Reprezentáció és kegyesség: A Přemysl-dinasztia utolsó női tagjainak kultuszápoló szerepe 1300 és 1346 között. Nők a kereszténységben Konferencia. 2017. április 20-21. Nyíregyházi Egyetem (original) (raw)
Related papers
2016
In our research we focus on the education of high rank families in Hungary. By doing a prosopographical investigation we see the connection between home and school education in dualism; expectations and requirements needed to meet by schools and how they wanted to realize them. The two inspected grammar schools were chosen by surprisingly many Transylvanian families – for their elite nature and colourful educational programs adopting to the aristocratic traditions. Earlier we had members of four families inspected and now we take members from four other Transylvanian aristocratic families (Barons Josika and Majthenyi, Counts Klebelsberg and Mikes). Our resources were school and admission reports, lists of students. Our questions of research: how many years the students spent in the schools in what status; which subjects they chose to learn and what things we know about their previous and later studies. Our results show that the aristocratic boys applied for the secondary schools typ...
A női lakosság szervezett méhnyak- és emlőszűrésen való részvétele Nyíregyházán
Egészségfejlesztés, 2019
Bevezetés: Az emlő- és a méhnyakrák jelentős mértékben járul hozzá a nők rosszindulatú daganatos halálozásához világszerte és Magyarországon is. A szervezett emlő- és méhnyakszűrés bevezetésére népegészségügyi program keretében került sor Magyarországon. Célunk volt feltárni a szűrési programok célcsoportjába tartozó nyíregyházi nők emlő- és méhnyakszűrésen való részvételét, összehasonlítva a magyarországi és az európai adatokkal, továbbá összefüggést kerestünk az átszűrtséget meghatározó demográfiai és társadalmi-gazdasági tényezők között. Módszertan: A „Nyíregyháza város életminősége - Háztartáspanel” vizsgálat keretében 2018-ban megvalósult egészségfelmérés adataiból az emlő- és méhnyakszűrésen való részvétel gyakoriságát elemeztük. Eredmények: A válaszadók 77%-a (95% MT: 70-83) vett részt méhnyakszűrésen az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott hároméves időintervallumon belül. A szűrésen három éven belül részt vettek átlagéletkora több, mint 7 évvel (két mintás t próba p&l...
Porta Lingua, 2020
Jelen tanulmányunk az NKE RTK Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusának a munkáját hivatott bemutatni több évtizedre visszamenően, valamint a jelen tevékenységeinek a felvázolása mellett, kitekint a Lektorátus jövőbeni perspektíváira is. A Rendészettudományi Kar jogelődje, a Rendőrtiszti Főiskola megalakulása – továbbá a projektek, alapítványok, nyelvi tanfolyamok, Erasmus mobilitás, továbbképzések, nemzetközi kapcsolatok, tananyagfejlesztések, kutatások, publikációk, workshopok, a meghívott előadóink, konferenciák, valamint az együttműködés a hatóságokkal és a rendészeti szervekkel, továbbá a nemzetközi szervezetekkel (CEPOL, FRONTEX) – mind-mind olyan tevékenységek, melyek a Lektorátus munkáit meghatározzák. Az oktatott rendészeti, határrendészeti és idegenrendészeti témakörök, a jelen kihívásai, az IKT eszközök és az online platformok alkalmazásai, csapatépítések és rendezvények, a Lektorátus összetétele, a rendészeti szaknyelvi vizsga akkreditációja, az LforS szaknyelvi vizsga l...
Gerundium, 2023
A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése. László Márton Pákozdy Professor of Theology and History of Religion, Bible Translator. The world-famous theologian professor spent a significant part of his life in Debrecen. Between 1928 and 1932, he studied at the Faculty of Theology of the University of Debrecen, where he graduated, and in 1942 he received his doctorate in theology. At the end of 1945, he was appointed public extraordinary professor at the same faculty, and in the summer of 1949, he was appointed public ordinary professor. In the academic year 1949/50, as Dean of the Faculty of Theology, he was responsible for the establishment of the organizational structure of the Debrecen Theological Academy of the Tiszántúli Church District, which had been separated from the university by government action and had become an independent institution. In 1966, the church leadership transferred Pákozdy and his department from Debrecen to the Reformed Theological Academy in Budapest, where he taught future pastors for about two decades. Professor Pákozdy, a religious historian, has been awarded honorary doctorates by two foreign universities for his scholarly research on the Old Testament and the Dead Sea Scrolls, and for his translation of the Bible into Hungarian. In the twilight of his life, obtaining the Doctor of the Hungarian Academy of Sciences degree was made possible.
Júlia szép leány. A szájhagyomány jelentősége a nyelvtörténeti kutatásokban
A Magyarságkutató Intézet évkönyve. (Yearbook of Istitute for Hungarian Studies) , 2020
A Júlia szép leány balladacím, moldvai forrásokban leggyakrabban Márton szép Ilona, a keleti magyar nyelvjárásterületen igen népszerű és elterjedt Mennybe vitt leány balladatípusára utal. E típusnak archaikus, székely és moldvai csángó nyelvjárásból gyűjtött változatai kitűnő példákat mutatnak a szájhagyomány nyelvtörténeti jelentőségére. Tanulmányom első, bevezető része szájhagyomány és írásbeliség viszonyát elemzi, éppen abból a szempontból, hogy milyen távlatot nyithat az oralitás vizsgálata a nyelvtörténet korai írott szakaszaiban, sőt azon túl is, az ősmagyar kor irányába bővítve a nyelvtörténeti kutatások időhatárait. Ennek nyelvtörténeti jelentősége felbecsülhetetlen, mert elenyésző az esélye annak, hogy az ősmagyar nyelv időszakából bárhol jelentősebb írott emlék lappangana, így valójában a lejegyzett szájhagyomány nyithat újabb vizsgálati lehetőségeket. A második részben a Júlia szép leány néhány balladaváltozatából gyakorlati példákon mutatom be a folklórlingvisztikai elemzések lehetséges térbeli és időbeli kereteit. Az említett szövegeken túl régi stílusú népdalokból és archaikus (apokrif) népi imádságokból is bemutatok hangtani, alaktani és mondattani érdekességeket, melyekhez tipológiai párhuzamokat is rendelek az Uráli átjáró környékéről, a Volga–Káma–Belaja–Urál folyók menti nyelvi areából.