Külföldi hatások a magyar közigazgatás-tudományban. Hazai és nemzetközi tudománytörténeti visszapillantás a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig (original) (raw)
Related papers
Magyar hallgatók a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben
2017
A rendszerváltás óta számos kutatás foglalkozik a határon túli magyar kisebbségek több szempontú vizsgálatával. Leggyakrabban egy-egy régióra vonatkozó demográfiai, társadalmi, kulturális, gazdasági, oktatási és kisebbségpolitikai munkák születnek. Jelen tanulmányunkban a Kárpát-medence négy legnagyobb országhatárokon kívüli magyarlakta régiójának felsősoktatási intézményeit tanulmányozzuk, s a térségek hallgatóinak többszempontú, összehasonlító vizsgálatára vállalkozunk. Az elemzésünk alapkérdése, hogy a kisebbségi státusú hallgatói létből következnek-e olyan egységes, az anyaországitól egyértelműen egyirányba mutató eltérések, melyek alapján a határon túli anyanyelven oktató magyar intézményekbe járó fiatalokat egységes csoportnak tekinthetnénk. Ennek vizsgálatához a család társadalmi státusát, a hallgató tanulmányi pályafutását, munkavállalói elképzeléseit, életcéljaival és a generalizált bizalommal kapcsolatos nézeteit és vallásosságukat vetettük össze egymással és a kelet- magy...
A tanszéki gabonakutatások nemzetközi megítélése „külső-belső” szemmel
Élelmiszervizsgálati Közlemények
A szerző összefoglaló munkájában a Budapesti Műszaki Egyetem – mai nevén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatott élelmiszerkémiai kutató és oktató munka összefoglalását adja. Kéziratának alapját az Egyetem „100+10” jubileumi ünnepségén elhangzott előadása képezi (a Szerk.).
Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, 2016
Tanulmányunkban áttekintjük azokat a nemzetközi folyamatokat, melyek a közoktatás szerepét és hatékonyságát meghatározzák nemzetközi és magyarországi vonatkozásában. Igyekszünk rávilágítani, milyen globalizációs folyamatokhoz illeszkedik az iskola teljesítménye, továbbá a beavatkozások milyen pozitív vagy negatív megerősítéseket jelentenek a rendszer számára. A magyarországi helyzetkép áttekintésekor vázoljuk az oktatási rendszer szelektivitását, szólunk a szegregációról és integrációról. Bemutatjuk a magyar közoktatásban létrejött paradigmaváltást, és az inklúzív, befogadó iskola szerepét a magyarországi integrációs törekvések keretében. Végezetül beszámolunk egy megvalósult integrációs programról, amely bemutatásakor a szakemberek erőfeszítéseit helyezzük középpontba.