Adatvédelem, adatbiztonság, biztonságtudatosság tanítása Angliában és Magyarországon (original) (raw)

Néhány közelmúltbeli magyar és európai felmérés eredménye azt mutatja, hogy a magyar internethasználóknak igen alacsony a biztonságtudatosságuk. Ez nagyrészt azokra a fiatalokra igaz, akik éppen befejezték a középiskolát. Ez a fajta felkészületlenség kihathat későbbi felhasználói szokásaikra is. A biztonságtudatosság egy olyan gondolkodásmód, ami tanulható és tanítható, és ennek át kellene ívelnie az alap-és középfokú oktatást. Cikkemben összehasonlítom a magyar kerettantervet és az angol alaptantervet, filozófia, téma és óraszám szempontjából, majd következtetéseket és javaslatokat fogalmazok meg. Kulcsszavak: tanterv, kerettanterv, biztonságtudatosság, informatikai biztonság, közoktatás, informatika 1 Bevezetés A közelmúlt európai és hazai felmérései, kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon milyen információbiztonság-tudatosság szinttel rendelkezik egy átlag felhasználó. Az ESET Magyarország felmérése szerint több mint 1 millió magyar netező belép veszélyes weboldalakra, a vírusirtója jelzése ellenére, sőt, a világhálón járók 10%-a szánt szándékkal kapcsolja ki a védelmi szoftvert. A 18-29 éves korosztályra a legjellemzőbb ez, azaz az internetezők 17%-ára. Az idősebb emberek (50-69 évesek) a legóvatosabbak, és a férfiak 15%-a, a nők csupán 6%-a indít el vírusosnak jelzett fájlt. [1] Ennek a hozzáállásnak komoly következménye van: a Symantec Intelligence Report [8] szerint, 2011. márciusában Magyarország a 3. helyen állt a "spamküldési világranglistán", az ország levélforgalmának 85,8%-a levélszemét volt, illetve az Eurostat adatai szerint a világhálóra kötött gépek 46%-a vírusos. Ez majdnem minden második magyar Internetre kötött gép. [2] Mindössze Szlovákiát, Máltát és Bulgáriát előzzük meg (1. táblázat).