[Pallas in Reckheim. Theodoor A. Caenen’s booklet for Julianna Barbara Rákóczi, Maastricht, 1706] Pallas Reckheimben – Theodoor Amand Caenen Rákóczi Juliannához szóló üdvözlő verse (Maastricht, 1706). In: Hadi és más nevezetes történetek. Szerk.: Kincses Katalin Mária. HM HIM, Bp., 2018. 169–189. (original) (raw)
Related papers
Heinrich Hentzi, a budavári Leonidász
2013
A svájci származású, debreceni születésű Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy 1848-1849-es magyarországi pályafutása-ha hihetünk a szakirodalomnak-alapvetően kudarc volt: a gondjára bízott egyik erődöt, Péterváradot sikertelenül próbálta a szerb felkelők kezére játszani; a másikat, az erődnek csak nagy jóindulattal nevezhető Buda várát pedig minden kitartása és hősiessége ellenére sem tudta megvédeni Görgei hadseregével szemben. Svájci származás, debreceni születés 1 Heinrich Hentzi von Arthurm egy svájci eredetű család saljaként 1785. október 24-én született Debrecenben. Nagyapja, Samuel Hentzi Bernben 1740-ben összeesküvést szőtt a városi tanács ellen, amiért száműzték, de rövidesen visszatérhetett. Miután azonban újabb összeesküvésbe keveredett, 1749-ben halálra ítélték és kivégezték, családját pedig száműzték. Özvegye, Josephine Korbisch bárónő és gyermekei ezek után a Habsburg Birodalom területén telepedtek le. Apja, Ludwig Hentzi cs. kir. szolgálatba lépett, s az 1. dragonyos ezred ezredeseként fejezte be katonai pályáját. Házasságából két fiú született. Ludwig a császári-királyi hadseregben szolgált, majd nyugállományú századosként az erdélyi Tordán telepedett le. Ő is magyar nőt vett feleségül, Torda város egykori híres főhadnagyának, Osztrovich Józsefnek a lányát, s Orbán Balázs szerint "Tordára telepedvén, testestől-lelkestől derék magyar emberré vált". 1848 novemberétől a város térparancsnoka volt, s személyes fellépésével több ízben is megmentette a várost a román felkelőcsapatok pusztításaitól. Orbán szerint "Tordán még most is áldva említik mint Torda egyik legnagyobb jóltevőj ének nevét". 2 Heinrich 1804-ben került hadapródként a cs. kir. mérnökkarba. 1804. szeptember 1jétől 1805. augusztus 31-ig a bécsi mérnökkari akadémián tanult Bourgois tábornok parancsnoksága alatt. 1805. szeptember l-jén nevezték ki főhadnaggyá, s 1806. július 31-éig a morvaországi Olmützben szolgált Ocrini tábornok alatt. Itt az erőd franciák általi körülzárolása alkalmával visszaszerzett egy a franciák által elfoglalt élelmiszerszállítmányt. Innen
Gerundium, 2023
A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése. László Márton Pákozdy Professor of Theology and History of Religion, Bible Translator. The world-famous theologian professor spent a significant part of his life in Debrecen. Between 1928 and 1932, he studied at the Faculty of Theology of the University of Debrecen, where he graduated, and in 1942 he received his doctorate in theology. At the end of 1945, he was appointed public extraordinary professor at the same faculty, and in the summer of 1949, he was appointed public ordinary professor. In the academic year 1949/50, as Dean of the Faculty of Theology, he was responsible for the establishment of the organizational structure of the Debrecen Theological Academy of the Tiszántúli Church District, which had been separated from the university by government action and had become an independent institution. In 1966, the church leadership transferred Pákozdy and his department from Debrecen to the Reformed Theological Academy in Budapest, where he taught future pastors for about two decades. Professor Pákozdy, a religious historian, has been awarded honorary doctorates by two foreign universities for his scholarly research on the Old Testament and the Dead Sea Scrolls, and for his translation of the Bible into Hungarian. In the twilight of his life, obtaining the Doctor of the Hungarian Academy of Sciences degree was made possible.
