Nemzetépítés és egyesületi működés a 19. században: közösség, tájképi kategóriák és hierarchiák (original) (raw)

Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után

Tér és Társadalom, 2020

A csökkenő népességű ­– zsugorodó – városok társadalmi problémáinak fokozódásával nagyszámú tanulmány foglalkozik, ám ezek döntően nagyvárosi folyamatokra fókuszálnak, figyelmen kívül hagyva zsugorodó kis– és középvárosokat. Jelen vizsgálat célja, hogy a KSH 2001 és 2011-es Népszámlálásának mikroadatai felhasználásával meghatározza egy kedvezőtlen társadalmi helyzetű csoport (képzetlen, nem foglalkoztatott, aktív korúak) lakóhelyi szegregációjának mértékét és a változás irányát. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar városok esetében bár jellemzően alacsony mértékű a lakóhelyi elkülönülés mértéke, egyetlen évtized alatt is számottevő polarizáció ment végbe. A zsugorodó városokra nagyobb mértékű szegregáció jellemző, mint a népességüket növelőkre, ám – szemben a külföldi nagyvárosok tapasztalataival – az elkülönülés mértéke jellemzően nem emelkedett a vizsgált időszakban.

Közösségalkotás a homo digitalis korában

Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról

A tanulmány elsődleges célja a napjainkra kiteljesedett digitális tér emberének kultúrafilozófia szempontú leírása. A dolgozat megkísérli tisztázni a digitális tér státuszát az állam és a társadalom klasszikus definícióinak tükrében. A vizsgálat során transzparenssé kell tenni azt az összefüggést, ami a digitális létmód és közösségalkotás képességének és igényének torzulása között áll fenn. Mivel a homo digitalis már nem cselekszik, hanem valamely digitális eszköze segítségével villámgyors műveleteket hajt végre, már nem időzhet el egy-egy kérdés mellett, azt kontemplatívan latolgatva. Az információdömping ab ovo ki is zárja ezt. A homo digitalis filozófiai antropológiai vizsgálatának eredményeiből a kutatás arra következtet, hogy a digitális hipertér emberei közötti kommunikáció felszínes, nem eredményez igazi együttműködést. A digitális eszközükkel eggyé forrott lények, nem vesznek részt nyilvános diskurzusokban, nem referálnak a külvilág eseményeire, hanem szélsőségesen nárciszti...

A Munkácsi Eparchia 1775-ben készített sematizmusa - Schematizmus Mukačevskej diecézy z roku 1775

A Munkácsi Eparchia 1775-ben készített sematizmusa - Schematizmus Mukačevskej diecézy z roku 1775, 2022

Unionism presents a unique form of recatholization represented by the Hungarian residents of the Greek rite. Significant support in the history of recatholization of the northeastern region of Hungary is provided by the clergy after the oath of loyalty from the year 1646. The history of this local parish exhibits how the ceremonial entity gradually started to dictate the trend in the evolution of the catholic church, culminating in the independent diocese of the Greek rite in Hungary. The first part is focusing on the time period from the year 1608 until the period of the erigation of the Mukachevo eparchy. It is a period of religious conflicts which furthermore impacted the development of the Greek rite in Hungary and the following consolidation of the relations in the 18th century. In the first decades of the 17th century, some presbyters entered a personal union with the Catholic church, which in turn caused a gradual convergence and creation of stronger ties amongst the two rites. Initially, this happened via the oath of loyalty in Krásny Brod (1612), later repeated, without the knowledge of the first one, in Uzhorod (1646). The difference between these two were the reasons for their existence - while the first oath was the result of a constantly strengthening recatholization, the second one reacted to the calvinization of the Greek rite. Subsequently, the Uniates underwent a consolidation evolution and due to the sufficient number of presbyters managed to be the support of the Catholic church in the 18th century. The disagreements between the bishop in Jager and the vicar in Mukachevo caused tension which was ended by the separation and (re-)erigation of the Mukachevo diocese. The following parts look at the information about the liturgical calendar and its growth in the 18th century. Schematism and the liturgical calendar are as interconnected today as they were in the past. That is the reason for the presence of the growth of schematism in the Mukachevo diocese as well as the problematic of the schematism of other Hungarian dioceses. These areas create a yet unmapped part of the history of Greco Catholics in Hungary and the problematic of schematism appears promising for further research. Since the book is containing a diplomatic transcript of schematism from the year 1775, there is also a chapter comprised of the internal and external criticism of the source. This information serves as an aid for the reader to navigate the source and understand the included context. The last part is composed of appendices. Amongst the appendices, there is a transcript of a schematism from the year 1775, which is the first schematism of the erigated diocese, as well as the chosen sources complementing the conceptually preceding chapters.

