Az Európai Unió ARTEMIS elnevezésű hadművelete a Kongói Demokratikus Köztársaságban (EUFOR ARTEMIS in the DRC) (original) (raw)
2005
Új Honvédségi Szemle, LIX. évf., 2005/2, pp. 56-73. A Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) 2003-ban lezajlott ARTEMIS-t az Európai Unió első katonai akciójaként tartják számon. De milyen mértékben is maradt ténylegesen az Unió keretei között? Melyek azok az ezen akció során szerzett tapasztalatok, melyeket az EU hasznosítani tud a jövőben? Vajon az EU végig megfelelően töltötte be szerepét? Az ENSZ-el való együttműködés problématikusnak vagy tökéletesnek tekinthető? Az EU haderő esetleg hatékonyabban tud olyan jellegű feladatokat ellátni mint a kéksisakosok? Hogyan értékelhető az EU haderő és a kéksisakosok közötti együttműködés? Tekinthet-e úgy a jövőben az ENSZ az unió speciális egységeire mint saját „második hadtestjére” mely haderő feletti civil kontroll teljes mértékben tiszteletben tartja az ENSZ BT határozatait? Található-e párhuzam az ARTEMIS misszió és a közelmúltbeli afganisztáni vagy iraki hadművelet között például a stratégiai tervezés terén vagy a hadieszközök szállítása megszervezésének a területén? Ha pedig a hadművelet sikeresnek minősíthető, akkor melyek azok az új elemek, amelyeknek e siker betudható, szemben például a ’90-es évek első balkáni kríziseinek szerény sikerű európai uniós kezelésével? Miben járul(t) hozzá az ARTEMIS a z EU világpolitikai súlyának növekedéséhez? Van-e kapcsolat az ilyesfajta akciók és az európai államok gyarmatosító múltja között? Az EU-15-ök közül 9 közvetlenül érintett az ilyesfajta akciókban. Feltételezhető-e ezen akció kapcsán a francia kolonialista szándékok új formában való megjelenése? Jól tudjuk ugyanis, hogy az iraki krízis alatt új politikai fejezet kezdődött Chirac elnök látogatásaival az egykori gyarmati országok felé. Vajon ezen operációk mennyire készítik elő, illetve erősítik az EU gazdaságpolitikai expanziós törekvéseit? Az Amerikai Egyesült Államok, mely saját magát gyakran szereti úgy feltüntetni, mint a béke és a jog élharcosát, miért utasította vissza az ENSZ felkérését egy újabb genocídium megakadályozására és hagyta, hogy az akciót az európaiak folytassák le?
Related papers
Honvédségi Szemle
A dezinformáció terjedése és az információs manipuláció kihívások elé állítja a balti államokat, különösen a Krím félsziget Oroszország általi annexiója, majd pedig az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i kirobbanása óta. Az önkéntes szervezetek a balti államok területén azonban kulcsfontosságú szerepet játszanak a dezinformáció elleni küzdelemben. Ez a cikk áttekintést nyújt arról, hogy a Baltikum térségében, az állami szereplők dezinformációs tevékenység elleni intézkedésein túl milyen szerepet kap az önkéntesség, és ez milyen hatással van a társadalmi ellenállóképesség erősítésére. A tanulmány bemutatja a legjelentősebb önkéntes szervezet, a Balti Elfek elnevezésű csoport által végzett tevékenységeket, mint például a tényellenőrzést, a tudatosság növelését és az együttműködést más intézményekkel. Rávilágít az általuk elért eredményekre, amelyek alátámasztják az önkéntes szervezetek kiemelkedő szerepét a dezinformációs műveletekkel szemben, mely példán keresztül erősíthető a rezi...
Loading Preview
Sorry, preview is currently unavailable. You can download the paper by clicking the button above.