fruits are naturally rich sources of minerals especially K, Mg, Ca and Na. In addition, we found a high amount of sugars especially in dried figs. This might be due to a relatively gentle way of processing and the resultant increase in dry mass. However, dried figs had lower antioxidant capacity than fresh ones.
A fügekaktusz termésének antioxidáns kapacitása
Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, 2008
In our days because of our running lifestyle antioxidant characterization of fruits contribute more and more making our nutrition healthier. Recently this field of scientific investigations has experienced most dynamic development. The prickly pear is a member of the Cactaceae family, which has a significant role in the filed of innovation within the food and medical industries. It is widely distributed throughout the world: especially in Mexico, Latin America, South Africa, and the Mediterranean area, but some species could be cultivated even in Hungary. The aim of our experiments was to analyse and compare these cacti's components: contents of vitamins, antioxidants, phenols, anthocyanines, and mineral elements. Our results might help to diversify our diet by introducing new products which are healthy and delicious.