Petri György költészete verselméleti és líratörténeti megközelítésben
2018
A kutatás tárgya és módszerei Petri György költészetéről számos irodalomtörténeti írás, kritika, elemzés és esszé mellett eddig összesen négy monográfia látott napvilágot: Fodor Géza 1991-es könyve; Keresztury Tibornak a Kalligram Tegnap és Ma sorozatában megjelent 1998-as monográfiája, amelynek három fejezettel és további fényképekkel kibővített formájú új változatát a Magvető jelentette meg 2015-ben, illetve jelen értekezés szerzőjének 2012-ben publikált poétikai monográfiája. 1 Az első, Fodor Géza által jegyzett monográfia Petri költői életpályának közepén jelent meg, és Petri költészetét tárgyaló első és unikális könyvként elsődlegesen a vizsgált líra habitusának bemutatásában és körvonalazásában, a költő eszmei-filozófiai beállítódásának értelmezésében, valamint az addig megjelent művek tárgyalásában és az addigi költői pálya súlypontjainak megjelölésében volt érdekelt: ilyenként természetszerűleg nagymértékben meg is határozta a későbbi oeuvre értelmezésére irányuló kérdésfelvetések mikéntjét. Keresztury Tibor 1998-as monográfiájának ugyanakkor szinte az egész költői életmű értékelése és az azon belüli költőipoétikai változások feltérképezése volt a feladata, vagyis egy olyanfajta értelmezői kép kialakítása, amely egyfelől számba veszi a költői "termés" eddigi hozadékait, tematikus, beszédmódbeli és poétikai váltásainak természetét és e módosulások feltételezhető okait, valamint költői, illetve hatástörténeti következményeit, másfelől lehetőség szerint átfogó interpretációt nyújt a vizsgált életműről. Aligha szükséges érvelni a két monográfia felsorolt érdemei mellett. Keresztury második, bővített, 2015-ös monográfiája Petri 2000-ben bekövetkező halála okán a költői ouvre lezárulása után látott napvilágot, s ezért a szerző a három új fejezetben már reflektálhatott a Petri-életmű kései, 1998 utáni szakaszára, különös tekintettel az 1999-es Amíg lehet kötetre. Ezek után joggal vethető fel a kérdés, szükség van-e a költői életmű újabb monografikus feldolgozására. Úgy vélem, a válasz több aspektusból is igen kell legyen. Elsődlegesen az (irodalmi) szövegek továbbélésének mindenkori történeti létmódja indokolja folyamatos, illetve ismétlődő reinterpretációjukat, mely értelmezéslánc a jelenbe hívás visszatérő aktusaival egyedül képes biztosítani a valamikor jelentősnek, vagy adott esetben éppen másodlagos esztétikai színvonalúnak ítélt művek időszerűségét és produktív jelenlétét irodalmi gondolkodásunkban. Másfelől a megidézés gesztusa sosem minősíthető puszta reprodukciónak vagy netán sajátos "emlékmű-állításnak", hiszen minden költői szöveg újólagos, főként
A tizenhatodik aradi vértanú : Ludwig Hauk
2007
Az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak számát ma sem ismerjük pontosan. A jelenleg ismert adatok szerint a szabadságharcban való részvételükért 1849-1850-ben kivégzettek száma mintegy 144 fő lehet. E 126 vértanú között voltak grófok és parasztok, tábornokok és közkatonák, nemesek és polgárok. Arányaiban a legnagyobb áldozatot a magyar hadsereg tisztikara hozta: tizenkét tábornokot, három ezredest, négy alezredest és három őrnagyot és hét századost találunk a ki végzettek között. Közismert tény, hogy közülük tizenhatot Aradon ítéltek el és vé geztek ki. Az aradi vértanúkkal minden összefoglaló munka foglalkozik, a tizen hármak gyűjteményes életrajzát és kivégzésük krónikáját az elmúlt több mint másfél évszázadban többen is megírták.1 A nagy perben kivégzett 12 tábornok és 1 ezredes peranyagát először az 1918. évi polgári demokratikus forradalom had ügyminisztere, Bartha Albert jelentette meg elég rossz fordításban.* 2 Katona Tamásnak köszönhetően immár közel három évtizede hozzáférhe tő az övékén és Kazinczyén kívül az első aradi mártír, Ormai Norbert ezredes peranyaga is. Szintén Katona Tamás volt az, aki elsőként adott megbízható pá lyaképet az egyes vértanúkról.3 A részletkutatások tekintetében már sokkal rosszabbul állunk, hiszen á fél tucatnyi népszerű életrajz mellett levéltári kutatásokon alapuló, monografikus feldolgozás eddig mindössze négyükről, Török Ignácról, Kazinczy Lajosról, Poeltenberg Ernőről és Nagysándor Józsefről született, dé a többiek pályafutásá val foglalkozó szaktanulmányok száma is viszonylag csekély.4 Hozzáteendő, hogy
