Cshándógja-upanisad, 7. fejezet (original) (raw)
Related papers
Építés - Építészettudomány
Egy adott területen hagyományos népi építészet nemcsak egy adott korszak társadalmi viszonyaitól, igényeitől és technológiai fejlettségétől, hanem a helyben fellelhető környezeti és természeti adottságoktól és az azok nyújtotta lehetőségek megfelelő felismerésétől és hasznosításától is nagymértékben függ. A Magyarország nyugati határvidékén található Őrség aprófalvas települései a tájjal szoros kapcsolatban fejlődtek. Az itt élők tájalakító tevékenységüket a helyi erőforrásokra építve, ahhoz alkalmazkodva vitték végbe, így épületeiket is a helyi adottságok használatával és figyelembevételével alakították ki. Ezek nyomán elsősorban két építőanyag vált általánossá és a terültre jellemzővé, a fa és az égetett agyagtégla, melyek használata eltérő építészeti formákat, szerkezeteket vont magával.Jelen kutatás célja a történeti, hagyományos anyagok és formák tájhasználati összefüggéseinek feltárása az Őrségben jellemző, épülettipológiát is befolyásoló anyaghasználati sajátosságok elemzésén...
Szegedi boszorkányperek 1726–1744
2016
A maga korában európai hírű botrány volt a szegedi boszorkányperek lefolytatása, a több ember halálát, köztük a Rósa Dániel egykori városbírót elmarasztaló súlyos ítéletek és a nyilvánosság előtt zajló tömeges kivégzések végrehajtása. A kötetben előforduló vádlók, vádlottak vagy tanúk többsége a városfalak belső peremén és a belvárosban élő módosabb, esetenként gazdag polgárok soraiból került ki. Mivel a szegedi perek nagy részét Reizner János 1900-ban már közölte, célszerű volt a levéltári állományt újra átvizsgálni. Az újonnan feltárt dokumentumok immár teljes terjedelemben most kerülnek elsőként kiadásra. Ezek átírási munkálatait Brandl Gergely végezte el. Kötetünk újraközli Reizner János, Oltvay Ferenc feltárásait, de minden esetben pótolja az általuk nem közölt szövegrészeket, hiányokat is. Munkacsoportunk újabb perfeltárásának eredményeként a korábbi 12 helyett immár 17 esetet teszünk közzé a boszorkányságkutatás hasznosítására
Heinrich Hentzi, a budavári Leonidász
2013
A svájci származású, debreceni születésű Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy 1848-1849-es magyarországi pályafutása-ha hihetünk a szakirodalomnak-alapvetően kudarc volt: a gondjára bízott egyik erődöt, Péterváradot sikertelenül próbálta a szerb felkelők kezére játszani; a másikat, az erődnek csak nagy jóindulattal nevezhető Buda várát pedig minden kitartása és hősiessége ellenére sem tudta megvédeni Görgei hadseregével szemben. Svájci származás, debreceni születés 1 Heinrich Hentzi von Arthurm egy svájci eredetű család saljaként 1785. október 24-én született Debrecenben. Nagyapja, Samuel Hentzi Bernben 1740-ben összeesküvést szőtt a városi tanács ellen, amiért száműzték, de rövidesen visszatérhetett. Miután azonban újabb összeesküvésbe keveredett, 1749-ben halálra ítélték és kivégezték, családját pedig száműzték. Özvegye, Josephine Korbisch bárónő és gyermekei ezek után a Habsburg Birodalom területén telepedtek le. Apja, Ludwig Hentzi cs. kir. szolgálatba lépett, s az 1. dragonyos ezred ezredeseként fejezte be katonai pályáját. Házasságából két fiú született. Ludwig a császári-királyi hadseregben szolgált, majd nyugállományú századosként az erdélyi Tordán telepedett le. Ő is magyar nőt vett feleségül, Torda város egykori híres főhadnagyának, Osztrovich Józsefnek a lányát, s Orbán Balázs szerint "Tordára telepedvén, testestől-lelkestől derék magyar emberré vált". 1848 novemberétől a város térparancsnoka volt, s személyes fellépésével több ízben is megmentette a várost a román felkelőcsapatok pusztításaitól. Orbán szerint "Tordán még most is áldva említik mint Torda egyik legnagyobb jóltevőj ének nevét". 2 Heinrich 1804-ben került hadapródként a cs. kir. mérnökkarba. 1804. szeptember 1jétől 1805. augusztus 31-ig a bécsi mérnökkari akadémián tanult Bourgois tábornok parancsnoksága alatt. 1805. szeptember l-jén nevezték ki főhadnaggyá, s 1806. július 31-éig a morvaországi Olmützben szolgált Ocrini tábornok alatt. Itt az erőd franciák általi körülzárolása alkalmával visszaszerzett egy a franciák által elfoglalt élelmiszerszállítmányt. Innen
