Antiszemitizmus, nacionalizmus, racionalizmus: „őrségváltás” és orvosszakma a visszacsatolt Délvidéken (original) (raw)
Related papers
Felvilágosodás és nemzeti megújulás a kárpátaljai ruszin kultúrában
Magyar Filozófiai Szemle [“Hungarian Philosophical Review”] ISSN 0025.0090 , 1996
VOIGT Vilmos az ENNEK a tanulmánynak a témájából írt kandidátusi dolgozatot kifigurázta, kigúnyolta, 2002-ben: AZÉRT İS gúnyolta a Szerzőt a védésen a malíciózus Voigt, MERT már İDÉZETTSÉGET tüntetett fel a téziseiben 1999-ben, amit a disszertáció védésén kevesen: Voigt szerint a citáltságot, idézettséget "nálunk nem szokás feltüntetni minősítési eljárásban" -mondta nyilvános akadémiai minősítésen az Akadémia hivatalos eljárásában. Voigt olyan malíciózus nyegleséggel kezelte Szerzőt, mint azt ő többször megtette másokkal is (a Néprajzi Intézetből V.P. barátom és másoktól származó info szerint ő mindig ilyen). V.V: koncepciózus fellépését az is mutatta, hogy kiküldte a védés kezdete előtt az Akadémia Doktori Tanács illetékes munkatársát, aki pedig hivatalból végig ülte volna a védést. Majd az Akadémia Etikai Bizottsága beidézte Voigt V. Urat, merthogy volt mit kivizsgálni, s ott a zártkörű etikai tárgyaláson is énrólam olyan cikiző malíciával beszélt, hogy azt a zárt ülésen jelen lévők egyike nekem utána visszamondta mind. (soha sincsen olyan zárt ülés, ami nem szivárog ki). Huszonkét év után, immár negyedszázad múltán, ugye nem tehető fel az a kérdés, hogy netán buta volt-e még akkor ez a Szerző - aki ma már Camdridge-ben, Londonban, Leedsben, Bloomingtonban, Stockholmban, Jyväskyläben, Tartuban, Columbusban (Ohio), Seattle-ben (Washington), Vilniusban, Varsóban, Kijevben személyesen, illetve az utóbbi évek Zoom-konferenciáival Melbourne-ben (Ausztrália), Montrealban, Philadelphiaban (Pennsylvania), Chicagoban, stb. tartott előadásokat, amiket per-review bírálatokkal fogadtak el. DE: de BİZONYÍTÉK, hogy már évtizedekkel azelőtt, 1996-ban ezt a tanulmányt publikálta Szerző, minősített akadémiai folyóiratban. Az nem TUDOMÁNYOS KÉRDÉS tehát, hogy vajon buta volt-e Szerző, hogy a Méltóságos Tudományos Akadémia Épületében a nyegle gúnyolódó Voigt az ő közismerten csipkelődő modorában elkaszálta? Még az analfabéta hátrányos helyzetű putrisokkal SEM szabad komolytalanul beszélni! Az nem PC. That is NOT politically correct. -- Newton, a Nagy Isaac Newton a Royal Society ülésén megtiltotta, hogy bárki formális komolyság és az emberi méltóság tisztelete nélkül beszéljen! <--> De Voigt Vilmos NEM egy İsaac Newton. De nem ám. Pláne, ha Szerző már HiVATKOZÁSOKKAL indult a védésen, 2002-ben, évtizedes publikációs jegyzékkel, amiket citáltak, azaz idéztek, hivatkoztak. Szerző már idősödő, sőt súlyosan szívbeteg, ezért ÉLETE ÁRÁN IS KÖVETELI, hogy a nyegle V.V. az egész élete malíciózus pofátlanáságát MiNDAZOKANK hatékonyan kárpótolja, akikkel fennsőbbségesen lekezelő volt. Követelem. Vita nincs: ez kinyilatkoztatás. Aki V.V. védelmére kel, AZ is érezze magát kárpótlásra kötelezettnek.
A Magyar Demokratikus Ellenzék: Önreflexió, Identitás És Politikai Diskurzus
Politikatudományi szemle, 2010
A magyar demokratikus átalakulás-nemzetközi és történeti összehasonlításban is-páratlan politikai szociológiai sajátossága az értelmiség jelentős szerepvállalása. Ennek alapján az az 1982-93 közötti időszakot az "értelmiség évtizedének" tekinthetjük, amelyben rendszerkritikus értelmiségiek különböző csoportjai történelmileg rövid idő alatt politikai szerepek rendkívül széles repertoárját játszhatták el. Mindezt a Kádár-rendszer szelektív repressziója tette lehetővé, amelyben a mindennapi élet viszonylagos liberalizálását az értelmiségi lét privilégiumainak-más kommunista rendszerekben nem tapasztalt mértékű-viszonylagos elismerése egészítette ki. Különböző politikai szerepeket kínált a rendszerellenzéki mozgalom (1982-88), a kerekasztal-tárgyalások és az új pártok versengésének időszaka (1989-90), valamint a szélsőjobboldallal szemben megszerveződött, a mozgalmi politizáláshoz visszatérő értelmiségi politikacsinálás (1991-93) a politikailag aktív értelmiségiek számára. A tanulmány az első korszakkal-az ellenzéki publikációkkal és a rendszer bomlásával-foglalkozik, különös tekintettel a szamizdatlapok (Beszélő, Hírmondó, Demokrata, Égtájak között) tematikájára, és jellemző diskurzusaira. Ezek elemzésén keresztül közelíti meg és értelmezi a demokratikus ellenzék identitásának meghatározó elemeit: a társadalomhoz és a hatalomhoz való viszonyukat, a nemzeti és társadalmi kisebbségekkel, a környezetvédelemmel, az egyházakkal, a cenzúrával és a szabadság kultúrájával kapcsolatban kialakított álláspontjukat. Mindezekből alakítottak ki egy olyan értékegyüttest, amely morális tőkét, erkölcsi tekintélyt biztosított számukra a rendszerváltás idején.