Szerelmes Orsikám-: a Nádasdyak és Szegedi Kőrös Gáspár levelezése
1988
Sárvár, 1540. szeptem ber 2 1. előtt Szerelmes Uram, szolgálatomat írom Kegyelmednek mint szerelmes uramnak. Továbbá én egészségben vagyok, kit K e gyelmednek felől is kívánnám hallanom. Továbbá azmit K e gyelmed hagyott, megszerzettem. Megérti Kegyelmed az OstfFy László leveléből. Továbbá megszolgálom Kegyelmednek, hogy Kegyelmed ír énnekem, és kérém Kegyelmedet, hogy ír jon Kegyelmed, és megszolgálom Kegyelmednek. Isten tartsa meg Kegyelmedet! K ölt az kegyelmed várában, Sárvárban, Szent Máté nap előtt 1540. A z Kegyelmed Orsikája 2 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak Sárvár, 154 1. m ájus 20. Szerelmes Uram. Szolgálatomat írom Kegyelmednek mint szerelmes Uramnak. Továbbá tudja K d , hogy mi békével és jó egészségbe vagyunk, kit K d felől is kívánnám hallanom. Továbbá, hol az két láda felől ír K d énnekem, és K d bekívánná az gelet levelet, nincs oly bízott emberem, kitííl bekűdeném Kdnek. D e azt nem csodálom, hogy K d ilyen kevélyen ír én nekem, mert K d más országba vagyon, de hozza meg Isten K dét békével és egészséggel, hiszem, hogy Kdnek az én szol 5 gálatom leszen kellyemetes, hogy nem m int az kötél levél, kit K d éntűlem kívánna. Isten tartsa meg Kdét. K ölt az K d várába, Sárvárba, Szent Zsófia asszony nap után való pénteken. 1541. Szerelmes Uram. Szolgálatomat stb. Továbbá, hol azt írja K d , hogy midőn éntűlem element K d , azúta minden éjjel hideg lölt volna, és megírta véna Kdnek, ed bizony nem jó kéme volt Kdnek, megbocsássa K d. Továbbá, hol K d az én levelemnek nem hiszen, jűjjön haza K d , hiszem meglátja, ha békével va gyok azvagy nem. Ha Isten ezen egíszségbe tart, kit adjon Isten Kdnek is minden jó egészséget. És nem várnám K dtől, hogy K d kémet tart rajtam, ed megtudna az Kegyelmed kémét, ki csoda, hamar találnom, és miképpen írta K d , hogy mikor Isten meghozza Kdét, többet szóljunk rúla, bátor többet szó lunk, valamennyit K d akar, csak Isten hozza meg Kdét. Isten tartsa meg Kdét. K ölt az K d várába, Sárvárba, 1541. A z Kegyelmed Orsikája 3 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak S árvár, 1541. A z Kegyelmed Orsikája 6 halál sem Kanizsa tartományban, sem Zalavár tartományban, és mind ott környül igen halnak. Továbbá kérem Tekegyelmedet, hogy írjon Tekegyelmed énnekem, ha valamit hall uram felől. Megszolgálom Tekegyelmednek. Továbbá Isten tartsa meg Tekegyelmedet minden javával. E z a levél költ Sárvárban, Szent Kereszt nap után való pénteken 1542. Kanizsay Orsolya 7 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak S árvár, 1542. decem ber 19. Szerelmes Uram. Szolgálatomat stb. Továbbá megértettem az K d levelét, kibe írja K d , hogy ez innepre haza nem jűne K d. Tudja-e K d , hogy megholt szegény öregbik uram, és én magam maradtam, mint egy mezőbe egy szál fa, azért ké rem K dét, hogy adjon K d nekem tanúságot, miképpen múlas sam el ez innepet ilyen egyedel. Továbbá küldtem Kdnek tizen két kappant, négy ludat, pávát nem küldhettem, mert még meg nem híztak. A z kappanok sem igen jók, mert nem hízhattanak még jól meg. A z Szent Tamás bélesét megküldtem Kdnek, perecet is küldtem, vadat is hagytam, hogy vigyenek Kdnek, ha találnak Czenken, mert itt nincsen. Isten tartsa meg Kdét nagy sok Szent Tamás napjáiglan. Költ az K d várában, Sárvárba, december 19. 1542 A z Kegyelmed Orsikája Továbbá kérem K dét mint szerelmes Uramat, hogy küldjö meg az én szoknyámnak való posztót és az gereznát. Megszol gálom Kdnek. És ne késlelje K d Kapornakit.
