A könyv és az olvasás (original) (raw)
Related papers
A regényolvasás (be)vezetése – meseregények az olvasóvá válás folyamatában
2021
Tanulmányunk három rétegéből az elsőben a meseregény műfaji sajátosságait járjuk körbe, majd elemző módon megismerkedünk Kolozsi Angéla Bódog és Szomorilla című művével: elhelyezzük a meseregények típusai között, és röviden megismerjük a történetet. Az írás második részében az olvasóvá nevelésről, ennek eszközeiről és lehetőségeiről szólunk, valamint arról, milyen kihívást jelent, ugyanakkor milyen fontos egy regény közös feldolgozása az alsó tagozaton. Itt lehet olvasni a később bemutatandó drámapedagógiai foglalkozások elemzését. A szöveg harmadik részében pedig a meseregény drámapedagógiai eszközökkel (például néma jelenetek, tulajdonságválogató, mosolyposta, karakterépítés, kötött mondatkezdés, érzelmek kórusa) való órai feldolgozásának menetét mutatjuk be.
A digitális átállás hatására változó olvasási szokások és módszertani lehetőségek
2020
Hazai és nemzetközi kutatások alapján a magyar tanulók digitális szövegértése mélyen az európai uniós országok tanulóinak teljesítménye alatt található. A helyzetet nehezíti, hogy a pedagógusok esetén is szomorú képet láthatunk Magyarországon: a pedagógusok leggyengébb kompetenciája az információkeresés (Eszenyiné, 2018.) Mindeközben a gyerekek információ szerzési szokásai az olvasáshoz való viszonyukra is hatással van, ezért fontos olyan megoldásokat, támogatási rendszereket keresni, melyek segítik az olvasás népszerűsítését, támogatják az olvasott tartalom értelmezését. A digitális kultúra terjedése nemcsak az olvasási szokásainkat befolyásolja, hanem egy olyan új feldolgozási eszköztárat kínál, amit kreatívan alkalmazva növelhetjük az olvasás szeretetét. Az új módszertani megoldások az olvasási élményeket digitális formában feldolgozzák fel és nemcsak a tanórai keretek között alkalmazhatóak, hanem a non-formális oktatásban is. Alkalmazásukkal a könyvtárak aktivizálhatják a tanuló...
1995
Tetszésdíjas könyv-közli diszkréten a 4. oldal utolsó sora arról a munkáról, amelyet az ELTE Tanárképző Karának oktatója, Závodszky Géza neve jegyez. Egy olyan tan könyvről van tehát szó, amely a legszigorúbb kritikusok, a diákok tetszését nyerte el egy tanévben. Egy olyan munkáról, amely immáron tizennegyedik kiadásban látott napvilágot, tehát bízvást mondható róla, hogy történelmi értelemben véve is legalább egy nemzedék számára adott meghatározó képet és ismereteket a polgári társadalom kialakulásáról és történetéről a 17-19. században.
2018
The Szabo Ervin Library (Budapest) provided an opportunity for conducting two nationwide, representative surveys among the Hungarian population (3-18 years and older than 18), on reading and library use, within the project EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 „Museum and library developments for all”, under the project „My library”, from an EU grant. The survey, in accordance with the traditions of reading and library-sociological research, investigated book purchase habits, the size of home libraries, and the findings have been compared to the social and demographic features of respondents, as well as to their habits of using libraries.
2017
Pl. belső piaci információs rendszer. 441 Interoperability Solutions for European Public Administrations, www.ec.europa.eu/isa/documents/isa\_iop\_ communication_en.pdf. (2016. július 5.) 442 European Interoperability Strategy (EIS), www.ec.europa.eu/isa/documents/isa\_annex\_i\_eis\_en.pdf. (2016. július 5. 10:00) 443 European Interoperability Freamework (EIF), www.ec.europa.eu/isa/documents/isa\_annex\_ii\_eif\_en.pdf.
