Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014 (original) (raw)
Related papers
2015
The Great Depression that broke out on 24th Oetober 1929 resulted a severe agrieultural and credit crisis in Hungary. Therefor the Hungárián foreign policy's aim was to encourage the foreign investments on the one hand, and to circulate loans for the country ont he other hand, and last but not least obtain foreign markets for the Hungárián agrieultural produets. The present study summarize the attempts of the Hungárián foreign policy between 1929 and 1932, that the Hungárián government led by István Bethlen and Gyula Károlyi trying to achieve in order to overcome the crisis. The study deseribes Bethlen's negotiations in Paris, London, Berlin, Vienna, that brought part success, but did not result a breakthrough and Hungary's external action concerning the German-Austrian customs unión plan. It presents the two foreign ministers Lajos Walko's and Gyula Karolyi's attempts. Concerning Gyula Károlyi is about the Hungárián foreign policy's French orientation attempt. Finally, the study summarize the reasons that ultimately led to the failure of both governments. Finding the foreign policy solution for recovering from the crisis left for the 1932 Oetober founded government and for Gyula Gombos. * Vízi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes, főtitkár. Kodolányi János Főiskola.
Mit kezdjünk Európával? A hazai politikai elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája
Metszetek
KözelKép-Tanulmányok 110 csizmadia ervin: Mit kezdjünk Európával? mit kezdjünk európával? A hazai politikai elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája cSizMadia erviN 1 ABSZTRAKT Az elmúlt évtizedekben a hazai elitkutatók az elitek szerveződésének és viselkedésének szinte minden szegmensét feltárták, de meglepően keveset foglalkoztak a külső erőtérnek (Európának, a Nyugatnak) az elitek gondolkodására és cselekvésére gyakorolt hatásával. Az elitek ilyen szempontú megközelítésének hiánya már csak azért is feltűnő, mert az elmúlt harminc évben két esetben is látványosan megváltozott az elitek Európa-orientációja (z 1980-as években és az 1990-es évek másodikm felétől). A tanulmány középpontjában e két Európa-kép bemutatása áll, amelyek közül az egyiket (s ezt képviseli a bal-és a liberális oldal) mintakövetőnek, a másikat (s ez jellemzi a kormányzó oldalt) mintaformáló jelzővel illethetjük. A dolgozat bemutatja mindkettő keletkezéstörténetét, illetve kapcsolódását makro-és mikropolitikai motívumokhoz. Ennek keretében a tanulmány kitér arra, miért volt adekvát az 1980-as években a mintakövető álláspont megjelenése, s arra is, hogy az 1990-es évek közepén miért jelent meg a mintakövető attitűd mellett, mintegy annak kihívójaként a mintaformáló Európa-attitűd a jobboldalon. De az elemzés nem csak az elmúlt harminc év folyamatainak dinamikus bemutatását vállalja magára, hanem azt is, hogy rámutasson: a tágabb magyar politikatörténetet is be kell kapcsolnunk, ha meg akarjuk érteni a nyugathoz való elit-viszony tekintetében az elmúlt évtizedek során bekövetkező változásokat. A magyar politikatörténetben mélyen benne rejlik az a réteg, amelyet az elmúlt évtizedben a Fidesz előhozott belőle. Ezzel a réteggel pedig akkor is számolnunk kell, ha azt netán taszítónak találjuk és elvetjük.
Tudás és politika: A közpolitika-alkotás gyakorlatának nyomában
2013
Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni Bajomi Ivánnak, a KNOWandPOL magyarországi oktatásügyi kutatócsoport-vezetőjének, aki több nemzetközi kutatási projektben is részvételi lehetőséget teremtett számunkra. Hálásak vagyunk neki azért, hogy a kezdet kezdetétől egyenrangú partnerként tekintett ránk, és bizalmát azzal fejezte ki, hogy fi atal kutatóként inspiráló önállóságot kaptunk tőle. Ez a kötet nélküle nem jöhetett volna létre. Köszönettel tartozunk európai kollégáinknak is, akiknek gondolataiból inspirációt merítettünk, közülük is kiemelten a kutatást koordináló Bernard Delvaux-nak és Eric Mangez-nek. A két magyar kutatócsoport intenzív együttgondolkodásban tervezte és valósította meg a kutatást. Itt szeretnénk köszönetet mondani a kötetben szerzőként nem szereplő kutatótársaknak: