Megjegyzések a "szívhang-rendelet" kapcsán az abortusz-kérdés morális értelmezéséről. Fundamentum 2023/4 (original) (raw)
Related papers
A háborús nemi erőszak és a nőgyógyász lobbi hatása a magyarországi születésszabályozási rendszerre
Per Aspera ad Astra, 2021
A tanulmány bemutatja, hogyan kapcsolódott össze a születésszabályozás és születéskorlátozás a tömeges nemi erőszakkal az első és a második világháborúban, továbbá hogyan erősítette fel a korábban is meglevő vitákat a nemi erőszak jelensége, illetve ennek milyen törvényi és a nők életdöntéseit befolyásoló gyakorlati következményei voltak. Az első világháború során elkövetett nemierőszak-esetek indították el a nyilvános szakpolitikai vitákat, amelyek nyomán fokozatosan egyre nagyobb teret engedtek a terhesség legális megszakításának. Az 1945-ös tömeges katonai erőszak pedig precedensértékű legalizációt hozott magával, ami után a magyar szabályozás a váltakozó szovjet családpolitikát követte. A cikk bemutatja, hogy a szülész–nőgyógyász lobbi hogyan vett részt a vitákban, illetve hogyan volt képes szakmai és anyagi érdekeit az éppen aktuális szakpolitikai döntések során is képviselni, például az 1952-es népesedéspolitikai kampány során. Az abortuszbizottságok és társadalmi szerepük meg...
A „szentség aurája” és az ember méltósága : Észrevételek Hans Joas szakralizációs téziséről
Szociologiai Szemle, 2019
Összefoglaló: Hans Joasnak a Die Sakralität der Person című műve szerint az emberi jogi normák kialakulásának történeti okai nem elsősorban a vallásellenes szekularizmusra, hanem egy sajátos szakralizálódási folyamatra vezethetők vissza, amelynek során a modern társadalmak a tagjaik körül a "szentség auráját" teremtik meg. Ezt a tézist sokan pusztán történeti-szociológiai elméletként interpretálták. Én viszont amellett érvelek, hogy Joas művének kiemelt célja az emberi jogok legitimációjára vonatkozó új módszertan megalapozása volt. Feltevésem, hogy két szerző (Cesare Beccaria és Michel Foucault) kritikája adott Joasnak alkalmat egy olyan nézőpont körvonalazására, amely szerint a modern egyén adekvát történetének elmesélése és a vele szemben megfogalmazható normatív elvárások feltérképezése komplementer módon kiegészítik egymást. Azt is bemutatom, hogy elsősorban Joas Durkheim-elemzéseinek tanulmányozásával jelölhetjük ki egy új típusú normatív elmélet viszonyítási pontjait. Tanulmányom végén az így rekonstruált elméletet szembesítem az érvényességet a nyilvános helyesléshez kapcsoló észjogi koncepció elvárásaival, így igyekszem felmérni e normatív koncepció erősségeit és korlátait.
Farmakológiai biopolitikák (1. rész) : A lélek vegyészete
Replika, 2022
Tanulmányunkban Michel Foucault és Nikolas Rose elméleti invencióinak segítségével elemezzük a pszichofarmakológia társadalmi, ezen belül biopolitikai szerepét. A jelenlegi pszichofarmakológiai rezsimnek létrejöttétől kezdve fontos, integráns része volt a társadalmi kontroll ágenseként működni. Ez a tendencia azóta is tetten érhető nemcsak a pszichiátria intézményrendszerében és gyakorlataiban, hanem a gyógyszerfejlesztési irányokban is. A neurofarmakológiai készítmények használata hosszú évek óta drasztikusan emelkedik a közepes és magas jövedelmű országokban, így a népesség egyre nagyobb részére terjed ki ez a fajta kontroll. Ezenfelül a jelenségre hosszú árnyékot vet a pszi-tudományokat, az idegtudományt, és az orvostudomány egészét átható replikációs krízis, mely csak nyomatékosítja a politikai és társadalomtudományos elemzés szükségességét. Fontos fejlemény azonban, hogy a hosszú évtizedekig politikai okokból betiltott pszichedelikus terápiák, úgy tűnik, utat törnek maguknak a tudomány fősodrába, és körvonalazhatnak alapvetően másfajta gyakorlatokat, amelyek a jogi és kulturális következményeken túl az emberi tudat tudományos megközelítését és talán magát a tudomány emberképét is átformálhatják. Ez utóbbi fordulatot is igyekeztünk kontextusba helyezni írásunkban, remélve, hogy a diskurzus tétjei latba eshetnek a magyarországi társadalomtudományokban is.
2019
Magyarorszagon a nemdohanyzok vedelmeről szolo 1999. evi XLII. torveny 2012-ben eletbe lepett szigoritasai alapjan betiltottak a zart legterben valo dohanyzast a vendeglatoipari egysegekben, szorakozohelyeken, munkahelyeken es kozforgalmu intezmenyekben. A legjelentősebb valtozas - a korabbi szabalyozasokhoz kepest - a vendeglato-ipari egysegek eseteben tortent. A hivatkozott tanulmanyban a vendeglatoipari egysegekben dolgozo munkavallalo nők es ujszulott gyermekeik egeszsegeben bekovetkező valtozast - a torvenyi szigoritas előtti es utani időszak kozott - vetettek ossze a kontrollcsoport adataival. A kontrollcsoportba a kereskedelemben es szolgaltatasi szektorban dolgozo nők es ujszulottjeik kerultek, akik mar a torvenyi valtozas előtt is fustmentes munkahelyi kornyezetben dolgozhattak a varandos-saguk alatt. A vizsgalat soran egyeni szintű elveszuletesi- es csecsemőhalalozasi adatbazisokat hasznaltak fel, a Kozponti Statisztikai Hivatal mikroadat-allomanyainak tudomanyos vizsgalat...
Megjegyzések a kép védelméhez a magyar szerzői jog történetében
2017
Összefoglalás. Tanulmányunkban a kép szerzői jogi védelmének vetületeiről kívánunk rövid áttekintést nyújtani a magyar jogi szabályozás fejlődésének tükrében. Ennek megfelelően először a magyar szabályozás kialakulását tekintjük át, s ezt követően térünk rá a kép szerzői jogi védelmének egyes kérdéseire, elsősorban történeti aspektusból, nevezetesen az 1884-ben, az 1921-ben és az 1969-ben született törvények tükrében. Kulcsszavak: szerzői jog, magyar jogtörténet, a kép szerzői jogi védelme Abstract. Considerations on the protection of pictures in the history of the Hungarian copyright law This paper intends to give an overview of the copyright protection of pictures (i.e. also photographs and motion pictures) from the historical point of view. According to this aim, after having overlooked the history of the Hungarian regulation of copyright, some issues of the copyright protection of pictures, paintings, photographs and motion pictures in the codes passed in 1884, 1921 and 1969.