Diszlexiás és többségi tanulók szövegértése és olvasási motivációja
2012
Témakörök: Gyógypedagógia, sajátos nevelési igények; kognitív fejlődés és fejlesztés A hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértéséhez, értelmezéséhez szükség van a szövegértési képesség sikeres felhasználására, mely az életen át tartó és az élet minden területére kiterjedő tanulás alapjaként jelenik meg (Balázsi, Ostorics és Szalay, 2007). Az olvasási képesség fejlődéséről és fejlesztéséről egyre többet tudunk (Józsa, 2006), az olvasás motivációs hátterének feltárására kevesebb vizsgálat irányul (Szenczi, 2010), és még kevesebbet tudunk az olvasási problémával küzdő, diszlexiás tanulók szövegértéséről és olvasási motívumairól. Jelen előadásban egy 2011 februárjában lebonyolított pilot vizsgálat eredményeit mutatjuk be, amelynek célja a diszlexiás és a többségi tanulók olvasási motívumainak feltárása és szövegértési teljesítményükkel való összevetése volt. Hipotézisünk szerint a diszlexiás tanulók mind a szövegértés, mind az olvasási motívumok terén gyengébb eredményeket fognak mutatni, mint a többségi tanulók. A vizsgálatban 11 Békés és Csongrád megyei általános iskola harmadik és negyedik évfolyamos tanulói vettek részt (N=140). Közülük 60 diszlexiás vagy valamilyen olvasási problémával rendelkező tanuló, illetve 80 többségi diák. A vizsgálat egyik eszköze egy saját fejlesztésű kérdőív volt, mely 34 állítással vizsgálja a tanulók egyes olvasási motívumait (attribúció, észlelt kompetencia, attitűd és szorongás) négyfokú Likert-skálán. A kérdőív egyes komponenseinek alaposabb feltárása érdekében interjúkat is készítettünk diszlexiás és többségi tanulókkal egyaránt. Az olvasás mérésére egy szövegértés-tesztet alkalmaztunk, amely egy folyamatos és egy nem folyamatos (dokumentum) szöveget tartalmazott. Az eredmények azt mutatják, hogy a diszlexiás tanulók szövegértése (m=38%p, s=15) szignifikánsan (p=0,001) gyengébb, mint a többségi tanulóké (m=57%p, s=19%). A szövegértési teljesítménykategóriákat tekintve (alsó, középső, felső) kiderül, hogy a többségi tanulók 45%-a a felső tercilisben található, míg a diszlexiás tanulók csupán 6%ban tudtak a felső tercilisbe kerülni a teljesítményük alapján. Az alsó tercilisben a többségi tanulók 18 %-a, míg a diszlexiás tanulók 55%-a tartozik. Az olvasási motívumok vizsgálata során kiderült, hogy a többségi tanulók saját képességeinek pozitív észlelése a tanulók 45%-ánál van jelen, szemben a diszlexiásokkal, akik közül 31%-a jellemezte magát az említett észleléssel. Ezzel szemben a saját képességek negatív észlelése a diszlexiás tanulók 78%-ánál van jelen. Az eredmények továbbá azt mutatták, hogy a diszlexiás tanulók szorongóbbak, és a saját olvasási képességeiket gyengébbnek minősítik a többségi tanulókkal szemben. A pilot vizsgálat eredményei elsősorban tendenciákat vázolnak fel. Szükséges a továbbiakban a mérőeszköz továbbfejlesztése és a minta növelése.
A szó elszáll, az írás megmarad
2021
The paper presents the Great Hungarian-Slovenian Online Dictionary, which was published in 2019 as a result of the cooperation of the Department of Slovenian Studies of the Eötvös Loránd University and the Akadémiai Kiadó Publishing House. It gives a detailed insight into the dictionary, the structure of each article, examines the user aspects taken into consideration during the editing, the richness of the articles, the working methods and the used materials and the help of the informants. The dictionary available on the website of Akadémiai Kiadó (www.szotar.net) containing almost 80,000 articles is intended for learners of Slovenian and Hungarian languages, students, translators, literary translators and it can be a useful resource for researching the vocabulary of the two languages.