Orvosi professzionalizáció és magatartástudomány
2017
Orvosi professzionalizáció és magatartástudomány Bevezetés Az orvosi pálya hagyományosan a kiemelkedő presztízsű foglalkozások közé tartozik. Ezt tükrözte a korábbiakban az orvosegyetemekre jelentkezők aránya is. A sokszoros túljelentkezésben bizonyos mértékig a pályáról alkotott nézetek idealizáltsága fogalmazódott meg (Buda, 1989). Az utóbbi években azonban a jelentkezési arány csökkenését figyelhetjük meg a hazai orvosegyetemek mindegyikén. Míg a 60-as években átlagosan tízszeres volt a túljelentkezés, ez az arány az utóbbi években jelentősen csökkent. A legutóbbi évek felvételi adatai szerint alig több mint kétszeres a jelentkező/felvehető arány. 2002-ben az általános orvosképzés mindössze 14. volt a karok népszerűségi listáján. Ez a változás felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalomban élő hagyományos orvoskép, az orvosi szakmával és annak attribútumaival kapcsolatos reprezentációk-más, preferáltabb pályák előtérbe kerülésével egyidejűleg-jelentős átalakuláson mentek át a rendszerváltást követő évek társadalmigazdasági változásai hatására, illetve azok hátterében. Ugyanakkor az orvosi pályaszocializáció folyamatát és problémáit bemutató-mára klasszikussá vált-elemzéshez képest (Konner, 1987) az orvosi professzionalizáció és szocializáció folyamatai az eltelt negyven évben vajmi keveset változtak (Beagan, 2001). Az orvossá válás egyik legfigyelemreméltóbb aspektusa, ahogyan a medikusok kibontakozó szakmai identitásukat megkísérlik illeszteni "eredeti", még tanulmányaik megkezdése előtti énjükhöz. A professzionális identitással való azonosulás általában problematikusabb a nők, az idősebb korosztály, az első generációs értelmiségiek, valamint a kisebbségek tagjai számára. A homogenizációs hatással szembeni ellenállás egyfajta különleges képesség, amely interferálhat a szakmai szocializációval. A legtöbb orvostanhallgató az egyetemre való belépéssel fokozatosan elveszti "eredeti", laikus identitását, amit az orvosegyetem kultúrája és légköre definiál újra. "Az orvostanhallgatónak
A nemzetállam történelmi és imaginárius alternatíváinak eltűnése
Literatura, 2023
The paper approaches the last forty-fifty years of Hungarian prose from a politico-historical and narratological point of view, combining (1) readings of individual pieces of fiction, (2) interpretations of long-term processes in literary production and (3) computerized readings using methods of Digital Humanities on a corpus of 46 volumes. As a starting point the authors identify the so-called ’Pannonian prose’ of Miklós Mészöly in a context of intellectual history regarding the discourse on the notion of Central (or Eastern) Europe in the 1980–90s. The paper then follows the trace of this highly influential Mészöly corpus first in the most canonised works of fiction between the 1980s and 2010, then in the most acclaimed novels and short story collections between 2010 and 2020. Style changes convey shifts in social, political and historical notions of the works, which are thus also interpreted as a slow process: from Central (Eastern) European regional thought to questions of national history and identity, then to family history and identity, later to the life and problems of individual persons. After showing how this process went on in recent Hungarian literature, the paper tries to answer why it happened, drawing some cautious conclusions on the dialectics of inclusiveness—closedness and Western cultural and political influences on Hungarian culture.
Az addikciótudomány történetéből: E. M. Jellinek
2015
This paper pays tribute to a pioneer in addiction science, Elvin Morton Jellinek, born 125 years ago. The authors were inspired to look into Jellinek's pre-alcohol years while compiling his comprehensive bibliography. This article shares their results in Hungarian for the first time. Jellinek's role in laying the foundations of a multidisciplinary field is not considered smaller due to his mysterious background and gaps in his biography, also related to his recently verified Hungarian origin. Instead, his complex approach to the alcohol problem, reflected by his complete bibliography, might be better interpreted with an awareness of his past.
Porta Lingua, 2020
Jelen tanulmányunk az NKE RTK Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátusának a munkáját hivatott bemutatni több évtizedre visszamenően, valamint a jelen tevékenységeinek a felvázolása mellett, kitekint a Lektorátus jövőbeni perspektíváira is. A Rendészettudományi Kar jogelődje, a Rendőrtiszti Főiskola megalakulása – továbbá a projektek, alapítványok, nyelvi tanfolyamok, Erasmus mobilitás, továbbképzések, nemzetközi kapcsolatok, tananyagfejlesztések, kutatások, publikációk, workshopok, a meghívott előadóink, konferenciák, valamint az együttműködés a hatóságokkal és a rendészeti szervekkel, továbbá a nemzetközi szervezetekkel (CEPOL, FRONTEX) – mind-mind olyan tevékenységek, melyek a Lektorátus munkáit meghatározzák. Az oktatott rendészeti, határrendészeti és idegenrendészeti témakörök, a jelen kihívásai, az IKT eszközök és az online platformok alkalmazásai, csapatépítések és rendezvények, a Lektorátus összetétele, a rendészeti szaknyelvi vizsga akkreditációja, az LforS szaknyelvi vizsga l...