A maffiaállam társadalomképe és szociálpolitikája (original) (raw)

• • • A legfontosabb társadalompolitikai változások A 2010 óta eltelt időszak, a " fülkeforradalom " és a " Nemzeti Együttműködés Rendszerének " legfontosabb jogi, intézményi váltásairól, és ezeknek a társadalom jövedelmi viszonyaira, életfeltételeire, jólétére gyakorolt hatásairól számos elemzés és tanulmány látott napvilágot. Az alábbiakban nem próbáljuk meg ezen elemzések rendszerezett szintézisét megadni, ehelyett csupán a későbbi fejtegetéseink szempontjából legfontosabb tényezőket idézzük fel: • A kormány hivatalba lépésekor azonnal hozzálátott a fiskális rendszer radikális átalakításához. Ezen átalakítás részben az ötletszerű sarcolások és ad hoc állami pénzköltések kiszámíthatatlan világát hozták el. A kevés " szisztematikus " változás egyike az, hogy az állami újraelosztás folyamatosan erodálja a középrétegek jóléti jövedelem-kiegészítéseit (pl. nominálisan változatlanul hagyja a családi pótlékot és az anyasági ellátásokat), és igen drasztikusan csökkenti a társadalom alsó harmadának szociális ellátásait. (pl. az adójóváírás kivezetésével 0-ról 16%-ra emelte a minimálbér alatti jövedelmek adókulcsát, félmillió ember mindennemű segélyét és ellátását megvonta, csökkentette a szociális segély összegét, példátlanul rövid időre, 3 hónapra rövidítette a munkanélküli járadék időtartamát, stb..) Ezzel szemben, a fiskális politika eszközeivel ugrásszerűen növelte a legfelső egyötöd, kevésbé a felső egyharmad nettó jövedelmeit. Nem csupán a gyakran emlegetett egykulcsos adó, hanem a családi adókedvezmények, a devizahitelek mesterséges árfolyamon való kiválthatósága, vagy a rezsicsökkentés hatása is ugyanebbe az irányba hat: a magasabb jövedelmű, magasabb megtakarításokkal bíró, drága ingatlanokban magas rezsiköltségekkel élő lakosság jelentős előnyöket realizált ezekből az intézkedésekből – amely előnyök már a középrétegek számára is gyakorlatilag érzékelhetetlenek maradtak. Bár a gazdasági válság hatására a világon szinte mindenhol romlott a lakosság átlagos életszínvonala, a legtöbb ország a veszteségeket a jobb módú rétegekre igyekezett terhelni. Nálunk ennek az ellenkezője történt: a gazdasági válság terhein felül a legmagasabb jövedelműek jövedelmi gyarapodását is az alacsonyabb jövedelmű rétegek fizették meg. Ennek hatására a nemzetközi szervezetek adatközlései szerint igen ritkán tapasztalható mértékben nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség és a szegénység az elmúlt években Magyarországon. • A jóléti államok társadalompolitikájának alapvető fundamentuma a különféle biztonságokra való törekvés, amelyek körébe a korábbi biztonságok (a szabadság, az élet, a tulajdon biztonsága, nemzetbiztonság, közbiztonság, jogbiztonság, stb.) mellett a második világháború óta egyenrangú tényezővé vált a " szociális állampolgárság " , a szociális biztonság