Szerelmes Orsikám-: a Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése
1988
Sárvár, 1540. szeptem ber 2 1. előtt Szerelmes Uram, szolgálatomat írom Kegyelmednek mint szerelmes uramnak. Továbbá én egészségben vagyok, kit K e gyelmednek felől is kívánnám hallanom. Továbbá azmit K e gyelmed hagyott, megszerzettem. Megérti Kegyelmed az OstfFy László leveléből. Továbbá megszolgálom Kegyelmednek, hogy Kegyelmed ír énnekem, és kérém Kegyelmedet, hogy ír jon Kegyelmed, és megszolgálom Kegyelmednek. Isten tartsa meg Kegyelmedet! K ölt az kegyelmed várában, Sárvárban, Szent Máté nap előtt 1540. A z Kegyelmed Orsikája 2 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak Sárvár, 154 1. m ájus 20. Szerelmes Uram. Szolgálatomat írom Kegyelmednek mint szerelmes Uramnak. Továbbá tudja K d , hogy mi békével és jó egészségbe vagyunk, kit K d felől is kívánnám hallanom. Továbbá, hol az két láda felől ír K d énnekem, és K d bekívánná az gelet levelet, nincs oly bízott emberem, kitííl bekűdeném Kdnek. D e azt nem csodálom, hogy K d ilyen kevélyen ír én nekem, mert K d más országba vagyon, de hozza meg Isten K dét békével és egészséggel, hiszem, hogy Kdnek az én szol 5 gálatom leszen kellyemetes, hogy nem m int az kötél levél, kit K d éntűlem kívánna. Isten tartsa meg Kdét. K ölt az K d várába, Sárvárba, Szent Zsófia asszony nap után való pénteken. 1541. Szerelmes Uram. Szolgálatomat stb. Továbbá, hol azt írja K d , hogy midőn éntűlem element K d , azúta minden éjjel hideg lölt volna, és megírta véna Kdnek, ed bizony nem jó kéme volt Kdnek, megbocsássa K d. Továbbá, hol K d az én levelemnek nem hiszen, jűjjön haza K d , hiszem meglátja, ha békével va gyok azvagy nem. Ha Isten ezen egíszségbe tart, kit adjon Isten Kdnek is minden jó egészséget. És nem várnám K dtől, hogy K d kémet tart rajtam, ed megtudna az Kegyelmed kémét, ki csoda, hamar találnom, és miképpen írta K d , hogy mikor Isten meghozza Kdét, többet szóljunk rúla, bátor többet szó lunk, valamennyit K d akar, csak Isten hozza meg Kdét. Isten tartsa meg Kdét. K ölt az K d várába, Sárvárba, 1541. A z Kegyelmed Orsikája 3 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak S árvár, 1541. A z Kegyelmed Orsikája 6 halál sem Kanizsa tartományban, sem Zalavár tartományban, és mind ott környül igen halnak. Továbbá kérem Tekegyelmedet, hogy írjon Tekegyelmed énnekem, ha valamit hall uram felől. Megszolgálom Tekegyelmednek. Továbbá Isten tartsa meg Tekegyelmedet minden javával. E z a levél költ Sárvárban, Szent Kereszt nap után való pénteken 1542. Kanizsay Orsolya 7 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak S árvár, 1542. decem ber 19. Szerelmes Uram. Szolgálatomat stb. Továbbá megértettem az K d levelét, kibe írja K d , hogy ez innepre haza nem jűne K d. Tudja-e K d , hogy megholt szegény öregbik uram, és én magam maradtam, mint egy mezőbe egy szál fa, azért ké rem K dét, hogy adjon K d nekem tanúságot, miképpen múlas sam el ez innepet ilyen egyedel. Továbbá küldtem Kdnek tizen két kappant, négy ludat, pávát nem küldhettem, mert még meg nem híztak. A z kappanok sem igen jók, mert nem hízhattanak még jól meg. A z Szent Tamás bélesét megküldtem Kdnek, perecet is küldtem, vadat is hagytam, hogy vigyenek Kdnek, ha találnak Czenken, mert itt nincsen. Isten tartsa meg Kdét nagy sok Szent Tamás napjáiglan. Költ az K d várában, Sárvárba, december 19. 1542 A z Kegyelmed Orsikája Továbbá kérem K dét mint szerelmes Uramat, hogy küldjö meg az én szoknyámnak való posztót és az gereznát. Megszol gálom Kdnek. És ne késlelje K d Kapornakit.
