Életpálya-Tervezés Sajátos Nevelési Igényű Fiatalok Esetében (original) (raw)
Related papers
Merre tovább, netgeneráció? A magyar fiatalok életstílus-alapú szegmensei
Metszetek, 2022
Tanulmányom kísérletet tesz a magyar fiatalság életstílus-alapú szegmenseinek újító módszertanú, közösségimédia-adatokon alapuló feltárására, beemelve a digitalizáltság dimenzióját az életstíluscsoportok alkotásába. A szegmensek életstílus-attitűdjeinek vizsgálatát segítik a kapcsolódó miliőelméleti megközelítések, és nemzetközi illetve magyar empirikus miliőkutatások áttekintése.
Harmadik generációs információs írástudás-fejlesztés a gyermeki életesélyek javításáért
Információs Társadalom
A cikk a digitális szegénység problémakörének kutathatóságát állítja fókuszba. Nem kérdéses, hogy a versenyképesség fő tényezője nem a technológia, hanem az emberi tényező. Hogyan segíthetnek az infokommunikációs technológiák a szegénység és az információs szegénység felszámolásában? Hogyan csökkenthető a digitális megosztottság, és mi a szerepe ebben a folyamatban a különböző információs írástudásoknak? A súlyos kérdéseket konkrét kutatási terv és nemzetközi kitekintés egészíti ki. --- Third-generation information literacy development for improving opportunities in children’s lives The article focuses on the research carried out on digital poverty issues. It is indisputable that the main factor in competitiveness is not technology but the human factor. How can infocommunication technologies help eradicate poverty and information poverty? How can the digital gap be narrowed, and what role do the various forms of information literacy play in this process? These pressing questions are...
Az alábbi felsorolás a sikeres felsőoktatási felvételhez vezető úton a fő lépéseket tartalmazza. Határozd meg, hogy mennyire vagy biztos abban, hogy sikeres leszel ezen lépések teljesítésében, az 1-5-ig terjedő skálán! (1-egyáltalán nem bízom benne, ...., 5-teljes mértékben bízom benne) Mennyire vagy biztos magadban, hogy képes leszel: A következő részben azt szeretnénk megtudni, hogy mit gondolsz arról, hogy mennyire vagy képes megküzdeni azokkal az akadályokkal és nehézségekkel, melyekkel a tanulmányaid során találkozol. Határozd meg, hogy mennyire vagy biztos abban, hogy az alábbi helyzetekkel megbirkózol! (1-egyáltalán nem bízom benne, ...., 5-teljes mértékben bízom benne) Mennyire vagy biztos magadban, hogy képes leszel: Határozd meg az alábbi skálán, hogy mennyire értesz egyet vagy sem a felsorolt állításokkal! (1-egyáltalán nem értek egyet, ...., 5-teljes mértékben egyetértek) A szakterületeden előfordulhat-e, hogy: Határozd meg, hogy mennyire érdekelnek a felsorolt tevékenységek! (1-egyáltalán nem érdekel, ….., 5-nagyon érdekel) Mennyire érdekel: Határozd meg az alábbi skálán, hogy mennyire értesz egyet vagy sem a felsorolt állításokkal! (1-egyáltalán nem értek egyet, ….., 5-teljes mértékben egyetértek) Mennyire értesz egyet vagy sem a felsorolt állításokkal: A pályaelképzelésekre több tényező hat különböző módon. Szeretnénk megtudni, hogy az alábbi helyzetek, miként hatnak a szakmai elképzeléseidre. Határozd meg az alábbi skálán, hogy mekkora eséllyel kerülsz szembe az alábbi helyzetekkel! (1-egyáltalán nem valószínű, ….., 5-nagyon valószínű)
A neveléstudomány gyermekképéről pedagógusoknak
Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences
Arra teszek kísérletet ebben a tanulmányban, hogy egy olyan áttekintést adjak néhány fontos neveléstudományi felismerésről, amely – noha nyilván nem mutathatja be az összes felfedezést a gyermekekről az elmúlt gazdag évtizedekből –, mégis átfogó képet nyújthat a gyakorlat számára. A tárgyalás során végigvezetem az olvasót néhány tudományos, tényekkel is alátámasztott felismerésen, egy-egy konkrét, introspektív példán is érzékeltetve azt, hogy miként jelenhet meg a gyakorlat számára, amit a tudomány is bizonyított. A tanulmány végén röviden kitérek arra is, hogyan lehet a tudományosan is igazolt eredményeket a gyakorlat számára értékként felmutatni. Olyan értékekként, amelyek segítenek követendő alapelveket megfogalmaznia gyakorlat támogatására. Olyan attitűdbeli, gyakorlati-módszertani alapelveket mutatok be, amelyek biznyítottan a hatékonyabb, eredményesebb és méltányosabb nevelés és oktatás felé terelhetik a pedagógusokat, és egyben a neveléstudomány területén kutatókat.
