Nagy Peter: Az 1902 es hágai egyezmények es a magyar jogtudomány a 20 század elején. In: Czine, Ágnes (szerk.) 60 Studia in honorem Andrea Domokos. Budapest, KRE ÁJK, 2024. 257-266. (original) (raw)

A veszprémi és a székesfehérvári szentszékek törvénykezési gyakorlata házassági perekben 1850-1920

§ §: Krisztus Urunk szentség méltóságára emelte magát a kereszteltek házassági szerződését. Ezért kereszteltek között nem lehetséges érvényes házassági szerződés, anélkül hogy ne lenne egyszersmind szentség. 1013. kán. 1-2. § §: A házasság célja elsősorban gyermekek nemzése és nevelése; másodsorban kölcsönös segítség és az érzékiség fékentartása. CIC 1983 1055. kán. 1-2. § §: A házassági szövetséget, amelyben a férfi és a nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, amely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul. Krisztus urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte. Ezért megkereszteltek között nem állhat fenn érvényes házassági szerződés anélkül, hogy ugyanakkor ne lenne szentség is.

A Szent István Egyetem Budai Campusán és jogelőd intézményeiben folytatott szabadgyök-kutatások rövid történeti áttekintése 1996-tól napjainkig

Kaleidoscope history, 2018

The actual free radical research in the Institutes of Applied Chemistry and the Department of Genetics and Plant Breeding of Horticultural Sciences of the Faculty of Food Sciences at the Szent István University dates back to 1996. Initially, the research was limited biotic and abiotic stress effects, in order to determin activity changes of endogenous compounds and stress enzymes in specific horticultural plants. Afterwards, through a wide variety of horticultural plants we explored the differences between species and varieties by their valuable endogenous compounds, antioxidant capacity and health protection effect.

A magyar neveléstudomány fejlődésének új irányzatai a XX. század második felében = New Treds in the development of the hungarian science of education in the second half of the 20th century

A kutatás első szakasza a magyar szocialista neveléstudomány 1950-60-as években lezajló intézményesülése paradigmatikus jegyeinek bemutatására vállalkozott. A kutatás második része széleskörű külföldi szakirodalomra alapozva a neveléstudomány posztmodern fordulatának néhány a hazai tudományfejlődést is befolyásoló nemzetközi folyamatait vizsgálta. A kutatást záró harmadik része egy erre a célra kifejleszettt számítógépes diskurzuselemző program felhasználásával az 1996-2006 közötti időszak magyar neveléstudományi diskurzusainak kvalitatív elemezését végezte el négy hazai reprezentatív pedagógiai folyóirat szövegeinek alapján. Ennek keretében feltárásra kerültek 1. neveléstudomány és határtudományai kapcsolatának főbb sajátosságai, 2. az egyes folyóiratok szakirodalmi hivatkozásai alapján a különböző szakmai csoportok egymás közötti kommunikációjának főbb jellemzői, 3. a magyar neveléstudományi diskurzusok fontosabb referenciaszemélyei. A kutatás eredményeit egy 2005-ben megjelenő ön...

A határon. Az Én és az Idegen - egy elemzési módszer a holland és a német gyarmati irodalomhoz tartozó XX. századi szerzők, C. W. H. Koch, H. Grimm, M. H. Székely-Lulofs és W. Walraven novellái alapján

2003

Az Én és az Idegen közötti határ, és különösen annak irodalmi megjelenítése képezik ennek az összehasonlító irodalomtudományi értekezésnek a tárgyát. Az elemzések alapjául gyarmati irodalmi munkák szolgálnak. A német Hans Grimm és Carl Koch művei a XX. század első felében íródtak, és ugyanebben az időben keletkeztek Willem Walraven és Madelon Székely-Lulofs holland szerzők novellái is. Az Én és az Idegen jelenségét különböző szempontok alapján elemzem. Vizsgálom jelentőségét egyfelől a gyarmati történelemben és a gyarmati irodalomtörténetben, másfelől bemutatom a jelenség életrajzi vonatkozásait is. Dolgozatom gerincét azonban olyan összehasonlító szövegelemzések alkotják, melyek különböző perspektívából világítják meg az Én és az Idegen problematikáját. Az alkalmazott módszer eltér az eddigi kutatásokban domináns polarizáló, és ezért a probléma bizonyos aspektusait szükségszerűen redukáló eljárásoktól. Az eddigi elemzéseket ugyanis túlnyomórészt egyfajta „igazságkeresés” jellemezte...

Nagy L. János (szerk.): Harminc év a magyar helyesírásért

Anyanyelv-pedagógia, 2017

Harminc év a magyar helyesírásért (Pap Andrea) ERKEL FERENC GIMNÁZIUM. GYULA. 2018. 234 OLDAL "Jól beszélni és írni magyarul..." 2018-ban harmincadik alkalommal rendezték meg az Implom József helyesírási versenyt a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban. A jubileumi eseményre a szervező intézmény megjelentetett egy kötetet is Harminc év a magyar helyesírásért címmel. A kiadvány előszavában-Görgényi Ernő általmegfogalmazott gondolat a helyesírási verseny egyik fő törekvésének is tekinthető: "anyanyelvünk különleges világ, melyet csak az ért meg, aki magyarul beszél. Aki pedig foglalkozik az anyanyelvvel, az őrzi a lángot, így mindenképpen elismerésre érdemes" (7). Nagy L. János-a kötet szerkesztőjea Bevezetésben így foglalja össze az elmúlt 30 év történéseit: "hosszú idő, igen sok munka, fáradozás, idegeskedés, szurkolás. Siker és csalódás, élmény és kiábrándulás. Rendkívüli energiák mozgósítása..." (9). A 30. évfordulóját ünneplő verseny az anyanyelv iránti tiszteletnek, a tudatos nyelvhasználat igényének a kialakítását, növelését is szolgálja.