Közép-Európai Közlemények, 2012
In the 7th October 1948. the Hungarian News Agency reported in a brief report that the National Council of People's Court convicted for six year long prison sentence Dr. Ágost Benárd, former "fascist" Minister of Labor and Social Welfare (1920-1921). The charges against Mr. Benard were: in 1900-1901 he was initiated at the unfolding of the riots and fighting on the Budapest University; he made inflammatory speeches against the left party as a parliament representative; he was member of anti-democratic associations; as the editor in chief of the newspaper of "A Nép" he gave place for inflammatory articles; in 1944, in Wien he entered the SS and he was on duty in it. This study does not undertake to full detailed explore the Benard-trial. It only would like to compare the information of the Hungarian News Agency with the facts. Pointing out, that the trial against Mr. Benard was aimed to condemn the Christian social ideas. The Benard-trial can be interpreted as the overture and rehearsal of the attacks against the Christian Church. The study points on the conceptual nature of the trial, thus it raises the need of revision in Ágost Benárd's case. ' PhD, tanszékvezető főiskolai tanár, Kodolányi János Főiskola Társadalomtudományi Tanszék.
Általános nyelvészeti tanulmányok XXIX. - Kísérletes nyelvészet
2017
Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen. Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok mi...
Kossuth, Perczel és a szerb kérdés : 1849. március - június
2003
A szabadságharc tábornokai közül egyetlen olyan személyről tudunk, akit már 1848 előtt politikai elvbarátság fűzött Kossuth Lajoshoz, s ez Perczel Mór volt. A népes Tolna megyei középnemesi családból származó Perczel rövid ideig hadapródként szolgált a cs. kir. hadsereg egyik tüzérezredében, azonban egy lengyelbarát szervezkedés miatt hadbírósági vizsgálatot indítottak ellene, s csak Pest és Tolna megye közbenjárására kapott kegyelmet. 1833-tól vett részt Tolna megye közéletében. 1836-ban szolgabíróvá választották, s a tisztújításokon a konzervatívokat pártolta. Később ugyan emlékirataiban azt állította, hogy fellépésével-amely a Bezerédj István-Csapó Dániel-féle liberális irányzat vereségét hozta-a radikális irányt akarta pártolni, ám az eredmény a konzervatívok győzelme volt. Rövidesen azonban a liberális ellenzékhez csatlakozott, s nagy vehemenciával vetette bele magát a választási küzdelmekbe. 1839-ben a követválasztásokon kitört verekedés miatt felfüggesztették főszolgabírói hivatalából, s vizsgálatot indítottak ellen. A szekszárdi vármegyeháza akkori elfoglalását később első jeles haditettének s hadvezéri képességei első megmutatkozásának mondta.
A tizenhatodik aradi vértanú : Ludwig Hauk
2007
Az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak számát ma sem ismerjük pontosan. A jelenleg ismert adatok szerint a szabadságharcban való részvételükért 1849-1850-ben kivégzettek száma mintegy 144 fő lehet. E 126 vértanú között voltak grófok és parasztok, tábornokok és közkatonák, nemesek és polgárok. Arányaiban a legnagyobb áldozatot a magyar hadsereg tisztikara hozta: tizenkét tábornokot, három ezredest, négy alezredest és három őrnagyot és hét századost találunk a ki végzettek között. Közismert tény, hogy közülük tizenhatot Aradon ítéltek el és vé geztek ki. Az aradi vértanúkkal minden összefoglaló munka foglalkozik, a tizen hármak gyűjteményes életrajzát és kivégzésük krónikáját az elmúlt több mint másfél évszázadban többen is megírták.1 A nagy perben kivégzett 12 tábornok és 1 ezredes peranyagát először az 1918. évi polgári demokratikus forradalom had ügyminisztere, Bartha Albert jelentette meg elég rossz fordításban.* 2 Katona Tamásnak köszönhetően immár közel három évtizede hozzáférhe tő az övékén és Kazinczyén kívül az első aradi mártír, Ormai Norbert ezredes peranyaga is. Szintén Katona Tamás volt az, aki elsőként adott megbízható pá lyaképet az egyes vértanúkról.3 A részletkutatások tekintetében már sokkal rosszabbul állunk, hiszen á fél tucatnyi népszerű életrajz mellett levéltári kutatásokon alapuló, monografikus feldolgozás eddig mindössze négyükről, Török Ignácról, Kazinczy Lajosról, Poeltenberg Ernőről és Nagysándor Józsefről született, dé a többiek pályafutásá val foglalkozó szaktanulmányok száma is viszonylag csekély.4 Hozzáteendő, hogy