Az értékrend és életminőség összefüggései. PhD értekezés (original) (raw)
Related papers
Európai Tükör, 2021
Amikor 2019-ben az új Bizottság elnökeként Ursula von der Leyen kihirdette az európai életmódunk előmozdítása című programot, mind elgondolkoztunk egy pillanatra: voltaképpen mit is értünk európai életmód alatt? Tanulmányunkban több kérdésre is választ keresünk. Megvizsgáljuk, vajon az európai életmód azonosítható-e az európai identitással és milyen tényezők befolyásolják az európai identitás létrejöttét. Fontosnak tartjuk az európai integráció történeti aspektusainak hangsúlyozását, hiszen az európai béke megteremtése iránti igény nagyban hatott az európaiság fejlődésére. Szakmai véleményünk szerint a közös európai életmód fogalma az uniós polgársághoz (mint közös jogálláshoz) kapcsolódó jogok megélésében teljesedhet ki, tekintettel arra, hogy az uniós polgárságnak nem célja a tagállami állampolgárság helyettesítése vagy felülírása. Ezzel együtt kitekintünk a közvetlen demokrácia eszközeire, különösen az uniós polgári kezdeményezés instrumentumára (mint az uniós polgári jogállásból...
Az élet értelmességének szubjektív megélése időskorban
Mentálhigiéné es Pszichoszomatika, 2007
Az "ôszülô társadalmakban", így Magyarországon is a lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az idôskorú emberek jólétének biztosítása, szomatikus, pszichés és szociális szempontból egyaránt. Az idôskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, "az elszámolás" idôszaka. Ezekre az évekre esik az eriksoni értelemben vett utolsó pszichoszociális stádium, melynek központi feladata személyes életutunk saját vállainkon nyugvó "értelmének" fellelése. Ennek a folyamatnak Erik H. Erikson szerint kétféle kimenetele lehet: egyrészt a személyes felelôsség és a halandóság elfogadását tükrözô, az élettel való megelégedettségben gyökerezô én-integritás, másrészt pedig ennek a felhalmozott én-teljességnek a hiányáról illetve elvesztésérôl tanúskodó kétségbeesés. Az élet végességének elfogadásában a teljes életutunkat átívelôen biztonságot nyújtó kötôdéseink tükrözôdnek. Öregedésünk-és a modern, nyugati társadalmakban ezzel szinte kötelezôen együtt járó szerepvesztés/váltás elfogadása-nagyrészt az életnek jelentést és tartalmat adó értelemteljes cél fellelésének, a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélésének, továbbá az egyéni életúttal, a személyes múlt meghatározó eseményeivel kapcsolatos érzéseink függvénye. Vizsgálatunkban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgáltuk: belgyógyászati osztályon kezelt idôs embereket, szociális intézményben, Idôsek Házában élô idôseket, illetve otthonukban-egyedül vagy családtagjaival-élô, szociálisan aktív, Idôsek Klubját rendszeresen látogató embereket (összesen 75 idôs embert). Vizsgálati módszerek: az Élet értelmébe vetett hit skála, ennek kiegészítéseként a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélését vizsgáló kérdés, és egy általunk összeállított kérdéssor (vizsgálat helyszíne, demográfiai adatok: nem, kor, családi kapcsolatok, személyes élethelyzet szubjektív megítélése, társas aktivitás, szociális veszteségek és az egészségi állapot szubjektív megítélése). A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos meg
A társas támogatás és az egészséges életmód összefüggései
Orvosi Hetilap, 2020
Absztrakt: Bevezetés: A cardiovascularis megbetegedések vezető haláloki tényezőként évente 4 millió halált okoznak Európában. Az életmód mellett 25–40%-ra becsülik a pszichoszociális tényezők szerepét a betegség létrejöttében. A felnőttkori szociális izoláció a krónikus stressz forrása, és másfélszeres rizikót jelent a betegség kialakulására. A társas támogatás alacsony szintje és a társas izoláció növeli a depresszió, a magas vérnyomás és az elhízás valószínűségét, ezáltal növelve a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását is. Célkitűzés: A jelen kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan függ össze a vizsgálati személyek egészségmagatartása társas kapcsolataikkal. Továbbá a már korábban validált Multidimenzionális Társas Támogatás Skálát adaptáltuk az egészség területére. Módszer: Az online kérdőíves adatfelvétel 2018 őszén történt (n = 507). Felvételre került a Társas Támogatás Skála egészségre adaptált változata, a szubjektív egészségi állapot, a szubjektív anyagi ...
