Fórizs László 2013: Az [oltalmazó] áldás tanítóbeszéde (Mangalasutta, Khp 5 és Sn 2.4) (original) (raw)
Related papers
Gerundium, 2023
A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése. László Márton Pákozdy Professor of Theology and History of Religion, Bible Translator. The world-famous theologian professor spent a significant part of his life in Debrecen. Between 1928 and 1932, he studied at the Faculty of Theology of the University of Debrecen, where he graduated, and in 1942 he received his doctorate in theology. At the end of 1945, he was appointed public extraordinary professor at the same faculty, and in the summer of 1949, he was appointed public ordinary professor. In the academic year 1949/50, as Dean of the Faculty of Theology, he was responsible for the establishment of the organizational structure of the Debrecen Theological Academy of the Tiszántúli Church District, which had been separated from the university by government action and had become an independent institution. In 1966, the church leadership transferred Pákozdy and his department from Debrecen to the Reformed Theological Academy in Budapest, where he taught future pastors for about two decades. Professor Pákozdy, a religious historian, has been awarded honorary doctorates by two foreign universities for his scholarly research on the Old Testament and the Dead Sea Scrolls, and for his translation of the Bible into Hungarian. In the twilight of his life, obtaining the Doctor of the Hungarian Academy of Sciences degree was made possible.
Sola Gratia - avagy a második kezdet motívuma az Ószövetségben
2014
Kustár Zoltán * Jelen tanulmánnyal szeretném köszönteni dr. Börzsönyi József professzor urat születésnapja alkalmából. Ezt nemcsak mint ószövetséges kollégája a magam nevében teszem meg őszinte tisztelettel és sok-sok sze retettel, de családom nevében is. Józsi bátyámban édesapám, az egykori ószövetséges tanársegéd a kislétai lelkészség évei alatt is hű barátot tudhatott maga mellett, akivel együtt gondolkodhattak a héber igerendszer rejtelmeiről, és gyönyörködhettek Isten igéjének igazságában, szépségében. Ezek a rendszeres "héberezések" nem csak teológusokat és fiatal lelkészeket vonzottak a parókiánkra, de a gyerekszoba nagy asztala körül folytatott beszélgetések foszlányait ellesve gyermekfejjel én is megéreztem, hogy a héber nyelvben, a közös Biblia-elemzésben, az együtt gondolkodásban és az őszinte hitbeli beszélgetésekben mennyi örömöt és szépséget lelhet az ember. Kívánom, hogy Józsi bátyámnak ebben a szépségben és örömben még sokáig része legyen!
A „szentség aurája” és az ember méltósága : Észrevételek Hans Joas szakralizációs téziséről
Szociologiai Szemle, 2019
Összefoglaló: Hans Joasnak a Die Sakralität der Person című műve szerint az emberi jogi normák kialakulásának történeti okai nem elsősorban a vallásellenes szekularizmusra, hanem egy sajátos szakralizálódási folyamatra vezethetők vissza, amelynek során a modern társadalmak a tagjaik körül a "szentség auráját" teremtik meg. Ezt a tézist sokan pusztán történeti-szociológiai elméletként interpretálták. Én viszont amellett érvelek, hogy Joas művének kiemelt célja az emberi jogok legitimációjára vonatkozó új módszertan megalapozása volt. Feltevésem, hogy két szerző (Cesare Beccaria és Michel Foucault) kritikája adott Joasnak alkalmat egy olyan nézőpont körvonalazására, amely szerint a modern egyén adekvát történetének elmesélése és a vele szemben megfogalmazható normatív elvárások feltérképezése komplementer módon kiegészítik egymást. Azt is bemutatom, hogy elsősorban Joas Durkheim-elemzéseinek tanulmányozásával jelölhetjük ki egy új típusú normatív elmélet viszonyítási pontjait. Tanulmányom végén az így rekonstruált elméletet szembesítem az érvényességet a nyilvános helyesléshez kapcsoló észjogi koncepció elvárásaival, így igyekszem felmérni e normatív koncepció erősségeit és korlátait.
Hankiss Elemér mint renitens újhistorikus
Magyar Tudomány
Írásom fő célja, hogy a néhai Hankiss Elemér számára helyet találjak valamiféle diszciplináris térben. A vaskos köteteiben (Az emberi kaland, A befejezetlen ember) alkalmazott módszer, mindennapi életünk rejtélyeinek a boncolgatása és a kompozíciós jellemzők a Stephen Greenblatt műveiben megjelenő "új historizmus" felé vitték. Kitérőkkel tarkított magyarázatom, amelynek során egy fogpiszkálótartó kalandos történetét ecsetelem, épp ezt a Hankiss-módszert igyekszik megvilágítani: végy egy apró tárgyat (például egy sótartót), és mutasd meg, milyen mély értelmű üzenetek hordozója. Igyekszem megmutatni, hogy egyenes út vezet az irodalmi művek komplexitás-problémáin és hatásán töprengő ifjú Hankisstól a civilizációelméletét a szabadság labirintusa köré építő idős Hankisshoz.
2017
Virag Iren A magyar arisztokracia neveltetese (1790–1848) c. kutatasanak (2013) folytatasara vallalkoztunk. Arra a kerdesre keressuk a valaszt, hogy hogyan hatott a polgarosodas a magyarorszagi arisztokracia nevelesi-oktatasi szokasaira a dualizmus koraban. Ezert csalad- es iskolatorteneti kutatasokat vegzunk. Jelen irasunkban a Lonyay, a Mednyanszky, a Podmaniczky es a Splenyi csalad arisztokrata agaira fokuszalunk. A negy csalad kozul a Lonyay es a Mednyanszky előszor a XVII., a masik kettő XVIII. szazadban kapta a főnemesi cimet. A Lonyayak baroi aga azonban kihalt, s a nemesi agakhoz tartozok csak a dualizmus koraban nyertek el a grofi/hercegi rangot. Egyuttes bemutatasuknak praktikus okai vannak, a minta alacsony szama es a forrasbazis szűk volta. Utobbi orszaggyűlesi almanachokbol, eletrajzi es altalanos lexikonokbol, valamint a Lonyay csalad tagjainak levelezeseből all . Modszerul a prozopografiat es a torteneti dokumentumelemzest valasztottuk. Megallapitottuk, hogy gyakori v...