Osztály- és rétegződéskutatási dilemmák a magyar társadalomban

2015

Róbert Péter Osztály-és rétegződéskutatási dilemmák a magyar társadalomban Miért nehéz beszélni is róla? A társadalom rétegződésének, a társadalmi egyenlőtlenségi rendszer vizsgálatának fontosságát nem szokás megkérdőjelezni a hazai szociológiai kutatásokban. Ezután viszont már kevés kérdésben van a téma kutatói között közmegegyezés. A viták ráadásul egy olyan szakmai közegben folynak, ahol az evidence based érvelés számára egyre nagyobb akadályt jelent a jó minőségű, nagy elemszámú országosan reprezentatív adatfelvételek hiánya. A szocialista idők tudományos világát és közegét nyilván senki nem kívánja vissza, de megoldhatatlan feladat előtt állna az a kutató, aki Ferge (1969) rétegződési vizsgálatát vagy Kolosi (1987) rétegződésmodell-vizsgálatát szeretné az ezredforduló utáni, de különösen az elmúlt évek adatain megismételni. Nyilván sajátos politikai közeg volt Magyarországon, amikor a Központi Statisztikai Hivatal volt a társadalmirétegződés-és mobilitási vizsgálatok első számú kutatóhelye, ahol annak idején Ferge Zsuzsa és Andorka Rudolf végezte kutatásait. Nehéz eldönteni, mit lehet kevésbé elképzelni: azt, hogy Magyarországon a KSH-ban 1962-64-ben, majd 1973-ban, majd 1983-ban, majd 1992-ben több tízezer fős országosan reprezentatív mintákon készültek rétegződési és mobilitási felvételek, vagy azt, hogy az azóta eltelt több mint 20 évben nem készültek ilyen léptékű országos adatfelvételek. Mindkét tény igaz. Ennek fényében felesleges szócséplésnek tűnhet, hogy milyen elméleti alapokon és milyen módszertani megfontolásokkal lehet(ne) minél pontosabban leírni a mai magyar társadalom rétegződését, egyenlőtlenségi viszonyait, ha ennek megfelelő adatokon alapuló lehetősége kevéssé áll fenn. Arról természetesen nincs szó, hogy semmilyen adatforrás ne állna rendelkezésre, aminek alapján fontos következtetésekre lehetne jutni a mai magyar társadalomról. Két területet is ki lehet emelni. A jövedelmi egyenlőtlenségek, a szegénység, brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk

Városkép és építészetszociológia Gondolatok Elisabeth Lichtenberger munkásságáról

Tér és Társadalom

Tanulmányomban az osztrák városföldrajz 2017-ben elhunyt, nemzetközileg is elismert kiváló tudósának, Elisabeth Lichtenbergernek néhány építészetszociológiai szempontból releváns alaptézisét mutatom be. Elemzésemben mindenekelőtt arra keresem a választ, miben sajátos Lichtenberger térfelfogása, miért tekinthetjük őt az elmúlt két-három évtizedben német nyelvterületen formálódó építészetszociológiai gondolkodás egyik előfutárának. Ehhez empirikus városkutatásait mutatom be, azokat a gondolatokat, amelyek az építészet társadalminak nevezhető leírását és értelmezését adhatják, mint például a házformák tipológiája, a politikai-társadalmi rendszerek városideálja vagy a változásdinamika. A tanulmány zárásaként öt pontban foglalom össze Lichtenberger munkásságának építészeti tanulságait, melyek: (1) az építészeti (házfelmérési) módszertan alkalmazható a társadalomtudományban; (2) az építészeti és a társadalmi tér együttjárása sajátos mintázatot mutat; (3) a retrospektív eljárás a művészett...

Vallásos társulati élet egy szatmári sváb faluban

Certamen, 2013

* Szikszai Mária a kolozsvári BBTE magyar nyelv és irodalom-néprajz szakán szerzett diplomát, majd ugyanitt magiszteri és 2004-ben doktori címet. Jelenleg a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet adjunktusa. Kutatási területei: művészetantropológia, szakrális művészet, vallásos társulatok. ** A kutatást a MTA Domus kutatási programja támogatta 2013-ban. 1 Căpleni (rom.), Kaplau (ném.)-Szatmár megye, Románia 2 1996-ban megjelent a falu monográfi ája: Tempfli Imre: Kaplony. Adalékok egy honfoglaláskori település történetéhez. Szent-György Albert Társaság és a Szatmár megyei EMKE, Szatmárnémet, 1996. 3 http://recensamant.referinte.transindex.ro/?pg=3&id=2145 4 Egy recens régészeti felfedezés alátámasztani látszik ezt: a templom egyik belső fala a régészek szerint román korból származik. A leletről és jelentőségéről Mircea Drăgan, a Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa informálta a helyszínen a sajtó képviselőit. http://www.frissujsag.ro/felfedezes-a-kaplonyi-ferenceseknel/ Lekérdezés dátuma: 2013. június 15.