Fejlődéselmélet és evolucionizmus (Theories of Development and Evolutionism) (original) (raw)
Related papers
A kutatás első szakasza a magyar szocialista neveléstudomány 1950-60-as években lezajló intézményesülése paradigmatikus jegyeinek bemutatására vállalkozott. A kutatás második része széleskörű külföldi szakirodalomra alapozva a neveléstudomány posztmodern fordulatának néhány a hazai tudományfejlődést is befolyásoló nemzetközi folyamatait vizsgálta. A kutatást záró harmadik része egy erre a célra kifejleszettt számítógépes diskurzuselemző program felhasználásával az 1996-2006 közötti időszak magyar neveléstudományi diskurzusainak kvalitatív elemezését végezte el négy hazai reprezentatív pedagógiai folyóirat szövegeinek alapján. Ennek keretében feltárásra kerültek 1. neveléstudomány és határtudományai kapcsolatának főbb sajátosságai, 2. az egyes folyóiratok szakirodalmi hivatkozásai alapján a különböző szakmai csoportok egymás közötti kommunikációjának főbb jellemzői, 3. a magyar neveléstudományi diskurzusok fontosabb referenciaszemélyei. A kutatás eredményeit egy 2005-ben megjelenő ön...
Óriáslépések a Pedagógiában: Az Óvodás És Kisiskolás Gyermekek Fejlesztése
Iskolakultúra
A tanulmány Nagy József (1930–2021) szakmai munkássága előtti tisztelgés. Nagy József a 20. század második felének és az ezredforduló éveinek a legkiemelkedőbb magyar neveléstudományi kutatója. Mintegy hat évtizednyi munkássága alatt a magyar neveléstudományi kutatást és ehhez kapcsolódóan a közoktatási gyakorlatot is több területen megújította. Értékes munkásságából külön kiemelkedik a kora gyermekkor terültén végzett több évtizedes kutatása. A 4–8 éves gyermekek készségeinek a vizsgálatára nemzetközi szinten is egyedülálló tesztrendszert dolgozott ki. Ennek első változat a hetvenes években jött létre: PREFER (Preventív fejlettségvizsgáló rendszer), majd egy átdolgozott, továbbfejlesztett változata a 2000-es évek elején: DIFER programcsomag (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára). A DIFER teszteket a magyar óvodák legalább fele használja saját választása alapján. Az iskolák első osztályaiban törvényileg ajánlott mérőeszközök. A D...
A neveléstudomány gyermekképéről pedagógusoknak
Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences
Arra teszek kísérletet ebben a tanulmányban, hogy egy olyan áttekintést adjak néhány fontos neveléstudományi felismerésről, amely – noha nyilván nem mutathatja be az összes felfedezést a gyermekekről az elmúlt gazdag évtizedekből –, mégis átfogó képet nyújthat a gyakorlat számára. A tárgyalás során végigvezetem az olvasót néhány tudományos, tényekkel is alátámasztott felismerésen, egy-egy konkrét, introspektív példán is érzékeltetve azt, hogy miként jelenhet meg a gyakorlat számára, amit a tudomány is bizonyított. A tanulmány végén röviden kitérek arra is, hogyan lehet a tudományosan is igazolt eredményeket a gyakorlat számára értékként felmutatni. Olyan értékekként, amelyek segítenek követendő alapelveket megfogalmaznia gyakorlat támogatására. Olyan attitűdbeli, gyakorlati-módszertani alapelveket mutatok be, amelyek biznyítottan a hatékonyabb, eredményesebb és méltányosabb nevelés és oktatás felé terelhetik a pedagógusokat, és egyben a neveléstudomány területén kutatókat.
Magyar Pszichológiai Szemle, 2021
Tanulmányunk a tehetség és az azt befolyásoló, különböző tényezők koncepcióját járja körül társadalmi-történelmi és aktuális keretek között, az ősi kultúráktól napjainkig követve a jelenség definiálását, meglétének következményeit, mérésének lehetőségeit és fejlődését. Kifejtjük az intelligencia, a kreativitás, a motiváció, a teljesítményigény és egyéb, más tényezők hatását, azt, hogy e folyamatok, képességek hogyan, miben járulnak hozzá (vagy nem) a tehetség kibontakozásához. Végezetül pedig szót ejtünk egy olyan tehetségcsoportról – kétszeresen kivételesek –, akik különösen nagy segítséget igényelnek abban, hogy képességeik a leghatékonyabb módon jöjjenek felszínre és szilárduljanak meg.
Noogames: játékkultúra és civilizációs horizont
Információs Társadalom
A tanulmány a játékkultúra kialakulóban lévő harmadik szakasza legfontosabb sajátosságának a játékok révén fokozódó kollektív megismerő erőt és a civilizációs kihívásokból levezetett célvezéreltséget tartja. Az egyre összetettebb játékvilágot így a nooszférába és a nootechnológiák közé sorolva kínál egy induló tipológiát, amelynek révén a játékok egy új főosztályának (noogames) alesetei is áttekinthetővé válnak. Ennek megfelelően határozza meg az egyes típusokat: az új tudományos tudást és az új információs értéket létrehozó játékokat, a tudományos és egyéb tudást sokszorozó játékokat, s a begyakorló, érettség-teremtő és tudatosság-fokozó játékokat, kijelölve eközben az oktató játékok helyét is ebben a rendszerben. A típusokat összefoglaló táblázat minden egyes celláját oda sorolható játékok illusztrálják. --- Noogames: game culture and civilization horizon The main argument of the paper revolves around the emerging third stage of game culture development. Its most important feature...
A Batthyány és a Zichy család egyes tagjainak neveltetése a dualizmus korában
2016
Kutatásunkban * egyes főrangú családok férfi tagjainak dualizmus kori nevelését, oktatását vizsgáljuk. Jelen tanulmányunkban két család 1 (herceg és gróf Batthyány és gróf Zichy 2) tagjaival foglalkozunk. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen céloknak megfelelően, mely elvek alapján, milyen értékekre és mely tartalmakra nevelték a fiúgyermekeket. Hol zajlott az oktatásuk: otthon, magántanár irányítása mellett vagy pedig iskolában? Melyek voltak azok az iskolák, amelyeket a két család leginkább preferált? Milyen eredménnyel végezték a gyermekek tanulmányaikat? * A kutatás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának köszönhetően valósult meg. A bécsi kutatómunkátemellett-a MÖB bécsi Collegium Hungaricum Ösztöndíja tette lehetővé. A tanulmány a Jézus Társasága Ausztriai Rendtartományának Levéltára (AASI) vezetője engedélyével kerül közlésre. 1 Az egyszerűség kedvéért család és nemzetség fogalma közt nem teszünk különbséget, előbbit tágabb értelemben is használjuk. 2 Beleértve valamennyi fiúági leszármazottat, tehát a gr. Zichy-Ferraris, a gr. Zichy-Meskó család tagjait is. Eképpen a gróf Rubido-Zichy ág kimaradt. Vizsgálatunkat igyekeztük minél több családtagra kiterjeszteni, amennyiben azt a források megengedték. 3 A dátumok kiválasztásában a szempont az volt, hogy a dualista időszakban (1867/68-1917/18. tanév) a gyermek 6-18 éves legyen.