Kisvárosi fiatalok jövőképe. Jánoshalma esete
In: Jancsák Csaba & Krémer András (szerk.) Kisvárosi fiatalok, kisebbségek, új sebezhetőségek : csatlakozás az Európai Ifjúsági Térségbe. pp. 40-55. (2016) ISBN 978-963-87084-9-6 (online, pdf), 2016
Educatio, 2019
A cikk bevezetőjében a fi atalkori öngyilkosság témájával ismerteti meg az olvasót, röviden összefoglalja: 1) a fontosabb idevonatkozó epidemiológiai adatokat-melyekből látható a téma fontossága, 2) a rizikó-, és védőfaktorokat-melyek rávezetik az olvasót, hogy mire kell fi gyelni a megelőzés érdekében, és 3) a prevenciós módszereket. A téma elhelyezése után egy validált, bizonyítottan hatékony, magyar nyelven elérhető, hazánkban adaptált, iskolában megvalósítható mentális egészségfejlesztő és öngyilkosság megelőző program, a Fiatalkori Mentális Egészség-öntudatosság Program (Youth Aware of Mental Health Programme: YAM) kerül bemutatásra. Miután az iskola igen fontos színtere a prevenciónak, fontosnak tartjuk, hogy egy ilyen paraméterekkel jellemezhető program beépüljön a hazai iskolák kurrikulumába és minden fi atal számára elérhető legyen. Kulcsszavak: fi atalkori öngyilkosság, rizikófaktorok, védőfaktorok, iskolai prevenció, YAM Th e introduction of the article briefl y summarizes the topic of youth suicide and: 1) the most relevant epidemiological data that illustrates the importance of the topic, 2) the risk and protective factors that guide the reader to the prevention and 3) prevention methods. Th e next part of the article presents a validated, evidence based, school-based mental health promotion and suicide prevention program, the Youth Aware of Mental Health Program (YAM), which is already adopted into Hungarian schools. As the schools are very important place for prevention, we would like to highlight the importance that a prevention program with such parameters has to be integrated into the curriculum of the schools in Hungary and to make it accessible to all young people.
Az élet értelmességének szubjektív megélése időskorban
Mentálhigiéné es Pszichoszomatika, 2007
Az "ôszülô társadalmakban", így Magyarországon is a lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az idôskorú emberek jólétének biztosítása, szomatikus, pszichés és szociális szempontból egyaránt. Az idôskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, "az elszámolás" idôszaka. Ezekre az évekre esik az eriksoni értelemben vett utolsó pszichoszociális stádium, melynek központi feladata személyes életutunk saját vállainkon nyugvó "értelmének" fellelése. Ennek a folyamatnak Erik H. Erikson szerint kétféle kimenetele lehet: egyrészt a személyes felelôsség és a halandóság elfogadását tükrözô, az élettel való megelégedettségben gyökerezô én-integritás, másrészt pedig ennek a felhalmozott én-teljességnek a hiányáról illetve elvesztésérôl tanúskodó kétségbeesés. Az élet végességének elfogadásában a teljes életutunkat átívelôen biztonságot nyújtó kötôdéseink tükrözôdnek. Öregedésünk-és a modern, nyugati társadalmakban ezzel szinte kötelezôen együtt járó szerepvesztés/váltás elfogadása-nagyrészt az életnek jelentést és tartalmat adó értelemteljes cél fellelésének, a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélésének, továbbá az egyéni életúttal, a személyes múlt meghatározó eseményeivel kapcsolatos érzéseink függvénye. Vizsgálatunkban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgáltuk: belgyógyászati osztályon kezelt idôs embereket, szociális intézményben, Idôsek Házában élô idôseket, illetve otthonukban-egyedül vagy családtagjaival-élô, szociálisan aktív, Idôsek Klubját rendszeresen látogató embereket (összesen 75 idôs embert). Vizsgálati módszerek: az Élet értelmébe vetett hit skála, ennek kiegészítéseként a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélését vizsgáló kérdés, és egy általunk összeállított kérdéssor (vizsgálat helyszíne, demográfiai adatok: nem, kor, családi kapcsolatok, személyes élethelyzet szubjektív megítélése, társas aktivitás, szociális veszteségek és az egészségi állapot szubjektív megítélése). A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos meg