Magyar Könyvszemle, 2021
Jelentős német kiadvánnyal gazdagodott a 2020-as évben a nemzetközi könyvtörténeti és művelődéstörténeti szakterület. Klaus-Dieter Herbst az Acta Calendariographica sorozat kilencedikkötetét – mely önmagában is négy részből áll – adta ki Jénában a HKD Verlag (Historische KalenderDrucke) gondozásában. Több mint két évtizedes kutatási munka és tanulmánykötetek, bibliográfiák,regiszterek, fakszimilék előzték meg a jelen kiadványt: nyolc kötet az ún. Forschungsberichtesorozatban, tíz pedig a párhuzamos Kalenderreihen sorozatban, amelyek negyedrét alakú ún.Schreibkalenderek fakszimile kiadásai. A közreadó és számos esetben a bevezető tanulmányok,jegyzetek, magyarázatok szerzője Klaus-Dieter Herbst asztronómiatörténész, az 1990-es évek másodikfelében kezdett foglalkozni kalendárium-kutatással, kezdetben elsősorban csillagászati éstudománytörténeti szempontokból.
2010
Talán első pillantásra különösnek tűnhet föl, hogy ez a három téma együtt jelenik meg e dolgozat címében; a kora újkor nagy hatású, gondolkodást, világnézetet befolyásoló kiadványtípusaiban, a csillagjóslásokat közlő prognosztikonokban és kalendáriumokban mégis szorosan összetartoznak. E műfajok létének, fejlődésének alapvető feltétele ugyanis az asztronómiai és asztrológiai tudás, kiegészítve a medicina, a história, a teológia ismeretanyagával is-mikor milyen tudományos képzettséggel rendelkező szerző munkájával találkozunk. A szabad akarat témája legalább kétszáz éven át újra és újra visszatér a kalendáriumi prognosztikonokhoz írt magyarázkodásokban, a 16. század első felétől a 18. század elejéig, s a szerzők mindig Szent Ágoston írásait idézik, de más egyházi tekintélyekre is hivatkoznak. A boldog élet témája ennél köznapibb szinten jelenik meg, közvetetten vagy közvetlen tanításokkal: proverbiumok, istenfélelemre, bölcsességre intő szavak, példabeszédek verses és prózai formában hirdetik, hogy nem a csillagokban kell bíznia az embernek, sem tőlük félnie, hanem a Gondviselésre hagyatkoznia és erkölcsösen élnie, mert egyedül ez a boldog élet igazi útja. Négyszáz év távlatából visszatekintve érdekes elgondolni: a kor ún. népszerű irodalmához tartozó kiadványok színvonalasabb példányai, főleg már a 17. században, mennyire tudatosan foglalkoznak bölcseleti kérdésekkel, mégpedig nevelő, tanító célzattal. Néhány jellemző mozzanatot szeretnék bemutatni ebből a nagyon szerteágazó, érdekes kalendáriumi anyagból. A szóban forgó kiadványok: Johannes Lichtenberger prognosztikonja, Paul Eber és követői Calendarium Historicumai a 16. század derekáról, valamint az 1659-es nagyszombati magyar, és az 1680-as latin nyelvű kalendárium.