Orvosi professzionalizáció és magatartástudomány
2017
Orvosi professzionalizáció és magatartástudomány Bevezetés Az orvosi pálya hagyományosan a kiemelkedő presztízsű foglalkozások közé tartozik. Ezt tükrözte a korábbiakban az orvosegyetemekre jelentkezők aránya is. A sokszoros túljelentkezésben bizonyos mértékig a pályáról alkotott nézetek idealizáltsága fogalmazódott meg (Buda, 1989). Az utóbbi években azonban a jelentkezési arány csökkenését figyelhetjük meg a hazai orvosegyetemek mindegyikén. Míg a 60-as években átlagosan tízszeres volt a túljelentkezés, ez az arány az utóbbi években jelentősen csökkent. A legutóbbi évek felvételi adatai szerint alig több mint kétszeres a jelentkező/felvehető arány. 2002-ben az általános orvosképzés mindössze 14. volt a karok népszerűségi listáján. Ez a változás felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalomban élő hagyományos orvoskép, az orvosi szakmával és annak attribútumaival kapcsolatos reprezentációk-más, preferáltabb pályák előtérbe kerülésével egyidejűleg-jelentős átalakuláson mentek át a rendszerváltást követő évek társadalmigazdasági változásai hatására, illetve azok hátterében. Ugyanakkor az orvosi pályaszocializáció folyamatát és problémáit bemutató-mára klasszikussá vált-elemzéshez képest (Konner, 1987) az orvosi professzionalizáció és szocializáció folyamatai az eltelt negyven évben vajmi keveset változtak (Beagan, 2001). Az orvossá válás egyik legfigyelemreméltóbb aspektusa, ahogyan a medikusok kibontakozó szakmai identitásukat megkísérlik illeszteni "eredeti", még tanulmányaik megkezdése előtti énjükhöz. A professzionális identitással való azonosulás általában problematikusabb a nők, az idősebb korosztály, az első generációs értelmiségiek, valamint a kisebbségek tagjai számára. A homogenizációs hatással szembeni ellenállás egyfajta különleges képesség, amely interferálhat a szakmai szocializációval. A legtöbb orvostanhallgató az egyetemre való belépéssel fokozatosan elveszti "eredeti", laikus identitását, amit az orvosegyetem kultúrája és légköre definiál újra. "Az orvostanhallgatónak
„Elmélet és gyakorlat házassága a sikeres kriminológiaoktatásért”
Belügyi Szemle
Dr. Ambrus István a büntető anyagi jog, a compliance, illetve a digitalizáció büntetőjogi kérdéseinek nemzetközileg is elismert hazai kutatója. Kutatói munkáját végigkíséri a joggyakorlatban végzett munkásság, így oktatói tevékenysége során az elméleti háttér mellett szakmai tapasztalatait is át tudja adni a kriminológus hallgatóknak. Dékáni felkérésre 2022-től látja el az ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék tanszékvezetői feladatait. Az interjúból megismerheti az olvasó a hazai kriminológia mesterképzés sajátosságait, a képzés összetettségét, a hallgatók vegyes alapképzési hátteréből fakadó kihívásokat, illetve a tanszéken zajló kutatási munkát. Tanszékvezető úrral Fazekas-Pátyodi Szandra szerkesztőségi munkatárs beszélgetett.